Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-137

28 Az országgyűlés képviselőházának körében. (Reibe! Mihály: Nem lehet hinni nekik. — Zaj.) •;..-. Ha a t. Hazat érdekük a számok (Halljuk! Halljuk!), akkor néhányat ismertetek. Már a bécsi döntés után rögtön, illetőleg a Kolozsvárra történt bevonulásunk utáni napon áttettek Kolozsvárnál 12.000, Nagyváradnál 6000 magyar embert. (Elénk felkiáltások a Ház minden oldalán: Borzasztó! Gyalázat!) Ezeket vagy erőszakkal üldözték ki, vagy az erőszak elöl menekültek. (Meskó Zoltán: Áthozzuk Antonescut! — Zaj.) Később különböző helyeken áttettek többezer embert, akiknek inegszámolása folyik. Ezek egy részét azonban meg sem számolhatjuk, mert rokonaikhoz vagy másokhoz mentek. Nem tudjuk tehát pontosan megszámolni őket, de feltétlenül sokezer emberről van szó. Magam jártam a Székelyföldön és tudom, hogy rengeteg sok embert tettek át. (Egy fwng a szélsőbaloldalon: Mi hány románt tettünk át?) Október 3-ika óta a kürtösi állomásra jönnek vagonok, részben új kiüldözöttekkel, részben a kiüldözöttek családtagjaival. Ezekről a vagonokról beszélt Cselényi képviselő úr. 19, 32, 30, 13 vágón jön, napja válogatja. Erre kezdtük meg a retorziót s küldöttünk át Kolozsvárról és Nagyváradról román lakosokat és román vezetőket is. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Hányat?) — Zaj.) Ezt most már nemcsak e^en a helyen, hanem más helyeken is hasonló módon folytatjuk (Elénk helyeslés.) és ha kell, kénytelenek leszünk fokozni is. (Elénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán. — Matolcsy Mátyás: Csak egy százalék! Ez semmi! — Reibel Mihály: Ez magyar beszéd!) Ez megtörténik; már útban is vannak. (Meskó Zoltán: Vagy van bécsi döntés, vagy liincs! — Zaj.) Talán ma éjjel és a mai nap folyamán tetetnek át ilyenek is. (Egy hang jobbfelől: Bevonulni! — Egy hang a szélsőbaloldalon.^ Ugyanannyit kell áttennünk nekünk is! — Felkiáltások: Sőt többet!) — Zaj. — Elnök csenget.) Amikor azt mondtam, hogy ezt fokozzuk, akkor én is egyértelműleg gondolkoztam azokkal a kéoviselő urakkal, akik az előbb méltóztattak a Ház minden oldaláról közbeszólni. En is így értettem. (Elénk éljenzés, helyeslés és taps.) Legyen szabad mégis annak a reményemnek kifejezést adnom, hogy^ ezekben az utolsó órákban, utolsó napokon talán mégis csak megjön a józan belátás és ezt a folyamatot meg fogják állitani s azután megkezdődhetik azoknak visszavándorlása, akik vissza akarnak térni otthonukba, mégpedig olyan visszavándorlása, amelynél biztosítva lesznek" az ellen, hogy nem .úgy fogadják őket, mint most, amikor olyan embereket, akik visszamentek, visszamenetelük «tán véresre botoztak. Ezeket- akartam a t. Háznak bejelenteni (Eay hang jobbfelől: Ultimátumot! — Zaj.) és kijelenteni azt, hogy ez nem is kormányügy, hanem magyar ügy (Elénk helyeslés 'és taps :a Ház minden oldalán.) s eljárásunkat a legerélyesebben fogjuk folytatni (Keck Antal: Ezt követeli az ország!) mind a közvetlen vonalon, mind pedig a diplomáciai vonalon egyaránt. (Élénk élienzés, helyeslés és taps. — Elénk felkiáltások a baloldalon: Mindent vissza! — Egy hang a széfcőbaloldalon: Ez volt az a keménv beszéd? — Zaj.) Elnök: Minthogy uapirendelőtti felszóla lás a házszabályok értelmében vita és határozathozatal tárgya nem lehet, most áttérünk a napirend tárgyalására. Napirendünk egyetlen pontja a miniszter137. ülése 1940 október '9-én, szerdán. elnök úrnak az 1940. évi XXVI. te. álapján visszacsatolt keleti és erdélyi országrész képviselőinek behívására vonatkozó indítványa, (írom. 356. sz.) Kérdem, kíván-e valaki az indítványhoz hozzászólni? (Nem) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a miniszterelnök úr indítványát elfogadni? (Igen! — Élénk helyeslés és taps.) A Ház az iuditványt elfogadja s azt tárgyalás és hozzájáru lás céljából a felsőházhoz teszi át. T. Ház! Napirendünk^ anyagával végeztünk, javaslatot teszek ezért arravoriatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó lö-én. csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsuk s ennek napirendjére tűzzük ki: a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem újjászervezéséről, és a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá teszi. T. Ház ! Mielőtt az interpellációkra, illetőleg az írásbeli miniszteri válaszok felolvasására áttérnénk, bejelentem a t. Háznak, hogy tegnap az interpellációskönyv felolvasása után az a panasz érkezett hozzám, hogy az interpellációk sorrendje nem helyesen, item házszabály szerűen állapíttatott meg. Az ügyet megvizsgáltam s a panaszt hely tállónak találtam, bár hozzám az interpellációk cseréjére vonatkozóan semmiféle bejelentés nem érkezett. Ezért az interpellációk sorrendjét a bejegyzések alapján kellett megállapítanom. Erről az összes érdekelteket még tegnap délután értesítettem is. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék az tíj jegyzéket felolvasni: Szeder János jegyző (olvassa): »Rajniss Ferenc — a kormányhoz —a harmadik zsidótörvény sürgős beterjesztése tárgyában; Rajniss Ferenc — a kormányhoz — a magyar _ birtokpolitikai törvények egységes reformja és kodifikálása tárgyában; Kossuth Pál —• a, föld mivel ésügyi és a pénzügyminiszterhez — a tokajhegyaljai katasztrofális szőlőkárok ügyében; Közi Horváth József —- a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez—fa vasúti pályamunkásság és a postai távírda-munkásság órabérének felemelése és családi bérpótlékának megadása tárgyában; Közi Horváth József — a kereskedelem és közlekedésügyi, valamint az iparügyi miniszterhez — az iparban és kereskedelemben foglalkoztatott munkások és egyéb kisfizetésű alkalmazottak munkabérének, illetőleg fizetésének a megélihetés drágulásának arányában való rendezése tárgyában; Vajna Gábor — a miniszterelnökhöz — a román uralom alatt maradt erdélyi magyarság üldöztetésének szigorú megtorlása tárgyában: Matolcsy Mátyás — a miniszterelnökhöz -*• gróf Csáky István külügyminiszternek a Giornale d'Itaíia-ban közzétett és a magyar alkotmány reformjára vonatkozó nyilatkozata tárgyában; Gruíber Lajos — a miniszterelnökhöz — a tisztviselőtársadalom és a munkásság jövedelmének az általános drágulás arányában történő javítása tárgyában;