Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-769

AzjkrsmggyUés. képtiiseleházánük 158. A belső propagandának másik, szerve az irányított, sajtó. A,sajtó irányítása ^ mint ahogyan azt Maróthy képviselőtársam kifejtette — az országnak igen-igen sok pénzébe kerül, pedig ez a belső propaganda az irányított sajtó útján sem érheti el célját, mert végeredményben bármilyen nagy pénzekkel sem lehet propagálni egy olyan rendszert, amely Európában, letűnőben van- (XJgy von! Ügy van! a szélsÖbaloldalon.). Hogy milyenek az irányított sajtó eszkö;zei, arra példákat fogok felhozni. Szintén a legutóbbi . interpellácjós napon hangzott el Szabó Zoltán képviselőtársunk interpellációja, aki az interpelláció ellen jegyzett be interpellációt,(Mozgás.) kifogásolta az ellenzék interpellálását, azt mondotta, hogy az interpelláció tulajdonképpen a karzatoknak szól és szenzációhajhászás. Erről az interpellációról a sajtó igen nagy propagandával hasábokat írt, tormész etesen nem a kormánypárt ellen, hanem az ellenzéki pártok ellen, pedig ha utánanézünk és utánagcndolunk a dolgoknak, rájövünk, hogy az interpelláció nem a karzatoknak, hanem az ország nyilvánosságának szól. Az interpelláció minden kormánypárti és minden ellenzéki képviselőnek ^jcga és célja az, hogy a képviselő interpellációjában felhívja a kormány figyelmét arra, amit nem lát, de helyesnek tartana, vagy pedig figyelmeztesse a kormányt arra* hogy valamely intézkedése helytelen. Ez feltétlenül az ország nyilvánossága elé tartozik és a meginterpellált miniszterek kötelessége, — mint ahogyan ez régebben gyakorlat is volt a Házban — az interpellációra, vagy nyomban, vagy pedig- a legrövidebb időn helül válaszolni és tájékoztatni az ország közvéleményét arról, hogy az illető miniszter — szakminiszter, vagy miniszterelnök — helyesnek és követendőnek tartja-e azt, amit interpelláció formájában eléje terjesztettek. Ha követendőnek tartja, akkor azt meg is kell valósítania. T. Ház! Az irányított sajtóra például egy másik esetet is felhozhatnék: a Hubay—Vágóféle nemzetiségi javaslat kérdését. Látjuk, hogy a javaslat 'benyújtása után — amely javaslatot két képviselőtársunk szerényen benyújtott, hírlapokban nem ismertetett — megindult anagj' sajtópropaganda az irányított sajtó útján « egyesületi gyűlések kiabálták, hogy »Hazaárulók«. És mi történt? Egészen rövid idő múlva rá a kormány benyújtotta a ruszin vajdaságról szóló javaslatot és megkötötte a bécsi egyezményt. Szálasi Ferenc beszédét (Éljenzés a szélsőbaloldalon-) legutóbb a sajtó közölte, a eenzúra jóvoltából azonban a beszédnek 40—-50 százaléka, egész mondatok és egyes szavak törölve voltak, ami a beszédet értelmetlenné tette. Ennek a következménye az volt, hogy az irányított sajtó ezt is propaganda-célokra használta fel, kiragadott a beszédből egyes mondatokat, sőt nem is egyes mondatokat, hanem csak egyes szavakat, ezeknek egészen ellenkező értelmet tulajdonított, gúnyolódott ós ezzel elérte ez a propagandisztikus sajtó^azt, hogy az egyik oldalt támadta, amivel a másik oldalt védte. Itt van azután az irányított sajtóra egy újabb példa, a sztrájk kérdése. Mindenki előtt tudott dolog és mindnyájan tisztában vagyunk vele, hogy a sztrájk nem nemzetiszocialista fegyver, lehetetlenség tehát, hogy akár a nemzetiszocialista nyilaskeresztes ^ párt, akár a nemzeti szocialista Gruber Lajos lett volná az, aki a legutóhbi sztrájkot irányította, vagy előkészítette volna. Ezzel szemben a sajtó a maga propaganda-hatalmával beledob ta a közKfcPVTSELöHAZI NAPLÓ VII. ülése 1M0 nóvemb et ; 22-mj. pénteken. 7.6 9 véleménybe azt, hogy ezt a sztrájkot tulajdonképpen a nyilaskeresztes-párt és Gruber. Lajos inszcenálta és ezért őket tette felelőssé. (Szollősi Jenő: A cenzúra hitelesítése mellett!) viszont, ha a kormány valamely tagja bármikor kiejt egy szót egy szociális javaslatról, vagy pedig egy szociális javaslatot hoz a Ház elé, : -melyben egy nagyon kevés, szocializmus, vagy ! látszat-szocializmus van, aohan az esetben ez az irányított sajtó hasábokat ír arról, hogy a ; kormány milyen szociális intézkedéseket hoz,. | mennyire szociális gondolkozású. ! •-.. Éppen a tegnapi lapokban olvastuk azt, hogy a miniszterelnök úr már húsz évvel ez. előtt ezen az úton járt, ő már húsz évvel ez

