Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-151

468 Az országgyűlés képviselőházának 151 tartották magukra nézi ve kötelezőnek a mi­niszter úr igéretét . . . (Zaj a középen.) Elnök: (A középen lévő képviselő urakhoz ugyanezt a figyelmeztetést vagyok kénytelen intézni. Kallók Lajos: • . . mert az igazolási eljá­rás során nem azt vizsgálták, hogy ki milyen magatartást tanúsított a megszállás alatt, ha­nem azt, hogy ki melyik politikai pártnak vagv melyik szakszervezetnek ivolt tagja. Állításom igazolására megemlítem a kassai közművek alkalmazottainak igazolársániál tör­tént néhány esetet. Bordás Béla vízvezetékszerelő munkást, aki a közműveknél 21 esztendeig kifogástalanul tel­jesített szolgálatot, az igazoló bizottság azért nem igazolta, mert a vas- és fémmunkások szakszervezeténeik tagja volt. (Virágh Béla: Cseh párt!) Gercsák Béla esatornamestert,, aki 26 esz­tendeig teljesített szolgálatot a városi közmű­veknél, azért nem igazolta az igazoló bizott­ság*« mert az illető 16 évvel ezelőtt átmenetileg rövid ideig a kommunistapárt zenekarában dobos volt. Amikor őt elbocsátották, ugyan­akkor felvették a közmüvek szolgálataiba azt (Rajniss Ferenc: A klarinétost igazolták, a do­bost nem!), aki ugyanannak a kommunista ze­nekarnak a karmestere volt. Egy 30 éves, kétgyermekes családapát, aki á kassai közműveknél 8 évig állott alkalmazás­ban, azért nem igazolt a bizottság, mert ami­kor a cseh-szlovák vasutaknál dolgozott, az Unió vasúti alkalmazottak szövetségének tagja volt. (Felkiáltások a középen: A cseh-pártiakat nem igazoltuk!) Akkor nem volt más szakszer­vezet, csak ez. (Tost László: Volt!) Elnök: Tost képviselő urat kérem, méltóz­tassék csendben maradni. Kabók Lajos: Nagyon érdekes Kuruc Péter esete, akit bár igazolt a hizottság, mégis a pol­gármester úr 16 évi szolgálat után elbocsátott bosszúból eredő feljelentés alapján. Ez a fel­jelentés olyan volt, hogy az illető még nem is védekezhetett ellene. Ebben a bosszxí-f el jelen­tésben azzal vádolták meg, hogy Kuruc egy új­szülött gyermekének keresztapjául Masaryk Tamás volt köztársasági elnököt hívta meg. De amikor Kuruc tudomást szerzett erről a fel­jelentésről, akkor a gyermek keresztlevelével igazolta, hogy legújabban született gyermeké­nek is ugyanaz a keresztapja, mint aki a töb­binek a keresztapja, # a polgármester azonban kijelentette, hogy sajnos, most már el van bo­csátva, vissza nem veheti, habár elismerte, hogy Kuruc megfelelő módon igazolta, hogy az ellene emelt vád nem igaz. Ez a családapa most nem tudja gyermekeit neveltetni, isko­lába járatni, mert a legszükségesebb iskola­szerekre sincs meg a pénze és a legnagyobb nyomorúságban szenved. Ilyen és ehhez hasonló indokok alapján 18 munkást nem igazolt a 'bizottság s ezeket en­nek következtében elbocsátották a kassai köz­műveknél viselt állásukból. Mindezeken felül nem igazolt az igazoló­bizottság olyan egyént sem, akinek a belügy­minisztériumban hat hónapja elfekvő fellebbe­zése szerint a csatolt 29 mellékletből kétség­kívül kitűnik, hogy a 20 éves megszállás alatt nemcsak magyar volt, hanem a megszállás alatt a magyarság érdekéhen az első sorokban küzdött (Felkiáltások a középen: Ki a f Z?) és ezért a cseh-szlovák hatóságok négy hónapon át internálótáborban tartották. Nem igazolták öt, pedig a kormányzó