Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-773

At országgyűlés képviselőházának 158.- illése Ï9W novernber 22-én

y pénteken* ffo zetiségi kérdést csak kicsinyes i)olilikumkénl kezeli és nem veszi észre a nemzetiségi kérdés átütő erkölcsi erejét, az csinálhat kicsinyes, múló napi politikát, de magyar történelmei, új államépítést soha sem fog csinálni, (Taps a .szélsőbaloldalon.) Erről a kérdésről nem akarok bővebben beszélni, mert világosan látom a fejlődés irányát és tudom, hogy az idők engem fognak igazolni. T. Ház! Szó esett itt a nemzetiségi kérdés külföldi vonatkozásairól. Sokan hangoztatták, különösen pár évvel ezelőtt és hangoztatják ma is, hogy a nemzetiségi! kérdés kizárólag belpolitikai kérdés. Minél többet hangoztatják ezt egy országban és minél keyésbbé akarják idejében tudomásul venni a kétségtelenül meglévő külpolitikai vonatkozásokat, annál inkább külpolitikai kérdéssé válik abban az országban a nemzetiségi kérdés. (Ügy van! Ügy van! a ssélsöbaloldal.on) Az a megállapítás közelíti meg talán legjobban az igazságot, hogy az a jó nemzetiségi politika, amely minél kevesebb gondot és minél kevesebb munkát ad a külügyminisztériumnak. (Incze Antal: így van!) : Két nemzetiségről külön szeretnék megemlékezni, az egyikről azért, mert régi személyes kapcsolatok fűznek hozzá, a másikról azért, mert azzal a kérdéssel tudományosan is foglalkoztam. Az egyik a hazai németség, a másik az erdélyi románság. A hazai németséget, én a magyar-német barátság egyik legfontosabb pillérének tekintem. A német-magyar, helyesebben magyarnémet barátság három pilléren épül fel s Budapest és Berlin pillérei között ott kell lennie a magyarországi németség pillérének is, mert aki ezt figyelembe nem vesZi, aki ezzel komolyan nem számok; ez túlságosan megterheli a másik két pillért. Abszolút bizalmi légkört kell teremteni a magyar intelligencia és a most feltörekvő magyarországi német népi intelligencia között azért, hogy a legkényesebb kérdéseket is — és ilyen kérdés egész garmadával van — őszintén, becsületesen és nyugodtan megtárgyalhassuk mindkét nép javára. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Csoór Lajos: Ök küldenek ki bennünket az országból!) Engem, — és azt hiszem senkit — közbeszólásokkal meggyőzni nem lehet (Helyeslés a szélsőbaloldalon,) ez sokkal nehezebb kérdés. ' • '• v

í^ T. Ház! A magyarországi német népi intelligencia szívós, szervező népi munkáját látva, a magam részéről csak egy tanulságot vontam le: szeretném, ha a magyar intelligencia anynyira szeretné a saját fajtáját (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.), annyira foglalkoznék saját faitájáinak ügyeivel, mint ez a német népi intelligencia. (Csoór Lajos és Incze Antal közbeszól. — Elnök csenget.) A ma e'yalnémet barátság a mi részünkről nem taktikai kérdés, hanem a «ors rendelése. A két nép egymás mellett él, jóban-rosszban, ez a közös sorsunk. Mi, akik ezt hangoztatjuk, ennek a magatartásunknak mindenféle következményét Tsten és az emberek előtt vállaljuk. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon. — Csoór Lajos: Südostraum!) Sajnálom, hogy az erdélyi románság kép

