Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-151
Âz országgyűlés képviselőházának 151. nincs szükségünk népcsoportokra, idegenekre, nincs szükségünk arra, hogy mi másokat leigázzunk, ellenben abban a Nagy-Magyarországban, amely talán nagyobb lesz, mint a volt Nagy-Magyarország területe, akarunk élni a mi nemzeti kisebbségeinkkel, akik nem lehetnek többé kisebbségek, hanem népcsoportok, akik élhetik szabadon kulturális életüket és harcolni fogunk velük együtt a közös nagy hazáért. T. Ház! Itt a nagy német és nagy orosz érdekek mérkőzése közepette egy őrlő malomban vagyunk, fogadjuk tehát el hálával és szeretettel a 80, de a közeljövőben 100 milliós német nemzetnek felénk nyújtott kezét. Értsük mes; azt, hogy expanzív nemzeti politikát csak akkor tudunk csinálni, ha önmagunkban belsőleg: tisztálkodunk és megértjük az új Európa célkitűzését, néni politikáját, mert enélkül el fognak bennünket seperni, mi pedig itt nem azért jöttünk össze, hogy az elseprésről gondolkozzunk, hanem azért, hogy Nagy-Magyarországot, erős Magya országot lássunk fiaink és unokáink részére. Nem szabad osak orrunk hegyéig néznünk, nekünk ezeresztendős távlatba kell előrenéznünk és nem szabad elfelejtenünk a történelmet és a történelmi utat Mi ezer esztendeig itt állottunk a többször említett népi országutak csomópontjában, véreztünk a nyugati kultúráért. Amíg Szent Péter Bazilikáját építették Rómában és odakint a messze nyugaton és az angol szigeteken nagy kultúrpaloták, templomok, kolostorok, üzletházak, hajózási vállalatok, bányák, ipartelepek alakultak, megerősödhettek^ addig itt a szent magyar földünkön egész vármegyék területét perzselte fel a tatár és a török. Ha annakidején utat engedünk a tatárnak vagy Mátyás király idején a töröknek, hogy menjen nyugat felé, akkor, azt hiszem, megfordítva volna s az; Adriai-tenger és a Feketetenger között ma egy 80 milliós magyar nemzet állana. E helyett belpolitikánk 18fi7 óta a szabadkőműves, a szabadelvű irányra térve kezdte Magyarország 1 fiainak, véreinknek kiszivárogtatását. 1884-ben dr. Mezei Ernő miskolci zsidó uiságíró, ország-gyűlési képvisel:". akiről már többször beszéltem, itt a magyar országgyűlés Házában, kijelentette: ha pedig a magyaroknak nem tetszik a zsidók hatalomrajutása, lígy vándoroljanak ki. És, valóban megindult ez a nagy kivándorlás. Kanadába összesen 90.000, az TTSA-államok területér« 580.000 és Dél-Amerikába 150.000 mag-var vérünk vándorolt ki. Ez számszerűleg 820.000 magvart tesz ki. N°m akarok a közeli és a szomszédos európai államokról beszélni, hogyan szivárog-tak oda ki magyar véreink. Ezek ma legalább is 2 millió magyart reprezentálnak. Ezelőtt néhány esztendővel egy fiatalember kint járt Brazíliában és amikor hazajött, egy banketten azt hirdette, hogy Brazíliában amivi föld van. hogy oda ki lehetne telepíteni 500.000 magyar parasztot. Ennek az úrnak, az ő barátainak és híveinek azt üzenem, hogy menjenek ki ebből az országból és hagyják itt birtokukat, vagyonukat azoknak a magyar véreinknek, akik itt érettük 400 éven keresztül dolgoztak. Hogy néni meg-erősítésünket végre túrijuk hajtani, olyan külpolitikát kell csinálnunk, amilyent a külügyminiszter űr körvonalazott. Először azonban a belpolitika és a külpolitika. között az összhangot kell megteremteni, értem ezalatt a pénzügyi, a mezőgazdasági, az inari és a kereskedelmi politikát. (Helyeslés a ssélsöbaloldal^n.) Ha haza akarjuk hozni az Amerikában élő körülbelül 2 millió vérünket, ha haza KÉPVISELŐHÁZI SAPLÖ VII. ülése 1940 november 13-án, szerdám. 301 akarjuk telepíteni a magyar földre az Európában és a nagy világ más részein élő véi'cinket, akkor először meg kell nekik teremteni idebent a helyet, hogy hova telepedjenek, mert hazahozni az embereket csak azért, hogy csalódjanak, hogy rosszabb viszonyokat találjanak, mint odakint, hogy ne tudjanak földet kapni, hogy ne tudjanak itt ipart és kereskedelmet űzni, hogv ne találják meg a kellő támogatást, ez egyenlő lenne számukra a teljes pusztulással. Visszaemlékszem arra. • ami csak a közelmúltban történt. Annakidején szerb vidékeinkről egy egész falu telepedett le Jugoszláviába, amikor az új Joguszlávia megszületett. Azt hitték ezek a szerbek, hogy ha lejutnak oda. ott majd elsőosztályú földet kapnak valahol Újvidék környékén. Amikor azután eladva mindenüket, szájitóvetőgéneiket és elsőosztályú «razdasági felszereléseiket, odalent nem találták meg- a megélhetést és teljesen tönkrementek, akkor a map-yar f^ld visszahívta őket is. Nem szeretném. hogy ha már ezt a nagy vi««7a vándorol ta tási magyar néni politikát megindítjuk és hazaiönnek az emberek, kénvtelenek legyenek visszavándorolni. Ezért sainálom. ho^v nipeseopk itt az i^en t, péu^ÜP-vmiuiszter. f^ldmívp1ésn°"vi miniszter, kereskedelem- és inarüg-vi miniszter urak. weH m°g kellene, idehaza terem f eni egy ötesztendős, tízesztendős, vagy ha kell, húszesztendős nrngrammot é« ennek k^refán belül a legnagyobb tervszerűségpel ki kellene ér>íteni az utat. hogy ha Nagy Péter Ame-nkából hazajön, tudiq, azt. hogv ő Körösi«dánéban vagy Püspökladányban kao bú«z hold földet, kan hozzá egy lakóházat, vagy fog karmi Budapesten eo-v üzletet, VRP-V nem tudom hnl etrv kis iparvállalatot, melyet, ha van egy kis tökéje, át is vehet. Elsősorban a vagyoncserékre gondolok. Hét-nyolcszázezer zsidót, vagy zsidókkal összeszövetkezett, összeházasodott Hí szóéit ki ^ ellene telepíteni Mag-yarországhól és Eurónóból. (tlaii van? Üay ran f a $stéhőbaloldalr>n.\ Menjenek ezek ki és hozzuk haza Amerikából és máshonnan magyar véreinket. Azoknak az áttelepítését, akik itt laknak közel, a szomszéd országokban, sokkal könnyebb lesz a nagy csereakcióval lebonyolítani. Éppen ezért sajnálattal látom a külügyminisztérium költségvetésétől, — és nem hiszem, hogy ennek a külügyminiszter úr lenne az oka — hoo-y külképviseleteink, főleg Amerikában, Dél-Amerikában és Kanadában, nincsenek olyan összegekkel dotálva, hogy ezek a külképviseletek a magyar fajtát száz százalékig- szerető és azért rajongó agitátorokkal, megfelelő személyekkel lehessenek ellátva, akik képesek lesznek ilyen nagyméretű propagandának, hazatelepát'ési akciónak a keresztülvitelére. Mert nem elegendő csak kimenni Amerikába és azt mondani: magyarok, jöjjetek haza. adunk nektek itt mindent. Ezek ott már letelepedtek, fiaik, gyermekeik, sőt unokáik vannak, akik talán angollal, spanyollal, franciával, némettel, vaa-v nem fndom kivel házasodtak össze: ezeknek először belül, a lelkükben kell megcsinál a magyar faii propagandát, meg kell velük értetni, hogv mit idehaza más világ- van és ahogyan a költő mondta: ez az a föld, ahol nekik élniök és halniok kell. Szívesen fognak ezek az emberek hazajönni. Ehhez a propagandához azonban idebent is meg kell lenni az alánnak, mert, amint az elő^b is állítottam, ha nincs meg a a i alai». ükkor felesleges a propaganda. Tanuljunk ezen a téren a németektől. Ta52
