Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-846

84:6 Az országgyűlés képviselőházának 16Ô. ekként felveendő kölcsönök tökéi és kamatai mmaennemü közteher levonása nélkül fizettes­senek vissza. A 4. ^ tartalmazza a tulajdonképpeni ap­propriációt, a megajánlást, amely § a kormányt lelhataimazza arra, hogy az államnak a 2. §-ban megjelölt jövedelmeit és bevételeit fo­lyóvá tehesse és a különböző bevételeket — adókat, illetékeket, díjakat, jövedékeket, út-, híd- és révvámokat a szokásos moüon bevéte­lezüesse. Az 1897: XX. te., amint méltóztatnak tudni, általában hitelátrunázási tilalmat állapít meg, illetőleg a hitelatruházás lehetőséget csak szuiv keretek és szigorúan meghatározott í'or­maü között engedi meg. Az 5. $ ezt az átruhá­zási tilalmat tartalmazza, ugyanakkor, amikor (2) bekezdésében az átruházási tilalom alól ki­vett fejezeteket, címeket és rovatokat sorolja fel. Az átruházási tilalom aiól kivett fejezet, a XV11. fejezet, amint méltóztatnak tudni, a honvédelmi tárca költségvetését foglalja ma­gában és igy a (2) bekezdés tulajdonképpen a honvédelmi tárca egész költségvetését veszi ki magyarázatra nem szoruló indokkal az átru­házási tilalom aiól. Természetes, hogy a hivat­kozott törvény értelmében erre a fejezetre is csak az esetben függeszthető fel az átruházási tilalom, ha azt a minisztertanács a pénzügy­miniszter előzetes hozzájárulása alapján en­gedélyezi. A törvényjavaslat 6. §-a szintén a szokásos megállapítást tartalmazza, amely szerint az 1941. évben a kiadások céljaira megállapított összegekre nézve a tárgyéven túl terjedő fel­használási idő megállapításának helye nincsen. Megemlítem még, hogy az appropriációs törvényjavaslathoz a kormány a szokásos mó­don kimutatást csatol, amely az állami ingat­lanok elidegenítéséről szól. Ez a kimutatás tartalmazza az állam ingatlanaiban a legutób­bi költségvetési év óta történt változásokat, Cseréket, eladásokat és szemléltetővé teszi, hogy ezek a változások a múlt esztendőben aránylag nagyon kis körben mozogtak, össze­sen 4 hold 725 '5 négyszögöl ingatlan került ki az állam tulajdonából, amely ingatlanoknak összértéke 118.347'07 pengő. T. Ház! Tudatában vagyok annak, hogy a megajánlási törvényjavaslat elfogadása kizá­rólag bizalom kérdése. Azt is tudom, hogy a bizalom nem kizárólag intellektuális kérdés, hanem abban közrejátszanak bizonyos érzelmi momentumok, preokkupációk is és így a dolog természeténél fogva bizalmat kiérvelni, biza­lomra rábeszélni tulajdonképpen nem is lehet. Legyen szabad azonban rámutatnom arra, hogy a törvényes felhatalmazást ezúttal egy olyan kormány kéri a t. Háztói, amely kor­mány, ha egyébbel nem, egy^ nagyszerű és a jövő történetében is megörökítendő teljesítmé­nyével szolgált rá arra a bizalomra, ame­lyet kér. A mai rohanó világban, a inai ideges élet­ben, amikor szenzációkban az egyik nap a má­sikat múlja felül, tudom, hogy a közvélemény általában igen hajlamos a felejtésre, könnyen napirendre tér még a kimagasló események felett is. (Szöllőssy Jenő: Nagy baj!) Nagy baj, különösen egy nemzet életében. Azok az epod­hális események, amelyek a nemzet egé^z jövő­jére kihatnak, mindenesetre méltóak arra, hogy ne adassanak át olyan hamar a feledésnek és ne térjünk olyan hamar napirendre azok felett, főleg ne viselkedjünk úgy, mint ha a mi törté­netünkben oly hatalmas, kimagasló tényként jelentkező legutóbbi