Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.
Olalszámok - 1939-VIII-792
792 Az országgyűlés képviselőházénak 15 előteremti pedig egy olyan kiegyensúlyozott adó- és hitelpolitikával, amely egyrészt a ma adózó osztályok között, másrészt a ma és a jövő generációja között a közteherviselés igazságos és arányos elosztására törekszik. De tükre ez a költségvetés egyúttal a kormányzat közgazdasági politikájának is. Annak a közgazdasági politikának, timely az egész gazdaságot — a fogyasztást és a termelést egyaránt — egyre inkább vonja a szigorú állami irányítás és ellenőrzés 'hatáskörébe, amely anyaggazdálkodásával, ár- és bérszabályozásával Ó3 a spekuláció megfékezésével egyaránt közrehat-abban, hogy pénzünk vásárlóereje minden inflatorius veszedelemmel szemben megóvassék. De a pénzügyi tárca költségvetése végül kifejezője és hordozója annak a szociálpolitikáinak is, amelyet a kormányzat inaugurál. Aki figyelemmel kísérte a költségvetésnek mind bizottsági, mind plenáris tárgyalását, az tapasztalhatta t. Ház, hogy a költségvetéssel szemben a legtöbb igény, a legtöbb, többékevésbbé jóindulatú bírálat, a legtöbb számonkérés éppen ezen à vonalon, a szociálpolitikai vonalon, jelentkezett. Amennyire örvendetes jelenség ez, mint kifejezője annak a korszellemnek, amely a kisemberek védelmét, a nagy népi tömegek szociális, kulturális és^ egészségügyi előrehaladását állította a közérdeklődés homlokterébe, éppen olyan mértékben visel magán egy bizonyos, a realitásokkal sokszor elvonatközó, bár jóhiszemű, egyoldalúságot is. Közéletünkben ugyanis igen sokan nem mérlegelik kellőképpen azt az óriási nehézséget, amely abban van, hogy éppen olyan korban hárult reánk egész társadalmi és állami berendezésünk szociális átalakításának igen sok anyagi erőt és áldozatot igénylő feladata, amely korban körülöttünk világháború dúl, amikor minden kezdeményezés, mozdulat és számvetés a jövő bizonytalanságába ütközik, amikor úgyszólván minden anyagi erőnket összeszedve, máról-holnapra kell egy ütőképes hadsereget felállítanunk és amikor az egymásután következő örvendetes országgyarapodások — legalább is átmenetileg — nem növelik, hanem csökkentik a trianoni orszájg anyagi erőforrásait. Azt hiszem, ilyen körülmények között minden tárgyilagos bírálónak el kell ismernie, hogy a tények ereje szociális vonalon is egy bizonyos, bár a végső határokig elmenő fokozatosságra és sorrendtartásra kényszerít bennünket. De a tárgyilagos bírálónak azt is el kell ismernie, hogy régen feküdt előttünk állami költségvetés, amely szociális vonatkozásokban is annyira megfelelt volna az idők követelményeinek, mint éppen a jövő évi költségvetés. T. Ház! Azt hiszem, évtizedekre visszamenően nem tudunk állami költségveté>t találni, amely egy esztendőben egyetlen prononsziro-zottan szociális intézmény javára 60 millió pengőt biztosít, mint ahogy biztosít a jövő évi költségvetés a nép- és családvédemi alap javára ugyanakkor, amikor ugyancsak kifejezetten szociális intézmények között további 70 milliót oszt szét. De ez az összesen 130 millió pengő még nem meríti ki a jövő évi gazdálkodásnak azokat az összegeit, amelyek szociális vonatkozásúak. Ha áll a szinte már közhelynek nevezhető igazság, hogy a legjobb szociálpolitika a munka és tegyük mindjárt hozzá: a jól megfizetett, becsületesen megfizetett munka, akkor nemcsak közgazdasági, de szociális szempont9. ülése 19W november 25-én f