Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-144

134 Az országgyűlés képviselőházának Ikh. Vozáry Aladár, Zichy Nándor gróf és 167 szavazattal: vitéz Taby Árpád. Zárszámadásvizsgáló bizottság. 168 szavazattal: Balogh István, Botár István, Buttler Elemér báró, Csorba Antal, Czermann Antal, Esterházy Móric gróf, Földosi Gyula, Fricke Valér, Gratz Gusztáv, Gürtler Dénes, Halmai János, Hokky Károly, Hoss József, lázár Imre, vitéz Martsekényi Inure, Miskolczy 1st ván, Pándi Antal, Polgár Béla, Ráduly Lajos, Riesz Ádám, Sármezey Endre, B. Szabó István, Szabó Károly, Szeder Ferenc, Székely Ákos, vitéz Téglássy Béla, Toldalagi Mihály gróf, Török Andor, ifj. Zimmer Ferenc és 167 szavazattal: Károlyi Viktor gróf. 36-os országos bizottságba (1931 : XXVI. te). 168 szavazattal: Bánffy Dániel báró, Bár ezay János, Csia Sándor, Mokcsay Dezső és 167 . szavazattal: vitéz Imrédy Béla. 36-os országos bizottságba (1939:11. te). 168 szavazattal: Hinléder Fels Ákos, R. Vozáry Aladár és 167 szavazattal: vitéz Jaross Andor.« Elnök: A most felolvasott képviselő urakat az illető bizottságokba megválasztott tagoknak jelentem ki. Az igazságügyminiszter úr kíván szólani. Radoesay László igazságügy

miniszte*: T. Ház! Van szerencsém tisztelettel benyújtani a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövet kezmények korlátozásáról és megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. ' Kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék a törvényjavaslat kinyomatásáról

v szétosztásáról gondoskodni és az általános tárgyalás után részletes megvitatás végett az igazságügyi bizottsághoz utasítani. Egyben tisztelettel bejelentem, hogyi a törvényjavaslat előadójául Mezey Lajos képviselő urat, helyettes előadójául pedig vitéz Zerinváry Szilárd képviselő urat kértem fel. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Á beadott törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja és a miniszter úrnak az előadókra vonatkozóan tett bejelentését tudomásul veszi. A javaslatot részletes tárgyalás céljából a Ház annakidején ki fogja adui a miniszter úr által megjelölt bizottságnak. Felkérem az állandó összeférhétlenségi bizottságnak imént megválasztott elnökét, helyettes elnökét és tagjait, hogy a házszabály okban előírt eskü letétele végett az elnöki emelvény előtt megjelenni szíveskedjenek. Kérem a jegyző urat. hogy a neveket felolvasni szíveskedjék. Boezonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): Mezey Lajos, Huszovszky Lajos, Barta Ignác, Bárczay Ferenc, Boér Ágoston, Keck Antal, Mátéffy Viktor, Meixner Emil, Szabó Zoltán, vitéz Tóth András, Vásáry István. Elnök: Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az eskü szövegét felolvasni. Boezonádi Szabó Imre jegyző' (felolvassa az eskü szövegét. Bárczay Ferenc, Meixner Emil, Szabó Zoltán és vitéz Tóth András leteszik az esküt). Elnök: Megállapítom, hogy a jelen volt képviselő urak a házszabályokban előírt esküt letették. Felkérem az imént megválasztott bizottságokat, hogy a részükre kijelölt helyiségekben az ülés befejezése után nyomban alakuljanak meg és megalakulásukról tegyenek jelentést. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom, ülése 1940 október 22-én, kedden. A pénzügyminiszter úr kíván szólni. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém beterjeszteni az 1941. évi állami költségvetést. Tisztelettel kérem, hogy azt a Ház tagjai között szétosztatni és előzetes tárgyalás, illetőleg jelentéstétel végett a következő bizottságokhoz méltóztassanak utasítani: a miniszterelnökségi és kisebb tárcák költségvetését a pénzügyi bizottsághoz, a külügyi tárca költségvetését a pénzügyi és külügyi bizottsághoz, a belügyi tárca költségvetését a pénzügyi és közigazgatási és társadalompolitikai bizottsághoz, a pénzügyi tárca költségvetését a pénzügyi bizottsághoz, az iparügyi tárca költségvetését a pénzügyi és közgazdasági és közlekedésügyi bizottsághoz, a kereskedelemügyi tárca költségvetését a pénzügyi és közgazdasági és közlekedésügyi bizottsághoz, a földmívelésügyi tárca költségvetését a pénzügyi és földmívelésügyi bizottsághoz, a kultusztárca költségvetését a pénzügyi és közoktatásügyi bizottsághoz, az igazságügyi tárca költségvetését a pénzügyi és igazságügyi bizottsághoz és végül a honvédelmi tárca költségvetését a pénzügyi és a véderő-bizottsághoz. Egyben van szerencsém a Ház ^ asztalára letenni az adóstatisztikának az 1938. évről szóló IX. füzetét. Elnök: A beterjesztett költségvetést a Ház tagjai között szétosztatja és az egyes tárcák költségvetéseit előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a pénzügyminiszter úr által megjelölt bizottságoknak. A pénzügyminiszter urat illeti a szó. Reményi-Schneller Laios ménzügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! —Nagy taps a jobboldalon és a középen.) Az imént benyújtott költségvetés immár a harmadik, amelyet szerencsém van a mélyen t. Háznak beterjeszteni. Az első költségvetést 1938 tavaszán terjesztettem be ©s az a trianoni békeszerződéssel megcsonkított Magyarország területére vonatkozott. A második költségvetést 1939 őszén, — az indemnités kérése után — mint másféléves költségvetést terjesztettem be és az már a felvidéki és kárpátaljai területekkel megnövekedett Magyarországnak a költségvetése volt. Most a harmadik költségvetésnél gondolkodtunk, kérjünk-e indemnitást, hogy a keleti és erdélyi területekkel ismét megnövekedett országnak télies költségvetését terjeszthessük a mélyen t. Ház elé. Az indemnitáskérés azonban nem lett volna helvénvaló, először is azért, mert — amint méltóztatnak tudni —" másfélesztendős költségvetési időszakról térünk át megint az^ egyéves költségvetési időszakra és a másféléves költségvetés kétharmadával számításba vett tételek nem alkalmazkodtak volna az élethez, nem biztosították volna az államháztartás rendes vitelét, mert van tétel, amelynek kétharmada kevés és viszont van tétel, amelvnek kétharmada sok lett volna egy esztendőre, aminek a részleteire nem kívánok rátérni. De nem lett volna helyes indemnitást kérni azért sem, mert a teljes költségvetés összeállítása aránylag hosszú időre halasztotta volna el annak benyújtását, amikor már a költségvetési időnek nagyobb része le is telt volna. Ne méltóztassanak ugyanis megfeledkezni arról, hogy egy év költségvetéséről van szó, nem úgy, mint az 1939, évi indemuitás