: viselői jelenleg nem ülnek itt a sorainkban, hiszem azonban, hogy nemsokára eljön az az idő, amikor őket is üdvözölhetjük itt. Nagyon jól tudom, hogy az erdélyi magyarságnak legszomorúbb emlékei fűződnek a húszeves rornan uralomhoz, de ismerve elég alaposan az erdélyi románság helyzetét, múltját és jelenét, tudom/: hogy ehhez az erdélyi román népnek semi keze nem volt, ezért az erdélyi román nép nem ivlelós. Az a korrupt szellem, amely az eímult< húsz esztendő alatt úrra lett Erdélyben, a Kárpátokon túlról jött át az erdélyi tájakra és tudom, hogy ez a korrupt szellem az erüélyi román nép legjobb meggyőződése és akarata ellenérc érvényesük Erdélyben. Mi most a sorsfordulón csak azt kérjük az erdélyi románság vezetőitől, hogy őszintén vonják le a tanulságokat sajátmaguknak és az erdélyi román népinek érdekében is. Azok a románok, akik á múltból komolyan tanulnak, velünk együtt tudnak dolgozni, akik pedig nem akarnak Vagy nem tudnak tanulni, jobb, ha minél előbb elhagyják az erdélyi részeket (Ügy van! Ügy vàn! a szélsőbaloldalon.) és átmennek más területekre, mert ezt kívánja az új Magyarország és az új Európa felépítése. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) :..-.. Az erdélyi dolgokba természetesen ez alkalommal nem akarok beleavatkozni, van azonban az erdélyi kérdésnek egy anyaországi vonatkozása. Ezt az ügyet már egy alkalommal szóvátettem a miniszterelnök úr előtt és mivel az idők engem igazoltaki most itt újból kénytelen vagyok szóvátenni. Tisztelettel kérem a kormányt, — és elsősorban a miniszterelnök urat — tiltsa meg, hogy innen Buda-pestről és Magyarországról egyes egyének és szervezetek, akik és amelyek az elmúlt húsz év alatt az idegen uralom idején komolyan sohasem érdeklődtek az erdélyi magyarság sorsa iránt, az erdélyi magyarságért ..soha komoly' anyagi áldozatot nem hoztak, most lejarjának Erdélybe és ott indokolatlanul ünnepeltessek magukat. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az erdélyi magyarság az anyaországtól sokkai többet vár a cifra ünnepélyeknél, (Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Palló Imre: Az ünneplesben elsők vagyunk!) Ajánlom, hogy akik ezután ilyen célból indokolatlan únnepsegreakarnak lemenni Erdélybe, azokat inkább vigyék le erdélyi munkatáborokba. (Derültség es taps a szélsőbaloldalon. — Márothy Karoly: Ünneplés és önreklám! Azt már tudjuk!) T, Ház ! Tárgyilagosan szólnom kell egy igen kényes kérdésről, a zsidókérdésről isKétségtelen, hogy a háború után' bekövetkezik a zsidókérdés európai megoldása, mégpedig kitelepítés fórmájában. Az; hogy a, zjWdosfla egy helyre, egy államba kerüljön, onailo állami életet éljen, nemcsak nekünk es mas népeknek, hanem a zsidóságnak, mint népnek is érdeke. A mai csonka és egészségtelen tagozódású zsídó társadalómnál egészségesebb, tagoltabb zsidó társadalom akkor íog kialakulni, ha a zsidóság a saját külön államában el. Itt csak arra mutatok rá, hogy nincsen olyan nép a világon, amely komolyan es bizalommal nézhetne a jövője elé fákkor, ha nincs hatalmas földmíves rétege. Megfelelő .toldmives réteg nélkül minden népnek a jovoje bizonytalan. A lelkileg és testileg erős foldmive* réteg érdeke minden népnek es ez a megállapítás áll a zsidó népre is. Amíg a zsidók szétszórtan és más népekre egészségtelen es karos társadalmi tagozódásban élnek, addig eletükben csak átmeneti nyugalomra számíthatnak és nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy előre, lássuk: azokon a területeken is, - például Amerikában - amelyek jelenleg valósággal azilumai a zsidóságnak, eljpn elobb-utobb az az idő, amikor a reakció kifejezésre fog jutni és megnyilatkozik ellenük. (Horyath Géza: Mái^ meg is kezdődött!) Nekünk kötelessé-