Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-137

•Az országgyűlés képviselőházának részt, az ilyen munkavállalás hatályos jogunk sgérijàt nem minősül a köztisztviselői állassal való összeférhetlenségnek. A nyugdíjas közszolgálati alkalmazottak ellátását egyébként ÜK ilyen munkavállalás esetében az 1934:1. te. 3. §-a megfelelően szabályozza. ad. 2. Àz ú.i Összeférhetlenségi ' törvény előmunkálatai' — különösen az annak előkészítéséhez szükséges anyaggyűjtés — a vezetésem alatt álló igazságügymiuisztériumban folyamatban vannak. Ez a inai körülmények között nem egyszerű feladat, mert a kodifikáció munkálatainál nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a nagyarányú változásokai, amelyeken a gazdasági élet az elmúlt esztendőkben nálunk is keresztülment s amely változások különösen az állam irányító és rendelkező szerepének előtérbenyomulását idézték elő a gazdasági élet minden vonalán ós á gazdasági tevékenység minden jelentősebb megnyilvánulásában. Ezek a változások fokozott megfontolásra intenek az összeférhetlenség újabb szabályozása tekintetében s esetleg új esapáspkon való elindulást tesznek szükségessé, amelyek az összef érhetlenségi kérdés jövőbeni rendezésének az eddigi aiapelvektől eltérő felépítését vonják maguk után. Kérem a válasz tudomásulvételét. Budapest, 1940. évi augusztus hó 16-án. Kadocsay László s. k. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az igázságügyminiszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. • Következik az igazságügyminiszter úr válasza Paczolay György képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat. szíveskednék az írásbeli választ felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »A m. kir. igazságügyminisizter válasza Paczolay György országgyűlési képviselőnek a gyümölcsösöket ért vadkárok tárgyában előterjesztett interpellációjára. A vadászatról szóló 1883 : XX. te. 7. §-a értelmében fővad által okozott kárért a birto kos vagy a haszonbérlő kártérítéssel tartozik. Az apró vad által okozott kárért tehát a vadászati törvény alapján a birtokost vagy haszonbérlőt általában felelőssé tenni nem lehet. Ezzel azonban még nincsen kizárva annak a lehetősége, hogy az ilyen kár megtérítését a magánjognak a kártérítésre vonatkozó általános szabályai szerint követelje a károsult, amennyiben a vadászatra jogosult vétkességét a szenvedett kár tekintetében bizonyítani tudia. Tagadhatatlan, hogy ennek a lehetőségnek inkább jogelvi szempontból van súlya, mert a valóságban előforduló kártételek közül fogalmilag^ is kevés lehet az idevágó esetek száma, már pedig a kérdés általános megoldást igényel. Annak a megállapításnak is csak elvi jelentőséget tulajdoníthatunk, hogy ott, ahol a vadászati haszonbérek elég magasak és amennyiben a vadászati haszonbérből a gazdák területük nagysága szerint részesednek, ebben apróvad által okozott károkért is ellenértéket kapnak, mert a gyakorlatban a vadászati haszonbéreknek ily közvetlen felosztására nem sok helyen kerül sor. Ezzel kapcsolatban a belügyminiszter úrral és a földmívelésüs.yi miniszter úrral megfontolás tárgyává tesszük, vájjon lehetséges volna-e és milyen módozatok szerint — a község, mint haszonbérbeadó esetében — az ilyen 7. ülése 1940 október 9-én, szerdán, 38 károk megtérítésére a vadászati haszonbért felhasználni. ^ • Foglalkoznunk kell a vadászterület vadkár elleni biztosításának kérdésével is. Mindezeket a szempontokat az összefüggő szabályozás érdekében a vadászati törvény revíziójával kapcsolatban kell tanulmány tárgyává tenni és célravezetőén megoldani. Az említett revízió előmunkálatait — tudomásom szerint — a földmívelésügyi miniszter úr imár folyamatba tette. A vadászati kihágások ügyében intézkedni nem tartozik az igazságügyminiszter hatáskörébe. Budapest, 1940. évi augusztus hó 27. napján. Kadocsay László s. k. m. kir. igazságügyminiszter.« Elnök: Kérdem a t Házat méltóztatik-© a választ tudomásul venni? (Igent) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik az igazságügyminiszter úr válasza Palló Imre képviselő vir interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Megay Károly jegyző (olvassa): »Dr. Kadocsay László m. kir. igazságügyminiszter írásbeli válasza a Palló Imre országgyűlési képviselő által 1940. évi június hó 24-én a m. kir. miniszterelnök úrhoz a politikai elítéltek revíziója, a politikai üldözések megszüntetése és a politikai rendszerváltozás tárgyában előterjesztett interpellációra: Magyarországon politikai meggyőződését mindenki mindig szabadon követhette és követheti (Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon: óriási tévedés! Ezt meri hangosan olvasni!) és egyedül politikai meggyőződése miatt soha senki ellen bűnvádi per nem lett folyamatba téve.« (Zaj a szélsőbaloldalon.) »így csupán nemzeti szocialista politikai meggyőződése miatt, vagy pusztán a nemzeti szocialista állam- és társadalomszemlélet elvei mellett való hitvallásáért sem indult büntető eljárás senki ellen.« (Keck Antal: Bűnvádi eljárás nem volt, az igaz, csak rendőri felügyelet, meg internálás! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Koholt vádak alapján!) »Ellenben eljárás indult úgy a bal, mint a jobboldali mozgalmak tagjai ellen, ha magatartásuk a tételes törvény tiltó rendelkezéseibe ütközött, vagyis ha a magatartás törvényes jogszabályban meghatározott bűncselekmény tényálladékát kimerítette. Bármily irányú politikai »kiállásnak«, szervezkedésnek vagy agitációnak korlátja ugyanis a törvény, a törvény rendelkezéseinek érvényesülése pedig minden állami rend alapja. •• Az 1940. feibruár 28-án kelt legfelsőbb- kegyelmi elhatározás a politikai jellegű bűncselekmények elkövetőit széleskörű közkegyelemben részesítette s a kegyelmi elhatározás VII. pontjában módot nyújtott aara is, hogy a közkegyelem keretein túlmenően kivételesen egyéni kegyelemben legyenek részesíthetők azok is. akik mostoha anyagi helyzetükben, a szenvedélyek megbénító hatása alatt követtek el bűncselekményt, avagy téveszmék hatása, alatt az ország súlyos helyzetének és valódi érdekeinek, félreismerésével vétettek az állam és a társadalom ellen. Ezen a címen számos egyén részesült is egyéni kegyelemben. Ezidőszerint azonban politikai ügyekben hozott büntetőbírói ítéletek revíziója tervbe véve nincsen s néhány hónappal a fentebb említett legfelsőbb közkegyelmi elhatározás után újabb általános amnesztiának sem időszeríí9*