Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-151
468 Az országgyűlés képviselőházának 151 tartották magukra nézi ve kötelezőnek a miniszter úr igéretét . . . (Zaj a középen.) Elnök: (A középen lévő képviselő urakhoz ugyanezt a figyelmeztetést vagyok kénytelen intézni. Kallók Lajos: • . . mert az igazolási eljárás során nem azt vizsgálták, hogy ki milyen magatartást tanúsított a megszállás alatt, hanem azt, hogy ki melyik politikai pártnak vagv melyik szakszervezetnek ivolt tagja. Állításom igazolására megemlítem a kassai közművek alkalmazottainak igazolársániál történt néhány esetet. Bordás Béla vízvezetékszerelő munkást, aki a közműveknél 21 esztendeig kifogástalanul teljesített szolgálatot, az igazoló bizottság azért nem igazolta, mert a vas- és fémmunkások szakszervezeténeik tagja volt. (Virágh Béla: Cseh párt!) Gercsák Béla esatornamestert,, aki 26 esztendeig teljesített szolgálatot a városi közműveknél, azért nem igazolta az igazoló bizottság*« mert az illető 16 évvel ezelőtt átmenetileg rövid ideig a kommunistapárt zenekarában dobos volt. Amikor őt elbocsátották, ugyanakkor felvették a közmüvek szolgálataiba azt (Rajniss Ferenc: A klarinétost igazolták, a dobost nem!), aki ugyanannak a kommunista zenekarnak a karmestere volt. Egy 30 éves, kétgyermekes családapát, aki á kassai közműveknél 8 évig állott alkalmazásban, azért nem igazolt a bizottság, mert amikor a cseh-szlovák vasutaknál dolgozott, az Unió vasúti alkalmazottak szövetségének tagja volt. (Felkiáltások a középen: A cseh-pártiakat nem igazoltuk!) Akkor nem volt más szakszervezet, csak ez. (Tost László: Volt!) Elnök: Tost képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Kabók Lajos: Nagyon érdekes Kuruc Péter esete, akit bár igazolt a hizottság, mégis a polgármester úr 16 évi szolgálat után elbocsátott bosszúból eredő feljelentés alapján. Ez a feljelentés olyan volt, hogy az illető még nem is védekezhetett ellene. Ebben a bosszxí-f el jelentésben azzal vádolták meg, hogy Kuruc egy újszülött gyermekének keresztapjául Masaryk Tamás volt köztársasági elnököt hívta meg. De amikor Kuruc tudomást szerzett erről a feljelentésről, akkor a gyermek keresztlevelével igazolta, hogy legújabban született gyermekének is ugyanaz a keresztapja, mint aki a többinek a keresztapja, # a polgármester azonban kijelentette, hogy sajnos, most már el van bocsátva, vissza nem veheti, habár elismerte, hogy Kuruc megfelelő módon igazolta, hogy az ellene emelt vád nem igaz. Ez a családapa most nem tudja gyermekeit neveltetni, iskolába járatni, mert a legszükségesebb iskolaszerekre sincs meg a pénze és a legnagyobb nyomorúságban szenved. Ilyen és ehhez hasonló indokok alapján 18 munkást nem igazolt a 'bizottság s ezeket ennek következtében elbocsátották a kassai közműveknél viselt állásukból. Mindezeken felül nem igazolt az igazolóbizottság olyan egyént sem, akinek a belügyminisztériumban hat hónapja elfekvő fellebbezése szerint a csatolt 29 mellékletből kétségkívül kitűnik, hogy a 20 éves megszállás alatt nemcsak magyar volt, hanem a megszállás alatt a magyarság érdekéhen az első sorokban küzdött (Felkiáltások a középen: Ki a f Z?) és ezért a cseh-szlovák hatóságok négy hónapon át internálótáborban tartották. Nem igazolták öt, pedig a kormányzó úr magyar viselkedé. ülése 19JfO november ï3-an, szerdán. séért elismerését fejezte ki írásban is Borovszky Géza volt nemzetgyűlési képviselőnek. A hazájukba visszatért felvidékiek jóleső érzéssel látják, hogy Magyarország miniszterelnöke már hetek óta személyesen irányítja az Erdély visszacsatolásával járó nehéz és felelősségteljes munkáját (Folytonos zaj és mozf/ás a középen.) Elnök: Csendet, kérek. A középen ülő képviselő urak méltóztassanak nyugodtan maradni. Kabók Lajos: Jóleső érzéssel azért, mert tudják, hogy Erdély visszacsatolása, a magyar életbe való bekapcsolása kisebb zökkenőkkel fog megtörténni, mint a Felvidék visszacsatolása, A minisztereinek úr az erdé'yi lapokban nyilatkozott és nyilatkozatából kiemelhető az a rész, amelyben azt mondotta, hogy Erdélyben n»m lesz igazoltatás, mert az a Felvidéken is többet ártott, mint használt. (Tost László: Az bizonyos!) Mindazok, akik a Felvidéken az igazoltatások során kenyerüket elvesztették, csak örömmel o'vasták ezt a nyilatkozatot, mert ebből a nyilatkozatból arra következtettek, hogy politikai bosszúból, "vagy kenyérirígységből eredő denunciálások folytán nem lehet maid családokat' kenyértelenné termi. (Gürtler T>énes: Ebben igaza van!) A felvidékiek Erdély visszaszerzésével szeretnének együtt Örvendezni az egész magyar néppel, ebben azonban akadályozva vannak, mert a kenyértelenségükből eredő keserűségük nem engedi örvendezni őket. Amint a miniszterelnök úr belátta, hogy a felvidéki igazoltatás többet ártott, mint használt, iígy be kell látnia ezt a belügyminiszter úrnak is és e belátás alapján az igazságtalanul végrehajtott i gazolt átási ü°veket felül kell vizsgálni. (Gürtler Dénes: Ebben igaza van!) hogy a kellő ok nélkül kenyerüket vesztett alkalmazottak visszakerüljenek munkahelyükre és hogy becsületes munkájukkal úgy önmagukat, mint családjukat el tudják tartani. Lehet, hogy a nagy nemzeti célok valóra váltásáért folyó küzdelemben az elbocsátott munkások ügye eltörpül, mégis úgy érzem, hogy jobb, ha a területben, lélekben és gazdaságban megnagyobbodott nemzet a megnyugvás megteremtése _ céljából az együttörülés lehetővé tétele céljából a ,megbocsátás álláspontjára helyezkedik, ügy érzem, hogy ezen területen is követni kell a kormányzó úr álláspontját, aki még a bűnösöknek is megkegyelmezett, hogy örüljenek és higyjenek Magyarország igazságos feltámadásában. A belügyminiszter ur intézkedése annál is inkább szükséges, mert az elbocsátottak már 9 hónapja kereset nélkül vannak és ennek következtében a legnagyobb nyomorúságban élnek. Legyen szabad remélni, hogy az elbocsátottak részére az igazságszolgáltatás nem fog soká késni éî a belügyminiszter úr megteszi ezen a téren azt, amit az igazság minden körülmények között megkíváu. Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügyminiszter úrnak. Következik Jandl képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. Spák Iván jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz a tolnamegyei simonytornyai járásban méltánytalanul kivetett hatósági kihalási büntetésekről. Van-e tudomása a belügyminiszter rírnak arról, hogy a tolnamegyei simontornyai járásban a hatóságok méltánytalan kihágási büntetéseket- vet-
