Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-154

534 Az országgyűlés képviselőházának 15U. múltra visszatekintő ilyenirányú működés sokszorosan bebizonyította az életrevalóságát. A kiépített szervezetek a közületi megrendelések szétosztása, a munkák ellenőrzése és hitelezése, az iparcikkek összegyűjtése és beszolgáltatása körül nélkülözhetetlen szerepet töltenek beA munkaalkalmak szaporítását hivatott szolgálni a kisipari export is. A minisztérium, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a székesfőváros által közösen támogatott Kisipari Kiviteli Intézet a,z 1939. évben 1,348.000 pengő értékű kisipari értéket vitt ki 53 különböző országba és ezáltal 50°/°-kal haladta túl az előző esztendő kivitelét. Az 1940. év első három hónapjának exportja tovább emelkedett, ettől az időtől kezdve azonban a kisipari kivitel természetesen nagyot csökkent ta nyersanyagnehézségek miatt. Igen behatóan foglalkozom a kisiparosság hitellel való ellátásának kérdésével, (Helyeslés a jobboldalon.) mert iaz anyag bevásárlásánál a kisiparosság hitelhez a mai viszonyok között nehezen jut. (Ügy van! tJgy van!) Nagy szerephez jut emiatt a bankszerű fedezettel nem rendelkező kisiparosok és kiskereskedők hitelakciója, amelynek céljaira 2,100.000 pengő áll rendelkezésre. Ebbe az akcióba az országnak 184 ötezernél több lakosú községe és városa kapcsolódott he, amelyek maguk ^ is tőkét tudnak biztosítani a hitelakció számára. Az állami hozzájárulás a községi hozzájárulásnak 4—6-szorosát teszi ki. A visszacsatolt északmagyarországi és kárpátaljai területeken az állami hozzájárulások az egyes községek részére könnyítés céljából már régebben kiutaltattak, mielőtt még ezek a saját hozzájárulásukkal a hitelakció lebonyolításához alapot teremtettek volna. Egy további könnyítést adtunk a Felvidék számára azáltal, hogy az egyes vagyonosabb ipartestületek vagy kereskedelmi grémiumok maguk is felajánlhatnak a hitelakció céljaira bizonyos összegeket, amelyek alapján azután a 4—6-szoros állami hozzájárulás kiutaltatik. Az Ötezer lélekszám alatti községek iparosai is hitelhez tudnak jutni az erre a célra fenntartott és egyelőre 60.000 pengőben megjelölt hitelkeretben. A i fedezettel rendelkező kisiparosok hiteligényeinek kielégítéséről a Budapesti Kisipari Hitelintézet és az egész országra kiterjedő hatáskörrel az Iparosok Országos Központi Szövetkezete gondoskodik. Ez <a szövetkezet 7,800.000 pengő hitelkerettel rendelkezik. Az iparügyi minisztérium azonban ezenkívül közvetlenül is támogatta a kézművesipart. Gép-, szerszám- és pénzsegélyben részesítette elsősorban az olyan kézművesiparosokat, akik hazánkban egyáltalán nem termelt, vagy kismértékben előállított iparcikkek készítésére vállalkoztak, vagy olyan helyeken szándékoztak letelepedni, ahol egyes iparcikkek gyártása nem kielégítő. 75.000 pengővel támogatta a minisztérium az Ipartestületek Országos Közponját is az adminisztrációs költségek viseléséiben, továbbá az ipartestületek által létesített székházakat terhelő kölcsönök 5'6%-ig való megváltásával 169.000 pengővel segítette az ipartestületeket. Az ipartestületi székházak létesítésére 60.000 pengőt folyósított az iparügyi minisztérium; A folyó költségvetési időszak első 12 hónapjában 442 szakképző tanfolyam tartatott 9487 résztvevővel, azonkívül mint az előadó úr is megemlítette, folytatódott a nagysikerű ipari szakkönyvtár köteteinek kiadása. ülése 19%Ö november 18-án, hétfőn., T. Ház! Külön óhajtok foglalkozni a háziipar kérdésével, (Haltjuk! Haltjuk! jobbfelől.) amely alkalmazkodó képességéről és életerősségéről tanúságot tesz azáltal, hogy a háziipari cikkekben elért exportforgalom, még a mostani nehéz külpolitikai viszonyok mellett is 1939-ben 4,365.000 pengős volt, (Éljenzés és taps a jobboldaton.) vagyus semmivel sem maradt az előző év forgalma mögött. A folyó év első 9 hónapjának adatai pedig arra engednek következtetni, hogy ebben az esztendőben sem fog a háziipari export a tavalyi mögött maradni. (Közi Horváth József: Ha nyersanyaguk lenne, még sokkal több rendelést tudnának kielégíteni!) A Háziipari Központ 1939-ben számos külföldi államba ezportált, valamennyi tengerentúli világrészbe. A legnagyobb forgalom volt kézimunkákban, azután következtek a kosáráruk, a gyékényből, szalmából, raffiából, kukoricalevélből készült áruk, majd a díszműáruk. Export van szőttesekben, bőrcikkekben, babákban, porcellán és előfestett lapokban is. A háziipari tanfolyamok rendezését tovább folytattuk. A folyó költségvetési időszak első 12 hónapjában 548 tanfolyamot tartottunk 13.540 résztvevővel, (Éljenzés jobbfelől.) ami az előző évekhez képest további lényeges fejlődést jelent. Ezek a tanfolyamok a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság tanítását célozzák főleg azért, hogy saját szükségletüket szolgáló, otthon használható cikkek és eszközök készítésére neveljék őket, de természetesen tömegcikkek előállítására is megtanítják őket, amelyek mellékkeresetet nyújthatnak számukra. A kisipar és a háziipar jövőjét illetően az új költségveetési évben elsősorban arra kell törekedni, hogy e két gazdasági ágazat nyersanyagellátása a fennforgó beszerzési nehézségek között a lehetőség szerint, a Legjobban biztosíttassiék. A 230.000 főnyi kisiparosság és a vele együtt működő, még ennél is nagyobb számú iparossegéd és tanonc munkaereje normálisan 700 millió pengő értékű termelést jelent, amihez a még mintegy félszázezer háziiparosnak körülbelül 20 millió pengő értékű termelése tartozik. Az oirszág szükségleteinek ellátása szempontjából is figyelemreméltó értékmennyiség ez, amely termelésnek gondozása elsőrendű közérdek. Kétségtelen, hogy a kisipar nehezen viselheti el a katonai behívások folytán reá nehezedett terheket és ezért a legszegényebb kisiparos tféteget, amely a leszerelés után üzemét tőkehiány miatt folytatni nem tudja, részben egyszeri segéllyel, részben pedig a kisipari kölcsünakció kiszélesítésével kölcsön útján kell támogatni. Erre módot fogok keresni. (Élénk helyeslés és taps.) A Magyar Háziipari Központot, az Országos Háziipari Szövetkezetet, a Háziipari Kiviteli Szövetkezetet és a többi intézményt a háziipar érdekében továbbra is segélyezni fogom ßs ugyancsak az Országos Magyar Iparművészeti Társulatot is, mint az iparművészet legfőbb érdekképviseletét. Végül a városok és kiállítások megrendezésében is segíteni fogom a továbbiakban a kisiparosokat. A háziipar és a kenderszövés fejlesztése céljából pedig további kenderáztatókat létesítek és kenderáztatói oktatói tanfolyamokat fogok rendezni. Abból a célból, hogy a keresztény kisiparosok iparjogosítvány kiadása iránti kérelmének ügye minél kevesebb halasztást szenvedjen, rendelkeztem az iránt, hogy az elsőfokú iparhatóság előzetes miniszteri engedély nélkül is adhasson ki iparigazolványt. (Helyeslés.) Azoknak a kérelmeknek engedélyezését azon-