Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-146

Az országgyűlés képviselőházának mokraták a kormány számára, hogy: ime, nincs semmi baj a kormánynál, hiszen mi is, akik pedig nem tartozunk a kormánypárthoz, elismerjük, hogy, helyesen megy a maga útján és nincs semmi hiba. Ez a kívülről való támogatás az igazi veszedelem és a kormány, úgylátszik, szándékosan erre akarja felépíteni Budapest székesfőváros egy évi kormány zatát. (Koródy Tibor: Aki nincs benn, az nem léphet ki!) Méltóztassanak visszagondolni szegény Wolff Károlyra, s Wolff Károly és Prohászka Ottokár szellemével méltóztassanak szembenézni. Méltóztassanak számotvetni önmagukkal a tekintetben, hojsfy helyesen járnak-e el akkor, amikor Prohászka Ottokár és Wolff Károly által annyiszor kifogásolt fővárosi zsidó és liberális rezsimet hosszabbítják meg. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ez van ugyanis a törvényjavaslatban. Erre méltóztassanak válaszolni, t. képviselőtársaim. Mi nem bakafántoskodásból, hanem szigorú elvi alapon állva opponálunk a törvényjavaslattal szemben. Ha önök állítják és ismételten mondják, hogy új világot akarnak, akkor itt Budapest székesfővárosban akarják elsősorban ezt az új világot és szűntessék meg a régi zsidó és liberális törzsfőnökök hatalmát, akiknek a kezében van ma is Budapest és vannak egyes elöljáróságok. (Ellenmondások jobb/elől.) Ez így van, egy zsidó bizottsági tagnak nagyobb hatalma van ma is Budapesten, mint némely keresztény képviselőnek. (Donáth György: Az már nincs!) Hiába mondja ezt nekem képviselőtársam, ön csak egy esztendeje jött be a politikai életbe, nem látott be a kulisszák mögé, (Donáth György: De belenyúltam!) de ha adatokkal kíván rendelkezni, szíveskedjék hozzám fáradni, én szolgálok adatokkal. (Donáth György: Legyen szerencsém! Nekem is vaunak, majd megmutatom az adataimat! — Szöllüsi Jenő: Nem változtat a lényegen semmit! — Ellenmondások jobbfelől.) Ha tehát így áll a dolog, mi indokolja azt, hogy most ismételten meghosszabbítsuk a törvényhatósági bizottsági tagságok mandátumát? ítt van egy másik nagyon fontos pontja a törvényjavaslatnak, amely igaz, hogy az indokolásban van, de ide kikívánkozik azért, mert egy mostanában divatossá Váló reformgondolat jegyében került be az indokolásba, sajnos, — azt hiszem — ismét csak szemfényvesztés céljából. Mi ez? A miniszterelnök úr többízben beígérte, hogy most pedig jön a törvényhuzás reformja, mégpedig az érdekképviseleti rendszer felépítésével. Itt magunkról, a törvényhozásról, az ország első testületéről van szó, szenteljünk tehát pár pillanatot ennek a gondolatnak akkor, amikor magában a törvényjavaslatban utalás van reá. Nézzük, hogyan képzeli el ezt a kormány. A törvényjavaslat indokolása azt mondja: egy másik indoka annak, hogy meg kell hosszabbítani a törvényhatósági bizottsági tagságot, éppen az, hogy (olvassa): »Köztudomású, hogy a kormány a közeljövőben több lényegbevágó reformjavaslatot szándékozik a törvényhozás elé terjeszteni. A közigazgatással kapcsolatos javaslatok előreláthatólag a törvényhatóságok szervezetére is^ kihatással lesznek és megváltoztatják a törvényhatósági bizottságok összetételét is.« T. Ház! Közjogi javaslatokról van szó, mint méltóztatnak látni, olyan javaslatokról is szó van, amelyek a közigazgatást érintik. A miniszter elnök úr egyéb helyeken kijelentette (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A mérnöki KÉPVISELŐHÁZI 1STAPI/O VII. life, ülése 194-0 október Ê9-én, kedden. 185 kamarában)!, hogy az érdekképviseleti rendszerre akarja az új törvényhozást építeni. A miniszterelnök úr nem a törvényhozás házában, nem is a mérnöki kamarában, hanem a raérnökpolitikai társaság vacsoráján fehér asztal mellett... (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak a szónokot zavarni. Maróthy Károly: ... sörivás közben jelentette ki, csak úgy könnyedén, hogy a magyar törvényhozást egy kissé át kell alakítani. Még pedig milyen alapon? Érdekképviseleti alapon. Utalás történik itt arra, hogy a közigazgatással kapcsolatosak lesznek ezek a javaslatok. Tehát lesz érdekképviselet és mint másutt mondja a miniszterelnök, a közigazgatással kapcsolatosak lesznek az újítások. Mit jelent ez? Emiatt kell megváltoztatni a törvényhatósági bizottságok összetételét is. Tehát nyilván látjuik már ezekből a szavakból kibontakozni ajz. elkövetkező törvényhozás nagy reformját, amely részint érdekképviseleteken fog alapulni. részint pedig — amint halljuk — háromszoros elektorválasztás útján küldi majd be a képviselőiket. Ez azt jelenti majd, hogy először a községi elöljáróság elektál, másodszor a törvényhatósági bizottsági közgyűlés elektál, azután egy harmadik, közbeeső szerv fog megint elektálni, kiválasztani. (Zaj.) Ha már így állunk és látjuik, hogy a kormány akarja ezt a változást, akkor nézzünk bele magába a törvénybe, nézzünk bele a törvényhatósági bizottsági tagságokról szóló törvénybe, amely egyúttal megszabja a törvényhatósági bizottságok öszszetételét, is: hogyan alakultak ott az egyes érdekképviseleti rendszerek! Nálunk természetesen nem lehet »sötétbcugrás«, nem lehet fejjel a falnak ugrani, nálunk mindent először kipróbálnak. Kipróbálták az érdekképviseleteket is a felsőházban. Látjuk, hogyan bizonyultak . helyeseknek ezek az érdekképviseletek. (Zaj és felkiáltások a szélsőbal oldalon: Gyönyörűen!) A felsőházban 6—7 kisember van mindössze, a dolgozó magyar, tömegekből 6 vagy 7 ember van a felsőházban érdekképviseleti alapon, ugyanakkor azonban a többi 293 felsőházi tagnak az életszínvonala toronymagasságban áll a dolgozó magyar tömegek életszínvonala felett. Látjuk, mi az érdekképviselet, hogyan valósítják meg a külföldi gondolatokat magyar vonatkozásban. Sajnos, ugyanez a szellem jelentkezik szórói-szóra az 1929-es törvényünkben, amely a törvényhatósági bizottsági tagságokat állítja össze. A megszállott és felszabadult területekről való igen t. képviselőtársaink nem ismerik ezeket a törvényeket. Ismerkedjenek meg velük, nézzenek bele ezekbe, fel fogé tárulni előttük a magyar közjogi élet fonáksága és minden kellemetlensége T. Ház! Hogyan és miképpen van nálunk az érdekképviseleti rendszer a törvényhatóságokban? Kiszámítottam egy adott esetbein egy törvényhatóság területére és. megállapítottam, hogy míg hat közjegyző küld be egy bizottsági tagot az érdekképviselet alapján, addig 15 mérnök, 15 orvos, 27 ügyvéd küld be egy-egy tagot. Amint méltóztatnak látni, a szerint emelkedik a képviselet aránya, a szerint szükséges minél több képviselője az érdekképviseletben, hogy a kormány befolyása szempontjából mi nél közelebb vagy távolabb esik a kormánytól. Tehát közjegyzők közül elég 6 ahhoz, hogy beküld jön egy képviselőt, a mérnökök közül már 15 az orvosok közül 15, az ügyvédek kp