Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.
Olalszámok - 1939-VIII-758
758 Az országgyűlés képviselőházának í**% : zetet átfogó organizációt létesíteni. (Krantz Rajmund: Csalódott!) az idők azonban meghaladták a Magyar Élet Pártját, mert a Magyar Élet Pártja nem tudott az időkkel lépést tartani és rá kellett jönnünk, hogy egészen új alapon kell a teljes magyar politikai egységet keresnünk. (Ügy van! Ügy van! a Sßelsöbaloldalon.) Ennek a politikai egységnek á megteremtése érdekében teljes meggyőződéssel, fanatikusan állottunk ide egy új párt keretében (Egy hang a jobboldalon: Hála Istennek!) és vállaltuk az új világnézeti koreszme szolgálatát, mint akiknek nincs .senkitől és semmitől mit félniök ' é-s akik úgy látják jónak, hogy amikor a német birodalom hatalmas dinamizmusa, az olasz birodalom belső építőereje oívan erőforrásokat rejtenek magukban, amilyeneket a magyar földből, a magyar társadalomból is ki kell csiholni, akkor nine« más tennivalónk, mint a magunk kereteit is kiszélesíteni, valóban a legutolsó kis zsellérházig, a legutolsó kis tanyáig és megteremteni alulról az uj piramist, amely új piramison azután majd lehet alkotmányreformot is felépítenünk. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) De mindaddig, amíg az alkotmányreformot is felülről próbálom (Palló Imre: Ráerőszakolni!) a mai politikai rendszer petriíikálása érdekében lefelé építeni, addig egy technikailag lehetetlen problémához nyúlok hozzá, mert felülről még senki a világon nem épített piramist. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az alkotmányreform részleteivel — az idő már nem engedi — nem foglalkozhatom, de nagyon érdekes volna ezzel a kérdéssel itt a Házban foglalkozni, mert én nem szeretném, ha a magyar államiság és a magyar társadalom fejlődésében bekövetkeznék egy olyan periódus, amikor leállítjuk, megmerevítjük, megfagyasztjuk a fejlődés lehetőségét. Minden olyan alkotmányváltoztatásnál, amelyet felülről inaugurálnak, — tessék az európai példákra gondolni, Primo de Riverától kezdve egészen Car ólig — rá kell döbbenni arra, hogy felülről lefelé időtálló alkotmány változtatást megvalósítani nem lehet. (Úgy van! — Taps a szélsőbaloldalon.) Alkotmányváltozás esetén a mai korszerű vezérnek és vezetőknek, értem alatta a jövő miniszterelnököt és minisztertársait, alulról kell az abszolút hit és meggyőződés alapján a polcra kerülniök, hogy népünk milliói tudják és érezzék azt, hogy egy nagy nemzetszervezet hálózatán keresztül vannak állandóan egybekapcsolva a politikai vezetővel és a politikai vezető minden gesztusa (Zaj a jobboldalon.) nemcsak egy kis réteg gondolatköréből származik, hanem az egész nemzet Öszszességéből, a nemzet kollektivitásából, mert csakis a teljes magyar nemzeti kollektivitás kiépítése, megvalósítása vezethet el bennünket egy plattformhoz, egy új országgyűléshez, — nem a jelenlegi választójog alapján, amel;ynek a keretei szűkek és amely úgyszólván kidriblizi a választót, (Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj jobbfelől.) hanem egy új választói jog alapján — egy alkotmányozó nemzetgyűléshez, amely azután a nemzetszervezet összességére támaszkodva egy erős, időtálló, az európai térben a primus inter pares szerepét betölteni tudó új Magyarországot fog kialakítani. (Taps a szélsőbaloldalon.) Ezeket a gondolatokat (Zaj a jobboldalon. — Elnök csenget.) nem látom végigvonulni a kormány gesztióin és nem látom a miniszterelnöki költségvetésben sem megfelelő mértékben inkorporálva összegszerűségben sem. Ezért ülése 19lö november 22-én, pénteken. nem lehetek bizalommal a kormány iránt és a költségvetésfc nem fogadom el. {Elénk éljenzés és taps a szélsöoalolaalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: T. Ház! A gyorsírói jegyzetekből megállapítottam, hogy jaross képviselő úr a cenzúráról való bírálatának gyakorlása közben a cenzorokat éhes vadállatoknak nevezte, (felkiáltások a szétsőbaloldalon: Módjával!) Csendet kérek képviselő urak! Tekintettel arra, hogy a cenzúra bírálatának gyakorlása nem nelenti a cenzorok személyének sértegetését, a képviselő urat ezért a kifejezéséért utólag rendreutasítom. (Helyeslés a jobboldalon.) Szólásra következik a vezérszónokok közül? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Keibl Mihály! Elnök: A képviselő úr nincs jelen. Utána szólásra következik? vitéz Miskoiczy Hugó jegyző: Gaes János! Elnök: Gacs János képviselő urat illeti a szó. (Zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Gaes János: T. Ház! A költségvetés tárgyalásánál, mint pártunk egyik vezérszónoka, a tárca keretébe^ tartozó nemzetiségi kérdésekkel kívánok felszólalásomban foglalkozni. Teszem ezt nemcsak mint a párt egyik szónoka, hanem mint olyan vidék képviselője is, amely vidék magyar lakossága mellett tekintélyes számban rendelkezik más anyanyelvű állampolgárokkal, tehát nemzetiséggel is. Bizonyos vagyok afelől, hogy a nemzetiségi kérdés különösen ma, amikor egymásután térnek vissza az országgyarapodással nemzetiségeink, elsőrendű kérdés a magyar állam, a magyar nemzet szempontjából, s kell, hogy ez a kérdés a törvényhozás Házát is komolyan foglalkoztassa és itt ezen a helyen is elsőrendű figyelmet szenteljünk nemzetiségi kérdéseinknek. Ha a történelmi multat nézem, úgy látom, hogy nemzetiségeink sorsa szorosan osszeíorrott a magyar nemzet sorsával. (Ügy van! jobb felöl.) ±ia a haza jövő boldogulására gondolok, akkor ugyanaz az érzésem, hogy ez az ország és minden polgára csak akkor érheti el boldogulását, ha a vele együttélő nemzetiségek békés együttélésben megtalálják fejlödésüket, boldogulásukat ennek a hazának a keretében. JNem szándékozom a nemzetiségi kérdés tárgyalásánál szavak, formák, megnevezések vitáinak felületére tévedni, hogy minek nevezzük a mi más anyanyelvű állampolgárainkat: kisebbségeknek, nemzetiségeknek, népcsoportnak vagy idegen ajkuaknak, mert meggyőződésem az, hogy az ő boldogulásuk nem ezen múlik, hanem azon, hogy a magyar állam biztosítsa számukra mindazokat a jogokat és szabadságokat (Ügy van! jobbfelől), amelyekkel élve az egy és oszthatatlan magyar hazában megtalálják ők is velünk együtt a boldogulásukat. (Elénk éljenzés és taps.) Teljes meggyőződéssel állítom, hogy a szenti stváni Magyarország akkor, amikor nemzetiségeiről volt szó, mindennél többet, minden kisebbségi jognál nagyobbjelentőségű jogot adott azzal, hogy nemzetiségeit egymásután — akár itt találta őket, akár a történelem folyamán idetelepedtek — a honalapító magyar nemzettel egyenrangú állampolgárokká emelte. A magyar nemzetnek a lelkiségéből fakadt ez az érzés, ez a tradicionális szentistváni gondolat, amely egy en jogúvá teszi a nemzetiséget, a magyar nép, a magyar nemzet tagjaival és állítom, hogy ez több minden kisebbségi jognál. (Homonnay Tivadar: Komoly beszéd!) T. Ház! Méltóztassék megengedni nekem,
