Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-151

352 Az országgyűlés képviselőházának U niunkaszázados zsidó ötször négy fillért, vagyis 20 fillért. (Rapcsányi László: Pedig huszonötöt érdemelt volna! — Derültség.) T. Ház! Mérhetetlen az a hatás, amelyet ez a zsidó taktikázó és munkát húzó példa a fal­vak népére tesz, amelyet az ínségmunka-rend­szerrel a munkamorál szempontjából úgyis erősen érintettek. És ez még mind nem elég. Elkövetkezett az a szomorú idő is, hogy a nmnkaszázadbeliek konkurrenciát csinálnak a falu népének, mert méltóztassék tudomásul venni, hogy zsidó munkaszázadokat még ma is kirendelnek nagybirtokokra közerőképpen. Ki­rályhegyes községben, Csanád vármegyében 50—70 munkaosztagos teliesít szolgálatot egy nagybirtokon akkor, amikor az októberben le­szerelt, királyhegyesi parasztság várja a mun­kát. Nem akarom ezt a kormányzatnak, a kormányelnök lírnak a felelősségére hárítani, de úgylátszik, hogy a végrehajtó hatóság, amely ott hsnn van, nem fél a központ intézke­désének súlyától. Amíg ez; megtörténhetik, amíg ezt tűrik, mikor pedig a faln népe tu­datja a Jegyzővel, hogy várja a munkát, addig ne 'beszéljenek közéleti erkölcsről. (Fajniss Fe­renc: A bukaresti földrengéshez kellene kive­zényelni őket!) Mondhatok más példát is. Makó város pol­gármestere zsidó munkaszázadbeli ügyvédeket és úgy tudom, orvosokat is berendelt felelős városi munka végzésére, cukor jegyek kiosztá­sára, akkor, amikor kereszténv ínségmunkáso­kat az utcára tettek a várostól, fedezet hiánya miatt. (Zaj a szélsőbaloldalon. --•-- Maróthy Ká­roly: Kiszorítják a magyarokat!) Beszélnek t«lán azokról az erkölcsökről, amelyeket a 7«ídó mnnkae7 ; ázadök teriesztenek a falu népe között? Beszéljek arról, hogy van egy Tipstmegyei község, amelyben a tava« ö ^al menekült lengve! rsaoatok voltak beszállá­solva, mos't pedi^ két zsidó munkaszázadM; tet­tek a nyakára? Kérdezem a miniszterelnök úr­tól, — sajnálom, hogy nincs jelen — meddírr tart mésr a masryav fajta e me° , í> ,T >"\lá*z«snnak tűrése? (ftgy van! Ümi van! a, szélsőbaloldalon.) Lengyelek után zsidókat bocsátanak rá a ma­gy*»r falvnVra. pénzzel vesztep-atni és vásárolni tudó zsidókat. A Hwélpti erköW.ael. am elvet a választás során hirdetett a kormánv. ez *se­hoaysem egyeztethető össze. (Zaj a szélsőbálol­dalon.) T)e hogy az erkölcsi kén teljes legven. bo°*v lássa a t. Ház. milyen erkölcsi helvzet tnd ki­alakulni egy ilyen zsidó munkaszázad körül, engedjék meg elmondanom a következőket. Hogy bebizonyítsák a falunak, hogy a földön is van igazság, nemcsak a temetőben, a katona­ság rá akarta szorítani a zsidóságot a mun­kára és ezzel be akarta bizonyítani neki, hogv igenis a testi munkának is van becsülete: ezek a motívumok vezetik a munkaszázad intézmé­nyét. De megjelenik a munkaszázad széikhelvén a nagyhatalmú kénviselő úr, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Na! Na!) jelentkezik a ve­zető sédnél és nem meery el addig, amíg a maga zsidaját a szolgálatból ki nem szabadítja és­haza nem viszi. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Fel­kiáltások a jobboldalon: Ki az? Nevet kérünk!) Clróf Teleki János kormánypárti képviselő úr! (Zaj a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások: Nahát! Itt van! — Matolcsy Mátyás: Megint egy Te­lekin A mi pártunk meggyőződése szerint a zsi­dók szolgálataira nincs szükség. Pártunknak az a felfogása, hogy a zsidóság munkaerejét a magyar nemzet életében semmiféle megtisz­telő munkahely nem illeti meg, ennek követ­. ülése 1940 november 13-án, szerdán. keztében mi a teljes zsidótalanság álláspontján vagyunk, de ha a kormány hozzálátott a zsidó munkaszolgálat megszervezéséhez, akkor szer­vezzen becsületes munkaszolgálatot, szorítsa rá őket a munkára és ne okozzon az államnak felesleges pénzügyi kiadásokat és ne okozzon a falu népének erkölcsi megbotránkoztatást. (Taps a szélsőbaloldalon.) Sajnálom, hogy ilyen interpellációkra nein kapunk választ. Ezt bántónak tartom magamra, a pártunkra, de az egész ország közvélemé­nyére. Kérdem a miniszterelnök úrtól, hai­landó-e a zsidó munkatáborokban tapasztalt szörnyű állapotot megszüntetni azáltal, hogy a zsidókat nae-y táborokban, a falu lakosságá­tól távol szállásolják el és komoly katonai fegyelem alatt komoly munkát végeztetnek ve­lük. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadna a miniszterelnök úrnak. (Rainiss Ferenc: Ez a zsidószabadítás csúnya volt!) Rajniss képviselő urat kérem, hogy az elnököt kijelentése közben ne zavarja. Következnék Tóth János képviselő úr in­terpellációja. A képviselő úr interpellációia el­mondására halasztást kért. Kérdem, méltóz­tatnak-e a halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadta. Következik Papp József képviselő úr inter­pellációja a föl dm ívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegvző urat, szíveskedjék az interpel­láció szövegét felolvasni. Spák Iván (olvassa): »Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz báró Fiath Pálné és Schwarz Rezső zsidó bérlő bérleti ügye tárgyában. 1. Van-e tudomása a földmívelésügyi mi­niszter úrnak arról, ho°-v báró Fiath Pálné veszprémi földbirtokos földbirtokának bérletét a gazdatársadalom igénylésének mellőzésével Schwarz Rez^ő zsidó bérlő kapta meg? 2. Hajlandó-e a miniszter úr báró Fiath Pálné és Schwarz Rezső bérleti szerződését megsemmisíteni és a magyar földet a magyar parasztságnak juttatni? Papp József s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti • a szó. Papp József: T. Ház! Sajnálattal kell meg­állapítanom azt, hogy a most elmondandó in­terpellációmat e földbérletügyben másodízben kellett bejegyeznem. Interpellációm tárgya az Aba község határában fekvő báró Fiath-iéle birtoktest, amelynek a bérleti szerződése lejárt s a község gazdái kisbérletbe igényelték ezt a birtokot. A birtok régi bérlője egy Schwarz nevű zsidó akinek a javára a báró úr a szer­ződést megújította. Ugyanakkor nem vették figyelembe azt, hogy erre a birtokra két köz­ség lakossága jelentette be igényét. (Zaj.) A ka község lakossága erre a birtokra 660 ka­tasztrális holdra jelentette be igényét és volt bátorsága a zirci járás gazdasági felügyelőjé­nek, Vajda Barnának ahhoz, hogy a 660 hold­ból csak 60 holdas igénylésről adott tudomás! a miniszter úrnak. (Zaj.) Hát lehet ilyen dol­got megcsinálni, hogy 660 holdas igénylésből elsikkasztanak 600 holdat és csak 60 holdról adnak tudomást a földmívelésügyi miniszter úrnak? Nem hinném, hogy a földmívelésügyi miniszter úrnak mindegy volna az, hogy he­lyesen informálja-e őt alantas közege vagy nem? Nem is szabad, hogy közömbös legyen, hogy egy fizetett alkalmazott félrevezesse és módját ejtse annak, hogy a magyar föld is­mét egy Schwarz nevű zsidó kezére kerüljön. Első interpellációmra Lukács Béla volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom