Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-145
166 Âz országgyűlés képviselöhazáná) kai ne zavarjuk, mert a munka így itt benn sokkal eredményesebb és sokkal kevésbbé térítjük el a figyelmet sokkal komolyabb szempontokról és kérdésekről, mint akkor, ha itt választási küzdelmet kezdünk, ha a világ népeinek nevetségére itt mi egyenkint kiállanánk és bizonyítgatnánk, hogy nem helyes a magyarság érdekeinek megvédésére ez vagy az a szempont. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni! Szakáts Pál: Mert mit óhajtanak a mélyen t. túlsó oldalról? Azt, amint hallom, hogy a munkásság legyen benn» (Rapcsányi László közbeszól.) Elnök: Rapcsányi képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Szakáts Pál: Donáth képviselőtársam ' megmondotta, hogy az új világrend, az új világnézet a szellemi értékek kitermelését és azoknak a fórumra való behívását kívánja. Êz a cél nálunk is. ezt pedig nem fogjuk elérni úgy, hogy amikor komoly baj van, amikor komoly a helyzett, akkor kezdünk mi itt — háromszázhatvanöt napról lévén szó — választási küzdelembe menni, hanem elhalasztjuk arra az időre, amikor tisztultabb légkörben nyugodtabban tarthatjuk meg a választásokat és bevonhatjuk azokba az erdélyi, a keletmag y úrországi részeknek, a Székelyföldnek képviselőit, is. (Lili János: Nyugalom van itt!) Elnök: Lili képviselő urat másodszor is kénytelen vagyok rendreutasítani! Szakáts Pál: Nyugalom van, igen t. képviselőtársam, éppen azért szükséges a törvény megszavazása, hogy ez biztosítható legyen. (Zaj.) Még csak arra legyen szabad rámutat iom, igen t. képviselőtársam, hogy szomorú, ha a túloldalról olyan kijelentés hangzik el, hogy egy törvényjavaslat komolytalan és hogy komolytalan szempontok miatt kerül a ház elé. Lehet arról szó, hogy egy törvényjavaslat más szempontokból is a Ház elé kerüljön, mint amelyeket a t. túloldal vall, de higyjék el, hogy itt is komoly, lelkiismeretes emberek ülnek, akik maguk is komoly alapon hoznak ide törvényeket. Minthogy minden tekintetben indokoltnak látom az ország szempontjából ennek a törvényjavaslatnak a megszavazását (Maróthy Károly: Minthogy pártkérdés! — Donáth György: Önök nem tesznek pártkérdésből semmit 1 ?!) — nem pártkérdésből, hanem meggyőződésből — a törvényjavaslatot tisztelettel elfogadom. (Éljenzés és taps a. jobboldalon és a közétien.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Zeöld Imre Péter jegyző: Mosonyi Kálmán! Elnök: Mosonyi Kálmán képviselő urat illeti a szó! Mosonyi Kálmán: Előttem szólott képviselőtársam megpróbálta indokolni ennek a törvényjavaslatnak a szükségességét. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem könnyű feladat!) Azt mondotta, hogy ő ezt a törvényjavaslatot nem pártszempontból, hanem saját meggyőződéséből fogadja el. Én állásfoglalásomra 'ugyanezt tudom mondani: én ezt a törvényjavaslatot éppen meggyőződésem miatt nem fogadhatom el. T. Ház! Amikor tavaly megvoltak a képviselőválasztások, utána Budapesten egy szóbeszéd járta. Azt beszélték széltében-hosszában, hogy amikor a választások előtt megkérdezték a belügyminiszter urat, hogy vájjon a nemt Uh: ülése ÍHO október 28-án, hétfőn. zetiszocialisták, a nyilasok milyen számban kerülnek be a parlamentbe, a belügyminiszter űr legyintett egyet és azt mondotta: maximum 5—6 nyilas képviselő jöhet be; (Mozgás a SzélsŐbaloldalon.) Én nem tudom, hogy valóban igát volt-e ez, (Felkiáltások a szélsőbaloldaton: Igaz!) amit ä belügyminiszter úr szájába adtak, mert ha igaz, yolt, akkor erre a válaszra alaposan rácáfolt maga a választás, amely megmutatta azt, hogy annak ellenére, hogy nem minden kerületben tudott indulni a nemzetiszocialista mozgalön, mégis majdnem félszáz képviselőt hozott be a parlamentbe. (Mokcsay Dezső: 900.000 szavazattal!) Ez után a választás után több. választás Magyarországon, nem volt. Nem számítom választásnak az időközi választásokat, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Az nem számít! — Mokcsay Dezső: .Zsírakció és más akciók!...) mert magam is résztvettem időközi választáson és tudom azt, mit jelent egy időközi választáscn ellenzéki jelöltnek indulni. Nem volt meg azonban a felvidéki országgyűlési képviselőválasztás sem, annak ellenére, hegy a kormányt törvény kötelezte. Elhalasztották 1941 júniusáig, helyesebben bizonytalan időig. Nem volt meg a kárpátaljai választás sem. Egy t évvel elhalasztották a vidéki törvényhatóságok választását, amely törvényhatóságok tagjainak mandátuma az 1929. évi törvény értelmében / 1939-ben járt le. Most megint itt van egy törvényjavaslat, jam p-ly azt mondja: halasszuk el a vidéki törvényhatósági bizott : ságok választását és halasszuk el a budapesti törvényhatósági bizottságok választását is. (Mokcsay Dezső: Lassan járj!) Amikor ezt a törvényjavaslatot vizsgáljuk és objektívek akarunk lenni, nagyon is gondolnunk kell arra, hogy tulajdonképpen mitis csinálunk, mit jelent az, ha most, tíz év után, helyesebben a már megtörtént egyszeri halasztást figyelembevéve. 11 év után még egy évre, a 12-ik évre is elhalasztjuk a törvényhatósági választásokat? A törvényhatóságok a magyar közigazgatásnak igen fontos részei és, mondhatnám, az állami főhatalom után állami középhatalmat képeznek. A vármegyék Magyarországon mindig igen fontos ^szerepet vittek. A vármegyék történelmi fejlődése azt mutatja, hogy a vármegye tisztán magyar szempontból fejlődött és ellentétben például a német herceg; ségekkel vagy a franciaországi, olaszországi kisebb hercegségekkel, amelyek tulajdonképpen szintén egy-egy vármegye voltak, amelyeknek az ólén állott az ottani főispán, a herceg, nálunk a főispán mindig tisztviselője volt az államnak, aki ki volt nevzehető és el,volt bocsátható. Éppen ezért, mert Szent István királyunk a vármegyét annyira fontosnak tartotta és megcsinálta az ő vármegyei beosztását, a vármegye mindig nagyon fejlődött és annak ellenére, hogy egyes törvények megnyirbálták a vármegye hatalmát, a vármegyének ma is igen jelentős hatalma van. Amikor tehát ennek a törvényjavaslatnak a Borfiáról beszélünk, amikor arról beszélünk, hogy most, 11 év után még egy évig ne legyen Magyarországon választás, akkor ezeket a szempontokat is nagyon, de nagyon figyelembe kell venni. T. Ház! A törvényjavaslatban a belügyminiszter úr két indokot jelöl meg, mint olyant, amely ezeknek a választásoknak az elhalasztását feltétlenül szükségessé teszi. (Egy hang a szélsőbaloldalon: De a valódi indokot nem jelöli meg!) Az egyik indok az, hoay tekintettel arra, hogy 1929-ben és az előző alkalmakkor is
