Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-145
Í 7 Ä& "országgyűlés '. képviselőházának 1$& ülése 19U0 október' 28-án-, hétfőn. 151 Í Elnök; A- vezérszónokok közül szólásra köv'etkezik? : Megay Károly jegyző: Budinszky László! .<. Budinszky László: T. Ház! Az előadó úr azzal fejezte be beszédét, hogy a szükségszerűség és a. iközérdek kívánja!, hogy ezt a javaslatát a Ház elfogadja. Szükségszerűség és közérdek akkor forog fenn, ha teljesen és tökéletesen nemcsak a tételes törvényeink alapján járunk el és intézkedünk, hanem az egész alkotmányunknak, vagyis írott és Íratlan törvényeink szellemének megfelelően alkotjuk az új törvényeket. - A jelen esetben egy népiképviseleti parlamentáris államformában, alkotmányf Ormában élünk (Matolcsy Mátyás: Szigorúan elméletben!) és ült ősszé ez a parlament. A népképviseleti rendszer egyik fő tartólpillérét -^ és ezen alapszanak összes tételes törvényeink idevonatkozó részei — a nép akaratának megnyilvánulását látjuik azokban a törvényihozókban, akik idekerülnek és azokban a törvényhatósági bizottsági tagokban, akiket a törvényben időnként megállapított időben újra és újra megválasztanak. Ha tehát az egész eddigi törvényhozásunk és törvényeink szelleme ezen a népképviseleti formán alapul, akkor feltétlenül ennek a szellemnek.megfelelően kell a törvényhatóságokat újra alakítani. A törvényjavaslat strukturálisan, ridegen jogi szemüvegen keresztül mérlegelve, azért nem helytálló, mert a vármegyei törvényhatósági választásokat és a székesfővárosi törvényhatóságokat egy törvényben foglalja össze. De még ez sem volna olyan nagy baj, ezen lehetne vitatkozni és érdemileg majd a politikai résznél térek rá, hogy mik a hátrányai ennék a törvényjavaslatnak a nemzet egyetemére nézveA törvényjavaslat 1. §-a kimondja, hogy egy évig, most már globálisan a főváros és a vidéki törvényhatóságokról együtt fogok beszélni, meghosszabbítja a megbízatás időtartamát. Nem rendelkezik azonban a későbbiekben sem a törvényjavaslat a tekintetben, hogy ez az 1941. évi december hó 31-ével lejáró határidő olyan határozott időpont-e, amelyen belül kell-e megtartani ezeket a törvényhatósági választáisokat, vagy pedig ezen idő lejártával kell a választásokat megtartani. Törvény szerkezetileg tehát itt homály van, márpedig egy ilyen egyszerű, kézenfekvő és világosan tárgyalható tartalmú törvényjavaslatban homályt hagyni nem szabad. : A második szakasz rendelkezik a főváros törvényhatósági bizottságáról. E szakasz 2. bekezdése kizárja a zsidótörvény hatálya alá eső, annakidején megválasztott törvényhatósági bizottsági tagok megbízatásának meghosszabbítását. Az ezekre vonatkozó eljárási rendelkezéseket rendelettel kívánja szabályozni. Ugyanez a törvényszakasz kimondja azt is, hogy az igazoló választmány határozata ellen panasznak van helye a Közigazgatási Bírósághoz, i Ez szintén homályos meghatározás, amilyent egy törvényjavaslatba nem lenne szabad beépíteni. E*z a szakasz ugyanis nem mondja meg akaratát kifejezetten, hanem a végrehajtási utasításra utal, amennyiben valószínűleg csak az fogja meghatározni, hogy birtokon belül, vagy birtokon kívül történjék-e ez a panasz, amelyet a zsidótörvény hatálya aláeső törvényhatósági bizottsági tagok emelhetnék a tekintetben, hogy törvényhatósági bizottsági tagságuk meg nem hosszabbítása jogos, vagy jogtalan volt-e? Pedig igen nagy KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ VIT. különbség az, ha ez a panasz hirtokcwr belül, vagy pedig birtokon kívül történik. