Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-794

794 Az országgyűlés képviselőházának 1. szegének a jövő évre történt előirányzásánál figyelem bevétettek egyfelől a kisebb adózóknak nyújtott adókedvezmények és mérséklések, másfelől azonban számításba vették a nagyobb adózók adótételeinek arányosításából befolyó többletet is. Így például számításba vétetett a helytelenül agglegényadónak nevezett, tulajdonképpen a családtagok nélküli adózók többletadózásából származó eredmény, valamint az újonnan bevezetett úgynevezett beruházási pótlékból várható adóbevétel. Az általános kereseti adó 1%-os állami megpótlékolásának eredménye szintén jelentkezik ebben a költségvetésben és pedig abban a 7 milliós többletbevételben, amelyet az előirányzat megállapít. A többi egyenesadónemnél a többletek 8—lö% között mozognak. Ezek a többletek tapasztalati adatok és a jobb kimunkálás következtében állnak elő. Áttérve, t. Ház, a forgalmi- és fogyasztásiadóbevételek alakulásának ismertetésére, előre kell bocsátanom, bogy mindannyian tudatában vagyunk annak, miszerint szociális szempontból ez a két adónem a legkevésbbé sorolható az ideáÜ3 adónemek közé, ha ugyan az »ideális« jelzőt az adóval kapcsolatban egyáltalán használni lehet. Nem tartoznak az ideális adónemek közé azért, mert nincs bennük progresszió, egyformán terhelik a szegény tömegek és a jobbmódú osztályok fogyasztását, De rá kell mutatnom arra is, t. Ház, hogy ez a szükséges rossz megtalálható — talán az egy Angliát kivéve, sőt talán ma már azt sem kivéve — most már az összes európai államok teherviselésében, amelyek különösen a mai viszonyok közt, amikor az államok hihetetlenül megnövekedett feladatok ellátása elé kerültek, képtelenek lemondani arról, —- amint azt Németország és Olaszország példája is beszédesen bizonyítja — hogy a legegyszerűbb eszközökkel elérhető legnagyobb adózóképességet, a nagy tömegek, a milliók fogyasztását az adózásban igénybe vegyék. De a német és az olasz példán kívül hadd utaljak ebben a vonatkozásban Franciaországra is, — nem az elbukott Franciaországra, hanem a náborúelőtti gazdag Franciaországra — ahol a közvetett adók az összes adóbevételek ~l% részét tették ki. ( Ami ezeknek az adóknak a bevételi előirányzatát illeti, a forgalmi adóknál a multevi 168'6 millió pengővel szemben 228 millió pengő a bevételi előirányzat, vagyis a többlet 59*4 millió pengő. Ez a többlet egyrészt a gazdasági életben jelentkező nagyobb forgalomban, másrészt pedig — mint méltóztatnak tudni — az adókulcsok átlagos 1/3-nyi felemelésében leli magyarázatát A fogyasztási adóknál a többlet kereken 19 millió pengő. Ebből a többletből 2*7 millió a söradó, 11 "8 millió az ásványolajadóra, 3'9 millió a szivarkahüvely- és szivarkapapíradóra, 1'4 millió a villamos fényforrások és elektroncsövek adójára, a többi, kisebb többlet az egyéb fogyasztási adókra esik. Egyedül a cukor adó be vételnél mutatkozik 1*8 millió csökkenés, ami a cukorellátás terén a jegyrendszer bevezetésének a következménye. Különösen örvendetes és ki kell emelnem az^ ásványolajadónál mutatkozó jelentékeny, 11*8 millió pengős bevételi emelkedést, amely belföldi ásványolajtermelésünk bíztató fejlődésének a bizonyítéka. Ami az illetékek bevételeinek alakulását illeti, a jövő évre 11 millió pengővel több előirányzatot mutat a költségvetés. Ez a bevétel . illése 19 UO november 25~én, hétfőn. ; ugyanis a folyó évi 122 millió pengőről, 133 milI lió pengőre emelkedik. A többlet a tapasztaj lati adatok alapján vétetett számításba. T. Ház! Rátérve ismét a szeszegyedáiruj ságra, ennél a bevétel a multévi 61.300.000 pengőről 25,7O0LOOO pengős többlettel 87 millió pengőre emelkedik. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a szeszegyedáruság kiadásai 31%-kai emelkednek, viszont a fentebb említett bevételi emelkedés 41%-ot tesz ki, igazoltnak fogják látni azt, amit már bátor voltam említeni, hogy a szeszegyedáruság egyik igen jövedelmező állami üzemmé vált. A különböző jövedékek közül elsősorban felemlítendő a dohány jövedék 23%-os bevételi emelkedése. Ugyanis a dohány jövedék bevétele az áremelkedés figyelembevételével az eddigi 148 millió pengőről 182 millió pengőre emelkedik. A vámjövedék bevétele 4-4 millió pengővel emelkedik, a mesterséges édesítőszerek állami egyedáruságámak bevétele 200.000 pengővel, viszont csökken a sójövedék bevétele, még pedig 500.000 pengővel annak következtében, hogy a sótermelő vidékeken a só régi jogon kedvezményes áron kerül forgalomba. T. Ház! Amidőn még megjegyzem, hogy az állam, illetőleg a tárca majdnem 9 millió pengős bevételhez jut a kávé és tea rendkívüli behozatali engedélyilletéke révén, végeztem is a tárca főbb bevételi és kiadási tételének az isimertetésével, illetőleg elemzésével. Az előadottakhoz még csak azt szeretném hozzáfűzni, hogy a bevételi előirányzat minden egyes tétele, különösen az adó- és illetékbevételek a leggondosabb mérlegeléssel, a folyó év tapasztalataínak s a gazdasági élet várható alakulásának figyelembevétele alapján állapíttattak meg, s így a költségvetés szerény véleményem szerint, — amennyire a mai viszonyok közt realitásról beszélni egyáltalán lehetséges, — teljesen reálisnak mondható. Nincs is kétségem az iránt, hogy ha ezt a realitást ma előre nem látott váratlan események, vagy gazdasági reakciók kérdésessé nem teszik, akkor a magyar állam háztartásának egyensúlya a jövő esztendőre biztosítva lesz. Ennél a megállapításnál egyáltalán, nem zavar az a 48 millió pengőt kitevő deficit sem, amelyet a pénzügyminiszter úr a költségvetés összeállításakor a termelő munka érdekében igen helyesen vállalt, mert meggyőződésem, hogy az illetékek tervezett felemelése, a fényűzési adó reformja, a hadmentességi váltság és a konjunkturális adó bevezetése, — amely reformjavaslatait a pénzügyiminszter úr már kilátásba helyezte — ezt a deficitet igen könnyen el fogja tüntetni. Áttérve a pénzügyi tárca üzemét alkotó postatakarékpénztár 1941. évi költségvetésének ismertetésére, megállapíthatom, hogy a posta- . takarékpénztár feleslege a forgalom várható emelkedése folytán az előző költségvetésben egy évre megállapított 390.000 pengőről 130.000 pengővel 520.000 pengőre emelkedik. Ennek r a feleslegnek a felét a fennálló rendelkezések értelmében, mint méltóztatnak tudni, a postatakarékpénztár külön tartalékalapjának a gyarapítására kell fordítani. A postatakarékpénztár tisztviselőinek előirányzott rendszeresített létszáma 57 főnyi emelkedést mutat. Ez a többlet azonban csak látszólagos, mert a nem, rendszeres illetmények alrovatáról 47 meglévő szerződéses alkalmazott hozatott át a kinevezett létszámba és így a tényleges létszámszaporulat a postatakarékpénztárnál tulajdonképpen csak 10 fő, ami a forgalom emelkedésével kapcsolatban érthető. A kiadások túlnyomó része