országgyarapodás is csak ülése 101*0 november 26-án, kedden. valami történelmi Deus ex machina-nak lett volna a következménye, nem pedig a kormány­zat előrelátó, önfeláldozó, helytálló, sok bátor­ságot, diplomáciai művészetet igénylő kiállá­sának, annak az igazán nagyszerű munkának, amely erőbeli felkészültségünk mellett a dip­lomácia eszközeinek sokszor bátor igénybe­vételében is nyilvánult. Tisztelt Ház! Azt hiszem, objektíven meg­állapíthatom, hogy ez a kormányzat már pusz­tán ezzel a ngyszerű teljesítményével tanúsá­got tett nemcsak a hozzáértéséről, nemcsak a hazafiságáról, nemcsak a jószándékairóL (Szol­lősi Jenő: Ez az a bizonyos pireokkupáció!) Olyan preokkupáció, amelyet tények támaszta­nak alá, letagadhatatlan történelmi tények ismétlem, nemcsak ezekről tett tanúságot, ha­nem szerény véleményem szerint a koímány ezzel olyan alapját szerezte meg a közbizalom­nak, hogy egészen nyugodt lélekkel bízhatjuk rá az ország további vezetésének feladatát. Mélyen t. Ház! Azt hiszem, a Ház, önmagát tiszteli meg azzal, ha annak a kormányzatnak, amely az ő imént vázolt működésének ez után a történelmi jelentőségű első etappja után első­ízben jelentkezik bizalomért a magyar nemzet képviselete előtt, ezt a bizalmat lelkesedéssel megadja. Ez az érzés hat át engem akkor, ami; kor arra kérem a t. Házat, hogy a, megajánlási törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. {Él­jenzés és taps a jobbotüalon és a középen.) Elnök: A vezérszónokok közül szólásra kö­vetkezik 1 ? Nagy Ferenc jegyző: Matolcsy Mátyás! Elnök: Matolcsy Mátyás képviselő urat il­leti a szó. Matolcsy Mátyás: T. Ház! Az európai át­alakulás kellős közepén elérkeztünk a mai nap­hoz, ahhoz a naphoz, amikor mérleget kell ké­szítenünk a kormányzat egyévi politikai mű­ködéséről, számot kell vetnünk azzal, hogy mik történtek az elmúlt esztendőben és számon kell kérnünk a miniszterelnök úrtól, hogy mit vég; zett el, mit valósított meg abból, amit mar ó maga kezdett meg. A miniszterelnök úr maga mondotta azt, hogy »aki egyszer már hozzáfo­gott a munkához, az várjon, hogyan ítéli meg a nemzet, hogy mit csinált«. Ennek a bírálat­nak a jelentősége éppen az, hogy megbizonyo­sodjék előttünk, vájjon bizalom ébredhet-e ben­nünk vagy kétség a kormányzat további poli­tikáját illetően. % , • , . , T. Ház! A miniszterelnök ur húsz honapja áll az ország rúdja mellett. Az a feladatunk, hogy ennek a húsz hónapnak az útján, az ese­mények útján mindent mérlegre tegyünk es lépésről-lépésre megvizsgáljuk azt, hogy mik voltak a problémák, milyen kérdések merül­tek fel, melyeket ismert fel belőlük a kor­mány, melyeknek megoldását ígérte meg, mit és mennyit valósított meg az Ígéretekből # es mit mulasztott ol a húsz hónap leforgása alatt. Az ilyen visszapillantásból nyerünk be­tekintést a kormány további ténykedésére, programmjára, célkitűzéseire, akarására, tett­rekészségére és csak egy ilyen visszapillantás során bizonyosodhatik meg bennünk a bizalom a kormány ténykedését vagy pedig a kétség a felett a tétlenség felett, mely a kormányt e húsz hónap alatt jellemezte. T. Ház! Induljunk el a húszhónapi törté­nések útján, mindjárt a történések elején. En­gedtessék meg, hogy én azzal kezdjem, a kez­det kezdetén, milyen okok játszottak közre abban, hogy Teleki Pál gróf úr a kormány élére került és miniszterelnök lett. Fontos ezt

Next

/
Oldalképek
Tartalom