Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-146
^Àz országgyűlés képviselőházának önkormányzatok életében a parasztságnak, amely évszázadokon keresztül a vér védője és forrása volt és amely a hazának valóságos biztosítéka volt. Különösen ma van erre szükség, mert olyan időket élünk, amikor mindenkinek fokozottan vállalnia kell a nemzet jövendőjéért a felelősséget. A fiatalságra, a munkásságra és a parasztságra, ne esak akkor legyen szükségünk, amikor hősi önfeláldozásra van szükség, amikor fokozott termelést követel meg a haza; ne csak a szellemi élet és a gazdasági előretörés harcában háruljon reájuk a meglehetősen nagy felelősség, hanem sürgősen adassék mód arra, hogy az önkormányzatokba bekerülve, a politikai és gazdasági élet munkájában, a felelősségben résztvehessenek. Ezeket az erőket be keli engednünk a falu, a község, a város, a megye életének vérkeringésébe, hogy szavuk legyen az országos politikai kérdésekben is. Nekünk újabb politikai és közigazgatási nemzedéket kell nevelnünk. Do kérdem : hogyan nevelhetjük, ha bezárjuk előtte az iskola kapuját? Hát a belügyminiszter úr még mindig abban a téves hitben él ezzel a javaslattal kapcsolatban, hogy csak a grófok, a földbirtokosok, a főtisztviselők, a nagypénzűek értenek a nemzet politikai irányításához? Nekünk ebből az irányításból elegünk van és tiltakozunk minden olyan törekvés ellen, amely továbbra is vissza akarja szorítani az ifjúságot, a munkásságot és a parasztságot a közigazgatási és a (politikai életből. (Ügy van! Ügy van! a szélsóbaloldalon.) Tiltakozunk minden olyan megnyilatkozás ellen, amely nem mer szembenézni a küzdelemmel és nem akar félreállni a fejlődés útjából. T. Ház! Ha a régi századokban, évezredekben is így gondolkodtak volna az emberek, akkor sok mindentől elesett volna a kultúra és a fejlődés; még Perut sem fedezte volna fel Pi zarro, ha nem lettek volna küzdőtársak mellette, akikkel mert Ő erre a feladatra vállalkozni. Ma is ez kell: szembe kell nézni az eseményekkel, vállalkozni kell. Ha a • kormányzat fél, sürgősen tűnjön el a szürkeségbe és adjon helyet a kibontakozásnak. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Annyira fél a belügyminiszter úr a népi lélek megnyilatkozásától, hogy nem meri megszavaztatni őket ilyen választásokon 1 ? Hát nem elég a cenzúra, nem elég a 6840-es bizalmas rendelet; hát nem elég a gyűléstilalmak rendszeresítése, nem elég a sajtó megrendszabályozása, még a törvényhatóságok állandósításával is tulajdonképpen ezt a rendszert akarják megmenteni? A belügyminiszter úr ezzel tulajdonképpen önmagának mJondott ellent, mert az elmúlt év költségvetési vitájában azt mondotta, hogy meg akarja szüntetni azt a túlzott gyámkodást, amely az utóbbi esztendőkben az Önkormányzatokkal kapcsolatban kifejlődött. Azt kérdezem, mi ez, ha nem további gyámkodás, ha nem további csorbítása a törvényhatóságok működésének? Ha mi támadunk valamit, ami a múltban jó volt. akkor a t. túloldal a legélesebben megvédi azt, ellenben a kormányzat, ha el is ismeri valamiről, hogy az a múltban jót tett, egyszerűen annak az életére tör. Ez történt itt ezekkel az önkormányzatokkal is. Lamartine kijelentésére utalok. Ö tudniillik azt mondotta, hogy a történelem tanúsága szerint a népek örök végzete, hogy vagy sokat vagy semmit sem akarnak, középűtjuk nincs. Hát a belügyminiszter úr és a rendszer törzskara akkor, amikor a rendszer 146. ülése Î94& október $9-én, kedden. 