hétfőn. ból is felbecsülhetetlen jelentőségűk van azoknak a munkaalkalmaknak, amely munkaalkalmakat a kormányzat egyrészt ennek a költségvetésnek keretében 400 millió pengő erejéig, másrészt a költségvetésen kívül — szinte mondhatnám—további 400 millió pengő erejéig beállít. Méltóztassék arra gondolni, hogy a milliárdos Programm úgynevezett ci vil-rész ének további megvalósítása területén a jövő esztendőben 70 millió pengő munkaalkalom fog jelentkezni. Méltóztassék tekintetbe venni, hogy ugyanezen Programm katouai részének folytatólagos kivitele,, ugyancsak megszánd álha• tatlan munkaalkalmát jelent, valamint munkaalkalmakat jelent a katonai szolgálat és a rossz termés következtében Ínséges helyzetbe jutottak javára magszervezett munkaakció is, amely 40 millió pengős keretben fog lebonyolíttatni, nem is beszélve arról az egészen külön kezelt beruházási programmrói, amely a visszacsatolt keleti és erdélyi részek térületén fog az arra rászorulóknak tekintélyes munkaalkalmakat nyújtani. Ha mindezeket tekintetbe vesszük, azt-hi— szem, tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy a magyar állam, a kormányzat a szociális feladatok teljesítése terén valóban hivatása magaslatán áll. Pedig még nem is beszéltem a kormányzatnak arról az elhatározásáról, amely — mint méltóztatnak tudni —, a legutóbbi időben a köztisztviselői, a közalkalmazotti fizetéscsökkentő rendeletek hatályon kívül helyezésével, sőt az alsó kategóriákban 7%-os tiszta fizetésemeléssel szintén szociális vonatkozásban bír a legnagyobb jelentőséggel. A költségvetés kiadási oldalának az előadottakból folyó ez a megduzzadása, amely a mostani költségvetésben a tavalyival szemben 2S0 millió pengő többletben jelentkezik a kiadási oldalon, csak úgy volt lehetséges, hogy a kormányzat bölcs előrelátással, bevételfokozó javaslataival már előre fokozatosan felkészült a nagy idők nagy teljesítményeire. Ez az előrelátó pénzügyi politika beszédesen mutatkozik meg azokban a számokban, amelyek hat évre visszamenőleg elénk állítják az állam közigazgatási bevételeinek fejlődési vonalát — ideértve természetesen a tárcabevételeket is, de mellőzve a kölcsönökből származó bevételeket. — Ez a fejlődési vonal 19d4 / 35-ből kiindulva, a következő képet mutatja: 770 millió, 810 millió, 879 millió, 906 millió és 1077 millió pengő. A most folyó számadási időszaknak első kétharmadában pedig ezek a bevételek a rendelkezésre álló ideiglenes adatok szerint is már meghaladták az 1258 millió pengőt és a számadási év végére valószínűleg meg fogják haladni a kiindulási pontul vett hat év előtti tételnek a kétszeresét is. De meg kell mondanom azt is, hogy ezek a számok nemcsak- a pénzügyi kormányzatnak a nagy időkre való előrelátó felkészültségét dicsérik, hanem magas erkölcsi piedesztálra helyezik azt az adózó közönséget is, amely — és ezt elsősorban nekünk törvényhozóknak illik és kell elismernünk (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl és a középen.) — ezeknek a rideg számoknak alapját képező teljesítményekkel hazafias áldozatkészségének és önmegtagadásának ragyogó példáját adta. (Ügy van! Ügy van! a Jobboldalon és a középen.) Ha most közelebbről vizsgáljuk magának & r pénzügyi tárcának előttünk fekvő költségvetését, meg kell állapítanunk, hogy a tárcának úgy kiadásai, mint bevételei az imént vázolt hasonló gyorsütemű emelkedésen mentek keresztül. Ha például a tárca dotációját nézzük,.