r -előtt is megjósolta a helyes utat, amely helyes útra most rá is tért. T. Ház! Ez valóban irányított sajtó, "ez valóban propaganda, amely azonban — hangsúlyozom — nem a nemzetnek, nem az országnak az érdekét, hanem kizárólag a rendszer céljait szolgálja. Ilyen propagandaeszköz a rádió is. À rádióról csak két példát fogok mondani, amelyekkel meg akarom világítani azt, hogy ! mennyire a propaganda szolgálatában áll. Méltóztatnak emlékezni, hogy a választások első napján este a rádió bemondotta azt a valótlan hírt, hogy egyetlenegy nemzetiszocialistát sem választottak meg, ellenben nem tudom már, hány kormánypárti képviselő jött be. Ez a hír valótlan volt, a rádió azonban csak akkor cáfolta mes, amikor a választásoknak már vége volt. A másik példa velem történt meg. Az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál pártom vezérszónoka voltam és a költségvetést sajátmagam és pártom nevében nem fogadtam el. Erre értesítenek, hogy a rádióban az a hír hangzott el, hogy a nyilaskeresztespárt vezérszónoka az igazságügyi tárca költségvetését elfogadta, ezzel szemben a párt többi szónoka nem fogadta el." (Derültség a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Amikor én erről a hírről (hallottam, elküldtem a rádióhoz és kértem, tessék kiadni azt a hírt, hogy lássam

r hogy ezen a napon milyen hír hangzott el. A rádió nagyon udvariasan azt felelte, hogy náluk olyan rendszer van, hogy minden írásra megy, tessék beküldeni egy ilyen levelet és ki fogják adni a napihírt. En a levelet beküldtem, a rádió megint roppant udvariasan válaszolt, hogy, sajnos, ők ezeket a híreket — kétsoros hír volt az egész — csak egy pél; dányban készítik el, nem sokszorosítják, tehát \ nem áll módjukban a hírt megküldeni. (Égy hang a szélsÖbaloldalon: Ez pont

t eltűnt!) Ez olyan propaganda megint a rádió kezében, amely természetesen nem a nyilaskeresztespártnak, hanem a kormánypártnak használ, a i kormánypártón keresztül pedig a kormánynak és a rendszernek. (Maróthy Károly: Még nekik sem használ!) T, Képviselőház! Ilyen propagandaeszköz $. cenzúra is. Hogy félreértés ne essék, én ä i cenzúrát úgy, ahogyan az 1939 : IL te, 151. §-ában van, helyeslem és szükségesnek tartom. Ez a szakasz kimondja azt, hogy a kor• mány . rendkívüli intézkedéskén ti ha a külpolitika érdekei vagy más fontos állami érdek kívánja, a cenzúrát bevezetheti. T. Ház! Ez törvény. A törvényt mindenkinek, de elsősor' ban a miniszterelnök úrnak meg kell tartania, mégis ma azt látjuk, hogy a cenzúra tra törvénynek ezen a rendelkezésén teljesen 314