181 megmentéséről van szó, mindig sokat akar, de ha fejlődésről van szó, semmit sem akar. IEllenmondások a jobboldalon.) A középút pedig itt a becsületes politikai egyenrangúság lenne, mert csak ez vezet ahhoz a bizonyos unifikációhoz, beszéljünk magyarul: egyesítéshez. Olyan egyesítésbe nem lehet belemennie a nemzetnek és a népi csoportoknak, ahová az egyik fél tüskeszúrásokkal, sebzett szivvel vonul be. Mi támadjuk a liberális alkotmányt, ta madjuk a kapitalista berendezkedést, a kapitalista és feudalista szabadosságot, önök pedig védik. (Müller Antal: Dehogy védjük! — vitéz Lipcsey Márton: Ki védi? Feleljen rá! — Zaj a jobboldalon és a középen.) Látszattörvényekkel mutatják, hogy szeretnék a haladást, de nincs hozzá erejük. Elnök: Méltóztassék a javaslattal foglalkozni, vagy legalább is összefüggésbe hozni a javaslattal ezeket a fejtegetéseket. Palló Imre: Mi védjük, t. Ház, az egészségesen lüktető önkormányzati szerveket s önök egyszerűen azok területén az önkényuralmat játsszák meg, mert ez a törvényjavaslat ezt biztosítja. A magyar vármegyék és a magyar önkormányzatok a történelem ítélőszéke előtt becsületesen megálltak a helyüket a múltban. Igaz» hogy elkövettek hibákat, amikor a dzsentri-világnak biztosították az életlehetőséget, mondván azt, hogy ha az Isten hivatal t adott, észt is ad hozzá. Ezért ezek az önkormányzatok megbűnhődtek, de ez nem ok arra, hogy őket politikumnak használják fel és az avult kormányzati és nemzetgazdasági rendszert mentsék a meghosszabbításokkal; nem ok arra, hogy a Bethlen-uralom emberei tovább gátolják az önkormányzatok keretén belül a fejlődést. A törvényhatóságoknak is elegük van, t. Ház, a rokoni és klikkrendszerű urambátyámoskodásból. Friss, tiszta; új szellemet képviselő erőkre van szükség, (vitéz Lipcsey Márton közbeszól. — Horváth Zoltán; Majd jönnek a nemzet testvérek!) Hála Istennek! (Wirth Károly : Kegyelmes úr nem lesz köztük! — Zaj. — Elnök csenget.) Tehát olyan új erőkre lesz szükség, akik nem a főherceg úr birtokára vezető lit megépítésére szavazzák meg a megfelelő nagy összeget — mint BáesBodrog megyében — és közben vagy metgfeledkeznek a falvakat összekötő forgalmas utakról, vagy pedig erre egészen csekély összeget szavaznak meg. Nem olyan törvényhatósági bizottsági tagokra van szükség, akik megszavazzék, hopí-y c zsidók építkezhessenek, mint a fővárosban is történt, ahol megengedték, hogy zsidók építhessenek bérházakat. Uj erőkre van szükség. (Rassay Károly: Hát ne építsenek?) Maguk a törvényhatóságok is ezt akarják, hogy olyanok jöjjenek be, akik nem a zsidóknak adnak építési engedélyt. (Rassay Károly: Kell a lakás!) Uj erők kellenek, akik nem lesznek a kormány kiszolgálói, hanem a nép 'boldogulásának biztosítói. (Állandó zaj és mozgás) Müller képviselő úr talán nem. értesült arról, hogy ebben a hónapban hány újabb ház építésére kapott zsidó építési engedélyt a fővárosban. (Zal — Wirth Károly: Az ő fia minden évben előlép!) T. Ház! Ebben a hónapban, 22-én volt Arany János hálájának 58. évfordulója. Nem árt, ha Arany János ogyik kijelentését megszívleljük. Azt mondta: »Nem elég csak emlegetni, Tudni is kell jól szeretni ' Tudni bölcsen a hazátí« !.. ; J