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nem irreleváns, hogy. az 1934. évet megelőző idők szellemében megválasztott, a zsidótörvény hatálya alá eső törvényhatósági bizottsági tagok birtokon belül, vagy birtokon kívül élhetnek-e jogorvoslattal, hiszen, amint a t. Ház is nagyon jól tudja, a Közigazgatási Bíróság túlhalmozott munkája folytán, —- amint a petíciós eljárásoknál kialakult gyakorlat bizonyítja — hosszú idő, mondhatni 4—5 év múlva jutnak az ügyek oda, hogy az ítéletet a feleknek kikézbesíthetik. Ez a gyakorlatban ugyanazt jelenti, ami az egész magyar életben megnyilvánul, : hogy tudniillik a nagy zsidók pozícióikat minden vonalon csak megerősítik. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Úgy van! Sajnos!) T. Ház! E szakasz politikai vonatkozásában nem azért veszedelmes, mert 10, vagy 15 zsidónak tekintendő törvényhatósági bizottsági tag megbizatása még néhány évig esetleg fenn fog állani. A veszedelem abban rejlik, hogy szöges ellentétben áll ez a rendelkezés a népképviseleti rendszerrel, hiszen a törvényhatósági bizottságok tagjait az 1934 és 1935 éveket megelőző idők szellemének megfelelően választotta meg az ország népének egy csekély része és Budapest székesfőváros választópolgársága. Ha ez a folytonos meghosszabbítás a törvények szellemével ellenkezően, a közérdekre és szükségszerűségre hivatkozva így folytatódik, akkor az 1934. és 1935. évi szellemnek megfelelően megválasztott népképviselők a való élettől egészen el fognak távolodni és azt fogjuk látni, hogy teljesen zsidó, liberális szellemű képviselete lesz annak a népnek, amely ettől a szellemtől már réges-régen eltávolodott. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Ez a hiba és ezért veszíti el az égés/, mai parlamentáris rendszer az összeköttetéséi a való élettel, mert akinek helye van a népképviseletben, az igyekszik tovább is megtartani a helyét, nyilván politikai okokból és a megválasztott képviselőket és törvényhatósági bizottsági tagokat állandóan a legkülönbözőbb indokokra való hivatkozással rákényszerítik a választókra. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbaloh dalon.) Ez semmiféle parlamentarizmus szellemének nem felel meg. Ma a választó meerszűkített választójogunk alapján hosszú időközökben egyszer próbálja megmondani az akaratát és bár nem mindig az akaratát mondja meg, mert a mai választási rendszer sem eléggé alkalmas erre, mégis teljesen lehetetlen, hogy az 1934, évi szellem alapján hosszabbítsák meg a törvényhatósági bizottsági tagok megbízatását; — teljesen lehetetlen ez, mivel ezek a bizottsági tagoik — tisztelet a kivételnek — a mai idők népi szellemét egyáltalában nem értik meg, hiszen különösen a v : déki törvényhatóságok tisztára feudális felfogású tiszteletreméltó öregurakból állanak. (Ügy van! • Úay van! a szélsőbaloldalon. — Matolcsy Mátyás: Reakciós alap! — Palló imrC: Prolongálják a rendszert! — Matolcsy Mátyás: Elég kényei^ mes módszer !) Ami a póttagok kérdését illeti, ez egy technikai kérdés, de ez sines helyesen megoldva, mert lrszén ha a póttasrok esetleg elfogynak elhalálozás vagv bármilyen oknál fberva és ígv nem lehet újabb embert behívni, akkor egy kisgyűlés esetlea 1 két-három emberből fog állni és ez lesz hivatva határozni a törvényhatóság sorsa és szellemi irányítása 29