úr magyar viselkedé­. ülése 19JfO november ï3-an, szerdán. séért elismerését fejezte ki írásban is Borov­szky Géza volt nemzetgyűlési képviselőnek. A hazájukba visszatért felvidékiek jóleső érzéssel látják, hogy Magyarország miniszter­elnöke már hetek óta személyesen irányítja az Erdély visszacsatolásával járó nehéz és fele­lősségteljes munkáját (Folytonos zaj és moz­f/ás a középen.) Elnök: Csendet, kérek. A középen ülő kép­viselő urak méltóztassanak nyugodtan ma­radni. Kabók Lajos: Jóleső érzéssel azért, mert tudják, hogy Erdély visszacsatolása, a magyar életbe való bekapcsolása kisebb zökkenőkkel fog megtörténni, mint a Felvidék visszacsato­lása, A minisztereinek úr az erdé'yi lapokban nyilatkozott és nyilatkozatából kiemelhető az a rész, amelyben azt mondotta, hogy Erdélyben n»m lesz igazoltatás, mert az a Felvidéken is többet ártott, mint használt. (Tost László: Az bizonyos!) Mindazok, akik a Felvidéken az iga­zoltatások során kenyerüket elvesztették, csak örömmel o'vasták ezt a nyilatkozatot, mert eb­ből a nyilatkozatból arra következtettek, hogy politikai bosszúból, "vagy kenyérirígységből eredő denunciálások folytán nem lehet maid családokat' kenyértelenné termi. (Gürtler T>é­nes: Ebben igaza van!) A felvidékiek Erdély visszaszerzésével szeretnének együtt Örven­dezni az egész magyar néppel, ebben azonban akadályozva vannak, mert a kenyértelenségük­ből eredő keserűségük nem engedi örvendezni őket. Amint a miniszterelnök úr belátta, hogy a felvidéki igazoltatás többet ártott, mint hasz­nált, iígy be kell látnia ezt a belügyminiszter úrnak is és e belátás alapján az igazságtala­nul végrehajtott i gazolt átási ü°veket felül kell vizsgálni. (Gürtler Dénes: Ebben igaza van!) hogy a kellő ok nélkül kenyerüket vesz­tett alkalmazottak visszakerüljenek munka­helyükre és hogy becsületes munkájukkal úgy önmagukat, mint családjukat el tudják tartani. Lehet, hogy a nagy nemzeti célok valóra vál­tásáért folyó küzdelemben az elbocsátott mun­kások ügye eltörpül, mégis úgy érzem, hogy jobb, ha a területben, lélekben és gazdaságban megnagyobbodott nemzet a megnyugvás meg­teremtése _ céljából az együttörülés lehetővé tétele céljából a ,megbocsátás álláspontjára helyezkedik, ügy érzem, hogy ezen területen is követni kell a kormányzó úr álláspontját, aki még a bűnösöknek is megkegyelmezett, hogy örüljenek és higyjenek Magyarország igazsá­gos feltámadásában. A belügyminiszter ur intézkedése annál is inkább szükséges, mert az elbocsátottak már 9 hónapja kereset nélkül vannak és ennek következtében a legnagyobb nyomorúságban élnek. Legyen szabad remélni, hogy az elbocsátottak részére az igazságszol­gáltatás nem fog soká késni éî a belügymi­niszter úr megteszi ezen a téren azt, amit az igazság minden körülmények között meg­kíváu. Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügy­miniszter úrnak. Következik Jandl képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szö­vegét felolvasni. Spák Iván jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz a tolnamegyei simonytornyai járásban méltánytalanul kive­tett hatósági kihalási büntetésekről. Van-e tudomása a belügyminiszter rírnak arról, hogy a tolnamegyei simontornyai járásban a ható­ságok méltánytalan kihágási büntetéseket- vet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom