Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-794

794 Az országgyűlés képviselőházának 1. szegének a jövő évre történt előirányzásánál figyelem bevétettek egyfelől a kisebb adózók­nak nyújtott adókedvezmények és mérséklé­sek, másfelől azonban számításba vették a na­gyobb adózók adótételeinek arányosításából befolyó többletet is. Így például számításba vétetett a helytelenül agglegényadónak neve­zett, tulajdonképpen a családtagok nélküli adózók többletadózásából származó eredmény, valamint az újonnan bevezetett úgynevezett beruházási pótlékból várható adóbevétel. Az általános kereseti adó 1%-os állami meg­pótlékolásának eredménye szintén jelentkezik ebben a költségvetésben és pedig abban a 7 milliós többletbevételben, amelyet az előirányzat meg­állapít. A többi egyenesadónemnél a többletek 8—lö% között mozognak. Ezek a többletek ta­pasztalati adatok és a jobb kimunkálás követ­keztében állnak elő. Áttérve, t. Ház, a forgalmi- és fogyasztási­adóbevételek alakulásának ismertetésére, előre kell bocsátanom, bogy mindannyian tudatá­ban vagyunk annak, miszerint szociális szem­pontból ez a két adónem a legkevésbbé sorol­ható az ideáÜ3 adónemek közé, ha ugyan az »ideális« jelzőt az adóval kapcsolatban egyál­talán használni lehet. Nem tartoznak az ideá­lis adónemek közé azért, mert nincs bennük progresszió, egyformán terhelik a szegény tö­megek és a jobbmódú osztályok fogyasztását, De rá kell mutatnom arra is, t. Ház, hogy ez a szükséges rossz megtalálható — talán az egy Angliát kivéve, sőt talán ma már azt sem kivéve — most már az összes európai államok teherviselésében, amelyek különösen a mai vi­szonyok közt, amikor az államok hihetetlenül megnövekedett feladatok ellátása elé kerültek, képtelenek lemondani arról, —- amint azt Né­metország és Olaszország példája is beszéde­sen bizonyítja — hogy a legegyszerűbb eszkö­zökkel elérhető legnagyobb adózóképességet, a nagy tömegek, a milliók fogyasztását az adó­zásban igénybe vegyék. De a német és az olasz példán kívül hadd utaljak ebben a vonatko­zásban Franciaországra is, — nem az elbu­kott Franciaországra, hanem a náborúelőtti gazdag Franciaországra — ahol a közvetett adók az összes adóbevételek ~l% részét tet­ték ki. ( Ami ezeknek az adóknak a bevételi elő­irányzatát illeti, a forgalmi adóknál a mult­evi 168'6 millió pengővel szemben 228 millió pengő a bevételi előirányzat, vagyis a többlet 59*4 millió pengő. Ez a többlet egyrészt a gaz­dasági életben jelentkező nagyobb forgalom­ban, másrészt pedig — mint méltóztatnak tudni — az adókulcsok átlagos 1/3-nyi feleme­lésében leli magyarázatát A fogyasztási adóknál a többlet kereken 19 millió pengő. Ebből a többletből 2*7 millió a söradó, 11 "8 millió az ásványolajadóra, 3'9 millió a szivarkahüvely- és szivarkapapír­adóra, 1'4 millió a villamos fényforrások és elektroncsövek adójára, a többi, kisebb több­let az egyéb fogyasztási adókra esik. Egyedül a cukor adó be vételnél mutatkozik 1*8 millió csökkenés, ami a cukorellátás terén a jegy­rendszer bevezetésének a következménye. Különösen örvendetes és ki kell emelnem az^ ásványolajadónál mutatkozó jelentékeny, 11*8 millió pengős bevételi emelkedést, amely belföldi ásványolajtermelésünk bíztató fejlő­désének a bizonyítéka. Ami az illetékek bevételeinek alakulását illeti, a jövő évre 11 millió pengővel több elő­irányzatot mutat a költségvetés. Ez a bevétel . illése 19 UO november 25~én, hétfőn. ; ugyanis a folyó évi 122 millió pengőről, 133 mil­I lió pengőre emelkedik. A többlet a tapaszta­j lati adatok alapján vétetett számításba. T. Ház! Rátérve ismét a szeszegyedáiru­j ságra, ennél a bevétel a multévi 61.300.000 pen­gőről 25,7O0LOOO pengős többlettel 87 millió pen­gőre emelkedik. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a szeszegyedáruság kiadásai 31%-kai emelkednek, viszont a fentebb említett bevételi emelkedés 41%-ot tesz ki, igazoltnak fogják látni azt, amit már bátor voltam említeni, hogy a szeszegyedáruság egyik igen jövedel­mező állami üzemmé vált. A különböző jövedékek közül elsősorban felemlítendő a dohány jövedék 23%-os bevételi emelkedése. Ugyanis a dohány jövedék bevétele az áremelkedés figyelembevételével az eddigi 148 millió pengőről 182 millió pengőre emelke­dik. A vámjövedék bevétele 4-4 millió pengő­vel emelkedik, a mesterséges édesítőszerek ál­lami egyedáruságámak bevétele 200.000 pengő­vel, viszont csökken a sójövedék bevétele, még pedig 500.000 pengővel annak következtében, hogy a sótermelő vidékeken a só régi jogon kedvezményes áron kerül forgalomba. T. Ház! Amidőn még megjegyzem, hogy az állam, illetőleg a tárca majdnem 9 millió pengős bevételhez jut a kávé és tea rendkívüli behozatali engedélyilletéke révén, végeztem is a tárca főbb bevételi és kiadási tételének az isimertetésével, illetőleg elemzésével. Az előadottakhoz még csak azt szeretném hozzáfűzni, hogy a bevételi előirányzat min­den egyes tétele, különösen az adó- és illeték­bevételek a leggondosabb mérlegeléssel, a folyó év tapasztalataínak s a gazdasági élet várható alakulásának figyelembevétele alapján állapít­tattak meg, s így a költségvetés szerény véle­ményem szerint, — amennyire a mai viszonyok közt realitásról beszélni egyáltalán lehetséges, — teljesen reálisnak mondható. Nincs is kétsé­gem az iránt, hogy ha ezt a realitást ma előre nem látott váratlan események, vagy gazda­sági reakciók kérdésessé nem teszik, akkor a magyar állam háztartásának egyensúlya a jövő esztendőre biztosítva lesz. Ennél a meg­állapításnál egyáltalán, nem zavar az a 48 mil­lió pengőt kitevő deficit sem, amelyet a pénz­ügyminiszter úr a költségvetés összeállítása­kor a termelő munka érdekében igen helyesen vállalt, mert meggyőződésem, hogy az illetékek tervezett felemelése, a fényűzési adó reformja, a hadmentességi váltság és a konjunkturális adó bevezetése, — amely reformjavaslatait a pénzügyiminszter úr már kilátásba helyezte — ezt a deficitet igen könnyen el fogja tüntetni. Áttérve a pénzügyi tárca üzemét alkotó postatakarékpénztár 1941. évi költségvetésének ismertetésére, megállapíthatom, hogy a posta- . takarékpénztár feleslege a forgalom várható emelkedése folytán az előző költségvetésben egy évre megállapított 390.000 pengőről 130.000 pengővel 520.000 pengőre emelkedik. Ennek r a feleslegnek a felét a fennálló rendelkezések ér­telmében, mint méltóztatnak tudni, a posta­takarékpénztár külön tartalékalapjának a gya­rapítására kell fordítani. A postatakarékpénz­tár tisztviselőinek előirányzott rendszeresített létszáma 57 főnyi emelkedést mutat. Ez a több­let azonban csak látszólagos, mert a nem, rend­szeres illetmények alrovatáról 47 meglévő szer­ződéses alkalmazott hozatott át a kinevezett létszámba és így a tényleges létszámszaporu­lat a postatakarékpénztárnál tulajdonképpen csak 10 fő, ami a forgalom emelkedésével kap­csolatban érthető. A kiadások túlnyomó része

Next

/
Oldalképek
Tartalom