Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-146
170 Àz országgyűlés képviselőházának úr jelentésében felsorolt képviselői urakat, Boér Ágoston képviselő úr kivételével, kineii megválasztása óta még 30 nap nem telt el, végleg igazolt kapviselőknek jelentem ki. Napirend szerint következik a törvényhatósági bizottsági tagsági jogról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom. 259. sz.) Szólásra következik 1 ? Szeder János jegyző: Szabó Zoltán! Elnök: Szabó Zoltán képviselő urat illeti a szó. Szabó Zoltán: T. Ház! Emlékezetem szerint az 1939 : XIX. te. tárgyalása, vagyis a törvényhatósági bizottsági tagságoknak szintén egy évvel való meghosszabbítása aránylag nagyobb simasággal történt, mert^ most váratlanul üllővé kezdett válni az előttünk fekvő törvényjavaslat, amelyen érvek és ellenérvek heves kalapácsütései csattannak. ^Nézzük csak, hogy mi is itt a sziög feje és vájjon az ütések egy része nem megy-e a szög feje mellé. A javaslat egy nyolcszakaszos törvényjavaslat, amely a törvényhatósági bizottsági tagok mandátumát további egy évvel kívánja meghosszabbítani. Ez a szakasz Budapesten is kiveszi az 1939 : IV. te. szerinti zsidó törvényhatósági tagokat a törvényhatósági bizottságból, mint azt az előzőévi javaslat a vidéki törvényhatóságoknál már megtette. A további szakasz jelzi, hogy ezt a meghosszabbítást a törvény nem akarja a végtelenségig vinni, hanem 1941-ben az új tagok megválasztandók, ' sőt annak bizonyítására, hogy a másodízben történő megújítás, ha Örvendetes vis malőrből is, de vis maiorból történt, intézkedik, hogy emiatt a következő ciklus mandátumai két, illetőleg egy évvel megrövidülnek. A javaslathoz fűződő indokolásnak két nyomós érve van. Fenn akarja tartani azt a jogállapotot, hogy az ország egész területén, tehát a 'visszacsatolt Erdélyben ugyanabban az időpontban alakuljanak újjá a törvényhatósági bizottságok, egyik jeleképpen a teljes egyesítésnek. Ez volt a tavalyi törvényjavasjavaslat érve a Felvidékkel és Kárpátaljával kapcsolatosan, amely akkor, szögezzük le, megértőbb és teljesebb méltánylásra talált, mint az idén az Erdélyre való hivatkozás. Az idén ; még egy fontos érv csatlakozik az indokolás- j hoz. Az indokolás azt mondja, hogy a közigazgatással kapcsolatos és rövid időn belül esedékes javaslatok a törvényhatóságok szerveze- ; téré és összetételére is hatással lesznek. Egé- ' szén biztos, hogy ha expressis verbis nincs is benne az indokolásban, de az összetétel meg- • változtatása szükségkép a népi irány javára \ történik. T. Ház! Hálásak vagyunk a javaslat min- ! den objektív megítéléséért, de komolytalan- j nak kell mondanunk azt az állítást, hogy az j indokolásnak az imént röviden ismerteti érvei lennének komolytalanok. Úgy érzem, hogy ép- j pen itt, a Házban kötelességünk szót emelni í a hozzászólások folyamán elhangzott ama kri- j tikák ellen, amelyek a jelenben működő tör- ; vényhatósági bizottságokat néha szinte a becs- j mérlés határán emlegetik, megtagadnak attól minden komoly munkára való készséget és megtagadják annak jogosságát, hogy egy esztendeig tovább képviseljék a vármegyék kis parlamentjeiben a magyar népet. Ezek a tör- | yényhatósági bizottságok a tavalyi és az, idei javaslat vonatkozó' szakaszainak értelmében nagymértékben megtisztulnak a zsidóktól, j azonkívül vegyék tekintetbe azt, hogy az is- i 146. ülése 1940 október 29-én, keddeű. mételt meghosszabbítás kapcsán a törvényhatósági bizottságok kiegészülnek, illetőleg máris kiegészültek a póttagokkal, néhol egészen felszívják a póttagokat és az is köztudomású, hogy a póttagok sorában elsősorban ellenzékiek kerültek be (Szöllősi Jenő: Ugyan! Ugyan!), úgyhogy rajtuk keresztül az ellenzék megfelelő szóhoz és képviselethez jut. ».Szöllősi Jenő: Nevetséges!) Igen t. Ház! Azt tartom, hogy a helytelen kritikák egyik forrása éppen az (Matolcsy Mátyás: Fogalma sincs róla!), hogy a hozzászóló urak igen sokszor a maguk vármegyéjének viszonyaira gondolnak akkor, amikor megteszik hozzászólásukat és egy különleges helyzetből általánosítanak. Viszont hadd legyen «zabáid arra hivatkoznom, hogy mi is ismerünk töbíb olyan törvényhatóságot, ahol igenis ; «;,az ellenzék a póttagságok nagyon jelentékeny részét bírta, ezek a póttagok jelenleg mint behívott rendes tagok foglalnak ott .helyet és így az ellenzéki pártok is kellő arányt és módot nyertek arra, hogy álláspontjuknak hangot adjanak. Az igen t. túloldalról az egyik hozzászólás nagyon kihangsúlyozta, de más felszólalások is érintették azt a kérdést, hogy azért tártjaik kötelességüknek ez ellen a meghosszabbítás ellen tiltakozni, mert a törvényhatósági bizottságokból ki van zárva az értelmezésük szerinti ellenzék képviselete. Viszont ez éppen az ő egyik szónokuk beszédében.'-volt contradictio in adieeto, hiszen hosszú perceken át foglalta le a Ház idejét arra, hogy a törvényhatósági bizottságokban lefolytatott csatáit ismertesse. Ha ott nem lett volna módjában csatákat kezdeni, akkor lenne joga ezt a panaszt megtenni. Viszont — amint látjuk — múdja volt ott világnézetének hangot adni. Az igen t. túloldal sokszor hivatkozott arra, hogy nagy nemzeti szolgálatot végzett akkor, amikor a szélsőbaloldali pártok egykori tömegeit meghódította a magyar nemzeti eszme részére. Ha ez a hódítás ilyen nagyarányú, akkor bizonyára megnyugtató arányban terjed ki a törvényhatósági bizottsági tagokra is. (Tóth János: Csak akkor, ha lehet újra választani, mert különben a szociáldemokraták lesznek benn! — vitéz Lipesey Márton: De okos maga! — Elnök csenget.) Igen t. Ház! Vissza kell utasítanom a többségi párt soraiból azt is, hogy a javaslat védői, tehát ma^a az egész többségi párt is a választások elől akarna gyáván megfutamodni a meghosszabbítás által. Hogy nekünk nincs okunk a -választásoktól félni, azt megmutattak az összes eddigi időszaki választások (Úgy van! Úgy van! jobbfelől, és a középen.) és megmutatta legutóbb éppen a hevesi választás (Ügy van! Ügy van! — Éljenzés és taps jobbfelől és r a középen.), amely kerületnek a képviselőjét most van alkalmunk először a Házban üdvözölni. (Budinszky László: Erkölcstelen alapokon, pénzzel és korrupcióval!) Elnök: Budinszky képviselő urat rendreutasítom. (Szöllősi Jenő: Tiszta választások voltak?! — Pándi Antal: Igén heves volt az' a. hevesi választás! — Budinszky László: A jegyzők még ma is kapnak levelet, rniért nem bírták rá a népet, hogy a kormánypártra szavazzanak 1 ? — vitéz Ujfalussy Gábor: Tudja a nép, hogy mit csinál!) Csendet kérek! Szabó Zoltán: Túloldali t. képviselőtársaim hozzászólásaik során sokat emlegették az úgynevezett »-rendszert«. A »rendszernek« naigyon sokféle értelme lehet- és nem mondták
