Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-150

Az országgyűlés képviselőházának 150. nemzet. Ennek az új fogalomalkotásnak bűvkörében, amelynek titkos irányítója a Tőke fenségjoganak érvényesülése volt, amely a történelmi nemesség jogait akarta magának kisajátítani, jogszabályok keletkeztek, amelyek az új jogfogalom kiszolgálói voltak és létrejött itt Magyarországon is a nemesség: jogai helyett az uj polgárjog, amely az egyénnek gátlás nélküli érvényesülést biztosított a szabadság és függetlenség jelszava alatt. Ezek a jogszabályok biztosították az ember létfenntartását, az ember szabadakaratának és a tulajdonjognak az alapját. Az ezeken az alapelveken felépült állam hatalmának gyakorlata, az élet által felvetett vitás kérdések egyenlő eldöntése jogot formált, amely előre eldöntötte a vitás kérdéseket, a múlt ítéletei alapján jogszabályokat alkotván, amelyek kevesek javára, a tömegek terhére önkéntelenül is gazdasági elnyomottságot, teremtettek. Nem is vitatható tehát az a tény, hogy a jogszabályalkotás kiszolgálója lett ennek a rendszernek. Ezt a hibát már a múlt század utolsó éveiben észrevette nem csupán az elméleti jogász, de a munkástömegek érdekeivel foglalkozó elme is és ennek legszebb megnyilatkozása a 90-es évek elején XIII. Leó »Kerum novarum« kezdetű apostoli körlevele, amelynek nagyszerű interpretáiója XI. Pius pápának » Quadras' esimo anno« kezdetű körlevele. XL Pius pápa azt mondja: »Ne áltassuk magunkat. Azoknak a kezében van a szörnyű hatalom, akik mint a pénztőke urai és kezelői korlátlanul határoznak a hitel felől és azt tetszésük szerint osztják el. Magasabb és nemesebb erőknek kell a gazdasági hatalmat kemény és bölcs fegyelem alá venni: a szociális igazságosságnak és a szociális szeretetnek.« Azt mondja továbbá: »Az államhatalomnak kötelessége az egész nemzetet és annak egyes tagjait megvédeni. Kellő korlátok közé szorítandó a szabadverseny és a gazdasági hatalmaskodás. A termelt javakat, a jövedelmet a tőke igényli magának.« Ezek a gondolatok és megállapítások természetes velejárói voltak a tőkés és a munkás életnívója különbözőségének. Létrejött a/. osztálykülönbség a munkás >és a munkaadó, az elnyomók és az elnyomottak között, amely végül is szemben az 1848 előtti nemesi joggal és szemben a mai napig is fennálló polgári jogokkal, egy új jogfogalom, a munkajog fogalmának megalkotásához vezetett. Ez a jogfogalom nem ismer címet, nem ismer nemest és

w főnemest, nem ismer születési és vagyoni előnyt. Ez a jogfogalom csak a munkást ismeri és benne minden ember annyit ér, amenynyit életében dolgozik vagy dolgozott. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Előjoga csak a szellemi tudásnak és a testi munkának van. (Rajniss Ferenc: Morus Tamás utópiája!) Ez a jog az ember mintaképét alapjában megváltoztatja és ebben a jogban az ember az emberi közösség égy munkás részévé változik át. Elvitathatatlan, t. Ház, hogy ez a jogfogalomváltozás itt van. Elvitathatatlan az is. hogy ezen új jogfogalmat egy új jogtudo inánynak kell kiszolgálnia. TJj formákat kell keresni és találni, mert a jogi gondolkodás teljes világnézeti semlegessége hiú ábránd, a régi keretek nem használhatók. r A formakeresésben azonban nem szabad szélsőségekbe jutni, a gyakorlatban csak a realitások között szabad maradni. Különböző jogtudósok az új munkajog-fogalom alapjául a birtokot, a műveltséget, a vért, a földet és a becsületet is elfogadják. Vitatkoznak egy mással, kinek a véleménye helyes, nálunk is illése 19 40 november 12-én, kedden. Ä felvetődnek gondolatok. Véleményt nyilvánítani azonban csak akkor lehet és szabad, ha alapos jogi és közgazdasági előképzettsége van annak, aki elképzeléseit a magyar életbe bele akarja építeni. (Helyeslés jobbfelől.) A német gondolatvilágban Gierke profeszszor szerint a vér és föld nem egy absztrakt államfogalom szubsatrátuma és jól mondja egy kiváló magyar jogtudósunk, hogy: »ezekből az időszerűnek látszó formákat kiragadni s a ma céljára felhasználni annyi, mint gondolatainak első konzekvenciáit félreismerni.« Egy azonban biztos, hogy magyar életriiink elérkezett ahhoz az utolsó lépcsőhöz, amikor az államhatalomnak ezekkel az igényekkei foglalkoznia ke.ll

. Uj organizációkat kell létesíteni, amelyek az újonnan keletkezett igényeket kielégítik. Ezek az organizációk azonban ne csak látszat, hanem tény ós valóságok legyenek, mert ha nem azok lesznek, akkor a népi erő dinamikus hatása hamar ki fogja őket kezdeni. Az új életfelfogás által kitermelt jogfogalom pontos meghatározásához és annak beteljesedéséhez jogtudós kell, mint nélkülözhetetlen, aki a lényeget megtalálja és a formákat megadja. Ezek lesznek a feladatai a minisztérium törvényelőkészítő osztályának a jövőben. A törvényelőkészítő osztály lesz hivatva ezen új jogfogalomnak megfelelő jogszabályokat ibeilleszteni a magyar nemzeti hagyományok keretébe anélkül» hogy az egységes jogfejlődés törést szenvedne és a lényeg, amelyet az új jogfogalom kifejezni kíván, elsikkadna. Az igazságügyminiszter mindenkor gondoskodott arról, hogy megfelelő jogtudósokat alkalmazzon a szükséges törvényelőkészítő munkák elvégzésére. A mai törvényelőkészítő osztály kiválóságai mellett, ha szükséges volt eddig is, a miniszteri státuson kívüli elméleti és gyakorlati jogászok bízattak mes: egyes kérdések kidolgozásával Kívánatos volna, hogy a fiatal jogtudós generáció is igénybevétessék a törvények előkészítésénél. Nagyon sok kiválóan képzett fiatalabb jogtudósunk van, akik különösen az^előbb ismertetett újabb jogfogalmak művelői. A nemzet elismerése nyilvánul meg, azt hiszem, pártkülönbség: nélkül, az igazságügyminiszter úr és az államtitkár úr irányítása mellett szinte emberfeletti munkát végző igazságügyminisztériumi tisztviselői kar felé (Éljenzés.) és nem titkoljuk, hogy az annyira szükséges jogalkotások idején a nemzet várja a sürgős, de mégis nagyon megfontolt munkát. A magyar bíróság, amely az igazságszolgáltatást a meglévő törvényekhez kötve alkalmazza, át van hatva a szociális igazságok érvényesítésétől és annak ellenére, hogy lényeges jogállapotok és bűncselekmények nincsenek a kialakulóban lévő új jogfogalmaknak megfelelően jogszabályszerűen, kellően meghatározva, a gazdaságilag gyengébb fél érdekeinek védelmében, különösen a tömegek gazdasági és szellemi érdekei ellen vétők méltó megtorlására új joggyakorlatot fejleszt ki, bebizonyítva ezzel is, hogy a magyar bíró szociális és nemzeti érzését és az általános nemzeti érdekek védelmét sohasem tudta mellőzni. Innen, a törvényhozás házából, az előadói székből hangsúlyozottan kell 'megállapítanom, hogy a magyar nép bizalma a bíró és a bíróságok iránt nem csökkent, hanem erősödött, és itt kell meghajtanom a nemzet elismerésének zászlaját a független magyar bíró előtt.