Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-138

Az országgyűlés képviselőházának 138. ülése 19W október 10-én, csütörtökön. 73 lekkel azért is, hogy a mai ünnepi ülés alkalmával van módomban ezt a javaslatot a Ház elé terjeszteni. Az erdélyi és keleti testvérek hazatérése után első feladataink közül való sürgős feladatnak tekintettem a visszatért területek közoktatásának megszervezését és megindítását, — hiszen az iskolai év kezdetén állunk —

; nehogy a visszatért magyar ifjak bármelyikét is bárminő károsodás érje az impérium átvétele miatt. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ezért a honvédség bevonulása után a miniszterelnök úr társaságában tüstént Erdélybe utaztam, hogy személyesen vegyem kézbe az újjászervezési munkálatok irányítását. Elvittem és elküldöttem munkatársaimat, akik a részletekbe menően kidolgozták az erdélyi közoktatás szervezetét, az ideiglenes szervezetet, mert a véglegeset esak az e tanévben folyó munka tapasztalatai alapján lesz lehetséges megállapítani. Ennek a munkálatnak és ennek a helyszíni szemlének volt eredménye az a rendelet, amelyet a napokban bocsátottam ki a visszacsatolt területek közoktatásának, népiskolai és középfokú iskolai oktatásának ideiglenes, az 1940—41. évre terjedő szabályozásáról és amely rendelet alapján október 15-én az erdélyi iskolák nagy részében megkezdődik a tanítás, (Éljenzés jobb felől és a középen.) ahol pedig ez lehetetlen, valami személyi vagy tárgyi ok következtében, ott legkésőbb november 15-én megnyilik az iskolai év. Ugyancsak ennek a szemlének és előmunkálatnak eredménve a mai törvényjavaslat, amely azonban ellentétben a többi oktatási ágazatokkal, az egyetemen végleges rendezést hoz, mert ott ideiglenes személyi alkalmazásokkal és ideiglenes megoldásokkal kisérletezni nem lehet. (Helyeslés jobbfelől.) A kolozsvári egyetemet a magyar állam 1872-ben alapította, honorálva azt a törekvést, amely Erdély egész értelmiségében a XVI. század közepe óta állandó volt és amely a XVI. században Báthory István egyetemalapításában, a XVII. században Bethlen Gábor és Rákóczi György főiskola-alapításában és szervezéseiben jutott a leghatásosabban kifejezésre s amely törekvés a XIX. század második negyedében az Erdélyi Múzeum Egyesület megalapítására, k'fejlesztésére és azzal kapcsolatban egy egyetem-alapítási mozgalom keletkezésére vezetett, amely mozgalomnak annak idején gróf Mikó Imre volt a vezére. Ez az állandó törekvése Erdély magyar népének a magasabb szellemi művelődés felé, ez az állandó céltudatos munkája egy erdélyi főiskola, eery erdélyi egyetem létesítése felé, vezetett 1872-ben az alapító uralkodó nevéről Ferenc József Tudományegyetemnek elnevezett kolozsvári egyetem alapítására. A magyar állam ennek az erdélyi egyetemnek a fejlesztésére alapításától ereszen a románok bevonulásaié:, illetőleg a világháború kitöréséig rengeteg áldozatot hozott. Korszerű egyetemi épületeket, korszerű és jól felszerelt klinikákat, orvoskari intézeteket állított az oktatás szolgálatába é« ^közvetlenül a világháború kitörése előtt Kolozsvárott építtette fel Magyarországnak legmodernebb és Európának is r egyik legelső, legjobban megépített könyvtárát, a Ferenc József Tudományegyetem és^ az Erdélyi Múzeum Fgyesület együttes anyagának elhelyezésére szolgáló könyvtárat. A külső anyagi áldozatok, az intézetek színvonala, a felszerelés teljessége, a berendezés kiválósága mellett e tudományegyetem szellemi színvonala is igen magas fokon állott. Én nem kívánom itt az igen t. Ház türelmét sokáig igénybevenni azzal. (Halljuk! Halljuk!) hogy a kolozsvári egyetem törtenetének minden mozzanatát előadjam, csupán néhány névvel kívánom jelezni azt a fejlődést, azt a színvonalat, amelyet a Kolozsvári Magy. Kir. Ferenc József Tudományegyetem a magyar művelődés történetében jelentett. A kolozsvári egyetemen kezdtek tanítani és tanítottak évt'zedeken át a jog- és államtudományok s egyben a magyar jogászképzés nagy mesterei: Concha Győző, Plósz Sándor, Grosschmied Béni és a mai bevonulás óta közöttünk ülő Balogh Artúr. (Éljenzés és taps.) A t kolozsvári egyetem orvostudományos munkásságának emlékét jelölik Hőgyes Endrének, Török Aurélnak, Genersich Antalnak és más kiváló tudósoknak a nevei. A filozófia terén a kolozsvári egyetemen úi iskolát teremtő Böhm Károly és Pauler Ákos nevéhez egy-egy új magyar bölcsészeti rendszer fűződik. A magyar töriénettudomány

ban a nemzeti irányú történetírásnak egyik legnagyobb képviselője volt -a múlt század derekán Szabó Károly, a kolozsvári egyetem első tanára. A nyelvtudományban a kiváló tanárok között, akik között működött az édesapám is, Finály Henrik, Gombóez Zoltán, Csengery János, Hornyánszky Gyula neve a legszélesebb körökben tisztelt. A természettudományok terén a polihisztor Brassai Sámuel és a nagy biológus. Apáthy István neve. azt írszem, mindenki előtt ismeretes. Mellettük a budapesti egyetem későbbi kiváló tanárairól: Entz Gézáról és Koch Antalról, a magyar állattan és földtan tudományának alapvető • munkásairól kell megemlékeznem. Es megemlítem ismét az egyetemi könyvtár épülete kapcsán, am'ről már szólottam, Magyarország egyik legkiválóbb könyvtárigazgatójának, Erdélyi Pálnak nevét, aki a kolozsvári egyetem és múzeum könyvtárát a város szellemi központjává és egyúttal diákszoc'ális intézményeinek legkiválóbbjává tette. Ezt az egyetemet, ezt a felszerelést, ezt a szellemi színvonalat találta itt Kolozsvárt a román impérium, amikor húsz év előtt bevonult. A húsz év alatt igyekezett a maga módszerével az egyetem színvonalát fenntartani, túlságosan sok tanszék létesítésével, amelyeket azonban megfelelő módon elhelyezni nem tudott, mert hiszen egyrészük a mi felfogásunk szerint nem folytathatná működését azokban az adaptált magánépületekben, ahol elhelyezve voltak. E mellett igyekezett a szín; vonalat fenntartani tudományos, de kissé propagandisztikus ízű folytonos munkássággal. Most, amikor kivonultak, a felszerelés ogyrészét elvitték. (Felkiáltások: Jellemző! — Rainiss Ferenc: Csak a tudományt nem vitték el, mert az nem volt a birtokukban! A felszerelést elvitték. — Zaj. — Elnök csenget.) Húsz év előtt elvették, ami nekünk volt, húsz év után elvittek sokat abból, ami még ott volt és amit hozzáadtak. De nem vittek el mindent. Egyes intézetek tanárai — el kell ismernem az országgyűlés színe előtt — otthagyták az intézet anyagát, más intézetekből csak a fel «Terelés és tudományos anyag égvrészét vitték el. de vannak ivf^M^k. aTnelyeVben csak a csupasz falak jutottak birtokunkba. TI ven állanotb^n vévén át az erveteípíit, gondolkoznunk kellett azokról a módozatokról,