Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-152
400 •Az országgyűlés képviselőházának 152. dtmk. A lovak és a járművek sorozásakor történik beosztásuk is. Bizottság- állapítja meg" azt is, hogy kinek a lovait és járműveit veszik igénybe. A bizottság vegyes, résztvesznek benne a közigazgatás funkcionáriusai is, akik igyekeznek — és pedig megállapításom szerint becsületesen igyekeznek — a terheket a lehetőség szerint egyenletesen elosztani. Az egyenlőtlen igénybevételre csak azt mondhatom, ennek tisztán csak az lehetett az oka, hogy a. mozgósítás végrehajtása nem egyenletesen és egyszerre törtónt, hanem bizonyos egymásutánban és így előfordulhatott, hogy az egyik alakulat mozgósítása folytán az egyik falu lovai bevonultak, a szomszéd községnek a lovai otthon maradtak, mert más alakula-thoz tartoztak. Nem lehetett máskép intézkedni, mert egy ilyen több százezer lóra vonatkozó előkészületet nem lehet az utolsó pillanatban felforgatni. A rendkívüli családi segélyek folyósításával kapcsolatban a képviselő úr szívesen látná, ha egy fellebbezési fórum léteznék, amely az alsófokú közigazgatás részéről előforduló esetleges hibákat volna hivatva kiküszöbölni. Be kell jelentenem, hogy van egy ilyen fórum s ez a honvédelmi minisztérium, amelyhez a panaszokat el lehet juttatni. Erre a célra egy. külön osztály működik a honvédelmi minisztérium kebelében, az úgynevezett érdekvédelmi osztály; akik ebiben a tekintet ben tanácsra szorulnak, forduljanak ehhez az osztályhoz. A végkielégített hadiözvegyek kérdésében a statisztikai előmunkálatok befejeződtek. Megállapítottuk azt is, kik azok, akik ezek közül különösen rászorulnak -bizonyos támogatásra. Most már tehát tényleg azt keressük, milyen formában és milyen címen lehet törvényes keretek közt ezeket támogatni és remélem, hogy egészen rövid időn belül megfelelő megoldásra fogunk jutni. A képviselő űr célszerűnek látná, ha a hadirokkantakat minden tíz, évben hivatalból felülvizsgálnók és öregségi pótdíjban részesítenők, ahelyett, hogy sok hivatal'megmozgatásával, bürokratikus úton próbálnók a kérdést elintézni. Ez a megoldás nem volna egészen célszerű, mert ha hivatalból felülvizsgálnék az összes hadirokkantak rokkantsági fokát, igen sok esetben nem felemelni, hanem leszállítani kellene a rokkantsági fokot és ezzel a hadirokkant járadékát is. Megvan azonban a lehetőség arra, hogy minden hadirokkant három évemkint bejelenthesse állapotának súlyosbodását. Ezeket a bejelentéseket mi megvizsgáljuk. Bejelenthetem, bogy évente kb. 15.CC0 ilyen kérvényt intézünk el és mindenki, aki jogosultan kéri, megkapja az őt megillető magasabb rokkantsági fokot. A Károly-csapatkereszt ügyében ismételem azt, amit itt már a múlt évben is elmondottam. Ez a kérdés tulajdonkeppen a zsidótörvénnyel, a földreformmal és hasonló törvényekkel, — amely a háborúban való részvételhez előnyöket fűznek — lett tulajdonképpen aktuális. Amikor két évvel ezelőtt, 1938 december 31-én lezártuk a jelentkezési lehetőséget, az utolsó két napon kb. 110.000 kérvény érkezett be, úgyhogy ezeket hat teherautó szállította a postáról a hivatalba. (Mozgás jobb felől. — Derültség.) Ezeket a kérvényeket mi becsületesen, tisztességesen feldolgoztuk és sajnos, igen nagy szamánál àzt kellett tapasztalnunk, hogy a kérelmezők abban a reményben, hogy a nagy tömegben valahogyan elcsúszik az ő ügyük is, alaptalan kérelmeket terjesztettek be. Azokat, ülése IBkO november llrén, csütörtökön. akiknek a kérvénye valamiképpen hiányos volt, utasítottuk a hiányok pótlására. Be kell jelentenem, hogy ebben a tekintetben nem vagyunk túlrigorózusak. Ha valaki öínhibáján kívül nem tudja az előírt bizonyítékokat felmutatni, de a kérelem szavahihetőnek látszik és legalább két olyan embert tud tanuként felhozni, akik igazolják a 82 napi frontszolgálatot és akik ebben az időben vele együtt szolgáltak, az ilyenek jogosultságát elismer-, jük. (Maróthy Károly: De ne máramarosi ta nukat!) * , Baky képviselő úrnak aránylag számos kívánsága közül legyen szabad csak néhányra válaszolnom. A képviselő úr kifogásolta a tisztikarban az előléptetések lassúságát. Ez állandóan visszatérő kérdés. Az előléptetések ütemét végeredményben szolgálati idő szabályozza. A szolgálati időt kénytelenek vagyunk az előléptetési fokozatokra úgy -beosztani» ahogy azt a költségvetésileg rendszeresített állások megkívánják. Természetesen kívánatos volna, hogy az előléptetés gyorsabb legyen, de a hosszú szolgálati idő mellett ez a magasrangú tisztek oly nagy számát eredményezné, amennyire nincs szükség. Ezért voltunk kénytelenek az előléptetés ütemét úgy megállapítani, ahogyan a munkakörök és a katonai hierarchia azt lehetővé teszik. Ezért lényeges javítást ezen a téren nem ígérhetek. A csapattisztek soronkívüli előléptetését illetően bejelentem, hogy amint mindig megvolt, úgy természetesen ina is megvan a lehetősége annak, hogy ha valaki kvalitásai folytán magasan kiemelkedik a többiek közül, az az előléptetés tekintetében is külön elbánásban részesüljön. A képviselő úr felhozta a tényleges és tartalékos tisztek illetménye közötti különbséget is, rámutatva a bevonult tartalékos tisztek hátrányos helyzetére. Ez a helyzet bizonyos mértékig tényleg fennáll, amennyiben csak a bevonulástól számított 28 nap után kapja meg a bevonult tartalékos, illetve nem tényleges tiszt a lakbér kivételével azokat az illetményeket, , amelyeket a többi tényleges tiszt élvez, de ennek oka az, hogy a fegyvergyakorlat 28 napig rendes fegyvergyakorlatnak számit, amely alatt szabályzatunk értelmében külön illetmények járnak. Többen szóvátették a zsidó tartalékos, tisz. tek helyzetét, még pedig egyrészt az eddigi csonkaországban lévő, másrészt pedig az újonnan visszaszerzett területeken élő zsidó tartar lékos tisztek helyzetét. Ez a kérdés véglegesen még nincs rendezve. A jelenlegi helyzetben nem voltunk képesek teljes mértékben nélkülözni a zsidó tartalékos tiszteket. Amint a honvédség tényleges tisztikarában megoldottuk á zsidókérdést^ ugyanúgy — azt hiszem, mindenki megelégedésére — ezt e kérdést is meg fogjuk oldani. * Faragó Ede igen t. képviselő úrnak nagyon köszönöm azokat a meleg szavakat, amelyeket a honvédséggel kapcsolatban mondott. Eu is elsőrangú honvédségi feladatnak tekintem a hadseregnek a nemzetnevelésbe való bekapcsolódását és igyekszem mindent megtenni, ami a kérdés előrevitele szempontjából lehetséges. A képviselő úr a hadimúzeumok létesítését javasolta az egyes laktanyákban. A gondolatot igen jónak tartom; azt hiszem, ez egyes helyeken már meg is valósult. A könyvtárak létesítését a képviselő úr a tisztikar továbbképzése szempontjából kívánta, erre w azt válaszolom, hogy nemcsak az egyes helyőrségeken,
