Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-151

'288 'Az -országgyűlésrfcépvisdohárának 151. ülése 1940 november 13-án, szerdán. mondata így hangzik: új Európa van kiala­kulóban. A levitatalniasabi) formáló erős a nemzeti szocializmus és a fasizmus. Az új Európában izig-vérig magyar lelkű új Ma­gyarországot akarunk építeni. Ez a hitünk és ez a külpolitikánk. Bele akarunk illeszkedni az új. európai életbe, de csak mint Magyar­ország. (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbal­oldalon.) A munkánkat, a törekvésünket, ha kell, a fegyverünket és életünket is felajánl­juk szövetségbe Európának, csak Magyar­országot nem ajánljuk fel. (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon és a középen.) Nem kell más névvel, más ősi és népi tarta­lommal a világ legnagyobb bősége és boldog­sága sem és szegényebben is boldogok le­szünk, ha a hazánk Magyarország marad. (Ügy van! Ügy van! Altalános helyeslés és taps.) A történelmünk, a hitünk, a sírjaink, a nyelvünk drága zengése, a kultúránk, ami a lelkünkben él, a jövőnk, mindenünk: egyes­egyedül Magyarország. (Ügy van! Ügy van!) Nagyság, hódítás, terjeszkedés, nagyobb darab föld sem kell nekünk, ha ez nem Magyar­ország. (Ügy van! Ügy van! Taps a jobbolda­lon és a szélsőbaloldalon.) Nem akarunk el­mosódni a nacionalizmus korában, nem aka­r.mk a kardvassal, az ekével és vassal meg­szentelt Magyarország helyett valami szét­málló államképződményt. (Ügy van! Ügy van! Taps a jobbotdalon és a szélsőbaloldalon.) Akkor sem, ha kétszer akkora az, mint ez a Magyarország. (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon és a középen.) A magyarság örök misztériumában, egyedülvalóságában, minden magyar testvéri, új .és tiszta életének a rendjében akarunk élni, (Ügy van! a szélső­baloldalon.) egyedül az örökkévaló Magyar­országon, mert máskép az életet élni nem ér­demes. (Ügy van! Ügy van! taps a Ház min­den oldalán. — Meskó Zoltán: Ezt meg lehet érteni! Becsületes beszéd!) Ezt a magyar célt csak azok szolgálhat­ják erővel és akarattal, akik egyidejűleg az új Európának rendületlen és igazi hívei. (Tans a szélsöbaloldalon. — Palló Imre (a jobboldal felé): Ez nemtetszik maguknak! Ezt is meg kellene tapsolni!) Nem lehet sem de­mokráciával, sem liberalizmussal, «nem társa­dalmi életünk reakciójával, kicsinyes csoport­érdekekkel. (Ügy van! Ügy van! a szélsöbalolda­lon.) zsidó bímkérdekekkel és feudális érdekekkel (Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon.) a jö­vendő Magyarországot felépíteni. (Gr. Feste­tics Domonkos: Helyes! így van! Ez a gom­bosi Programm!) A kétértelműség a nemzet elleni merény­let (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbalolda­lon) s a röpcédulázók (Ügy van! a szélsöbal­oldalon.) és azoknak magas barátai, akik nemcsak tartanak kézigránátot, hanem füg­getlenségünknek és szabadságunknak bás­tyáira dobálják, azok legalább ugyanúgy meg­érdemlik azt. hogy kemény és kegyetlen kéz fogja meg őket, mint amilyent követelnek azok ellen, akik kézibombákat rejtegetnek, mert ez a kézibomba Magyarország ellen tör. (Ügy van! Úgy van! Taps a szélsöbal­oldalon. ) T. Haz! Mi láttuk ezt a demokráciát, an­nak minden munkáját, láttuk a nemzeti forra­dalmat s hiszünk és bizunk ennek a nemzeti forradalomnak, a rend.forradalmának jövendő erejében. (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsö­baloldalon.) Fenntartás nélkül hiszünk és bi­ziink benne, mert nincs más választásunk, mert nekünk jiem okos számítás többé az, hogy hol álljunk az európai háborúban és az európai viharban, hanem ez az életnek, a halálnak és a becsületnek a kérdése. Ha velük pusztulunk, akkor is csak ezen az oldalon van a helyünk, csak a nemzeti szocialista oldalon. (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon.) Anglia for­radalmat hirdet Európa számára, az utolsót a Nineteen Century-ban; meghirdeti, hogy min­den európai államban forradalmat kell csinálni. Demokrata forradalmat? Nem, mert a nyárs­polgárok nem csinálnak forradalmat, hanem bármilyen forradalmat, megtörni az európai egységet és tönkretenni a kialakuló rendet Európában. Hát kérdezem, mi mit érünk azzal, ha azok az entelektuellek, akik angolul tud­nak detektívregényt olvasni, e miatt feltétlenül szükségesnek és becsületbeli kötelességüknek tartják Churchill támogatását 1 ? (Gróf Festetics Domonkos: Vándoroljanak ki!) Mit csinálunk majd abban az esetben, ha ez a forradalom Magyarországon is megtalálja az útját? Mit csinálunk, ha Anglia forradalmi szándékai vég­eredményben megbontják a mi területünket. Dél­kelet-Európát, vagy Kelet-Európát 1 ? (vitéz Lip­csey Márton: Ezen már túl vagyunk!) A legha­tározottabban tiltakozom az ellen, hogy az an­gol követségnek és konzulátusnak Magyaror­szágon több tisztviselője^ legyen, mint amennyi magyar van a londoni követségen és konzulá­tuson. (Úgy van! Ügy van! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon. — Menjenek ki innen! — Gr. Festetics Domonkos: Nagyon helyes! —- Rap­csáwyi László: A belügyminiszter letagadta. — Folytonos zaj. — Elnök csenget.), mert nincs gazdasági összeköttetésünk, nincs diplomáciai játékhoz időnk, legfeljebb a röpcédula-gyártók urait tudják értesíteni arról, amiről akarják. ­Állítsuk helyre a tisztességes paritást, marad­jon itt annyi angol, amennyi magyar van kint a londoni követségen. (Gr. Festetics Do­monkos: Ki az ángliusokkal! Nem kellenek az ángliusok! — Meskó Zoltán: Az angolkórosok is kimehetnek velük együtt!) Nem mondhatok többet egy pár rendkívül fontos kérdésről, mert hiszen abszurdum, hogy a vezérszónoknak is csak egy félóra jut, egyet azonban hajlandó vagyok kijelenteni: Csáky István, magyar külügyminiszterben (Éljenzés és taps a Ház minden oldalán.), mióta ismerem és hosszú évek óta ismerem, mindig rendíthe­tetlen hivő és intelligens férfi át és harcosát láttam a magyar külpolitikának. (Éljenzés t és taps a Ház minden oldalán.) Állítom első téte­lem alapján, hogy nincs különbség külpolitika és belpolitika közt; a külügyminiszter úrnak kötelessége a jó külpolitika miatt ezt a ször­nyűséges belső állapotot megváltoztatni, vagy arra törekedni. Ez ma külpolitikai feladat is. Mivel a kormányzat egész rendszerével, mindazzal, ami mostanában tehetségtelenség­ben, szervezetlenségben ebben az országban tör­ténik, szemben állok, belpolitikai országos okok miatt a külügyi tárca költségvetését nem fo­gadom el. (Élénk éljenzés és taps a szélsőbal­oldalon. — A szónokot számosan üdvözlik! — Palló Imre: A miniszterelnök úr is vesse le az angol cserkészruhát!) Elnök: T. Ház! Bejelentem, hogy a vezér­szónokként bejelentett gróf Esterházy Móric képviselő úr elállt a szótól. (Zaj. — Cselényi Pál közbeszól.) Cselényi képviselő urat rendre­utasítom, mert az elnöki bejelentést zavarta. A vezérszónokok közül szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Hoss József! Elnök: Hoss József képviselő urat illeti a szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom