Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-139

Az országgyűlés képviselőházának 139. volna, .akkor itt a Ház színe előtt jelenthetem ki azt, hogy Péos szabad királyi város és Ba­ranya vármegye igenis hajlandók további anyagi áldozatokat hozni és vállalni azokat a költségeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a nemzeti kultúrának ezt a bástyáját továbbra is megtartsuk a maga őrhelyén. T. Ház! Van még egy igen érdekes és ben­nünk ugyancsak nem kedvező hangot keltő része a törvény javaslat indokolásának, amely burkoltan azt mondja, — amikor a filozófiai fakultás hallgatóiról van szó — hogy az 1930. évi IV. törvénycikket, tehát a zsidótörvényt kell bizonyos mértékben figyelembe venni, illetve figyelembe nem venni, hogy kellő számú hallgatója lehessen a pécsi egyetem a pécsi egyeítem filozófiai fakultásának. Mél­tóztassék megengedni, hogy a statisztika ri­deg számaival verjem vissza az indokclásnak ezt a passzusát. Nevezetesen zsidó hallgatója a budapesti egyetemnek 2*1% van, a debreceni egyetemnek van 2*6% zsidó hallgatója, a sze­gedi egyetemnek van 2­9% zsidó hallgatója, a pée^i egyetemen ezzel szemben csak 1;5% a zsidó hallgatók száma. Mélyen t. Ház! Vegyük figyelembe most öt évre visszamenőleg a füo zófiai fakultás hallgatóinak számarányát: bo gyan alakult benne a keresztények és zsidók aránya. Az 1936/37. tanév első felében felvertek 37 új keresztényt és 6 új zsidó hallgatót, ugyanakkor 127 volt az összlétszám. A máso­dik félévben felvettek 13 új keresztényt és 1 új zsidó hallgatót. Az 1937/38. tanévben felvet­tek 33 új keresztény és 2 új zsidó hallgatót az elbő félévben, a második félévben felvettek 11 új keresztényt és nem vettek fel zsidót; 1938-ban liehát, amikor" még; a mostani zsidó­törvény nem volt éi'véuyben. Az 1938 ; 39. tan­évben felvettek 38 új keresztény hallgató mel­lett egy zsidót. A második félévben 11 új ke­resztény hallgatót vettek fel, zsidót nem vet­tek fel. Az 19P9/40, tanévben felvettek 30 új keresztény hallgatót, zsidót nem vettek fel. A második félévben 9 új keresztény hallgatót vettek fel, zsidót nem vettek fel. A mostani félévben pedig, amikor már ott lebegett I)a­mökles kardja az egyetemi hurga'íúk felett, jelentkezett a 35 felvételi helyre 35 keresztény hallgató^ zsidó nem jelentkezett. •; -'Mélyen' t Ház! A múlt tanévben a filozó­fiai-fakultáson-öss7P=!en még három z^idó volt és'-ng-y megkeresztelkedett, zsi dónak számító hallgató. Az idei itanévben pedig maradt & régi halleatósáírból mindössze e<rv zsidó és egy -zsidónak számító megkeresztelkedett hall­gató. Azt hiszem, ezzel bebizonyítottam azt, hogy sem a pécsi egyetem, sem a pécsi egye­tem filozófiai fakultása nem helyezkedik szembe azzal a világáramlattal, amely pa­rancsolóan diktálja a mi meggyőződésünket, hogy a zsidóságot nemcsak gazdasági, hanem szellemi téren is minden tekintetben vissza kell szorítani. {Helyeslés a baloldalon.) Hivatkozom még arra, amit egyébként a kultuszminiszter úr is megemlített és itt eszembe jut egy román víg játékíró —- Cara­geanu — szellemes bemondása, amikor azt mondja: »alig hiányzik ebből a rendelkezés­ből valami, mindössze a lényeg«. Az egyetem ugyanis »universitas scientiarum«, amely a filozófiai fakultás, mint kristályosodási pont körül csoportosul, e nélkül lehet az egyetem kitűnő főiskolája különböző fakultásoknak, de az egyetem nevet nem érdemli meg. ülése 19^0 október 11-én, pénteken. *\ : 9*1' Nem akarok még visszatérni azokra a^ statisztikai adatokra és azokra a fejtegeté­sekre, amelyeket teljes mértékben aláírok és amelyekhez csatlakozom, amelyeket a tegnapi nap folyamán Somogyi Ferenc képviselőtár­sam hozott fel és amelyekből következik az, hogy ha az országban egy átlót vonunk és azt két részre osztjuk, akkor az egyik felére, két­ségtelenül valamivel nagyobbik felére négy egyetem esik, a másik részére pedig egyetlen­egy és az is csonka. Egyetemünknek ezt a; csonkaságát nem tudja elviselni semmi néven nevezendő tényező, amely hivatva vau arra, hogy kérő szavát a kultuszkormányzathoz fel- ! emelje, hogy a javaslatnak ezt a passzusát változtassa mes. Fischer Béla, Baranya megye felsőházi tagja mondotta felirati beszédében, amelyet a vármegye az országgyűlés mindkét Házához intézett: »Országrészeket lehet meghódítani és visszaszerezni fegyverrel és politikával, de.•• megtartani ezeken kívül csak a legmag'asabb fokú nemzeti kultúrával lehet!« T. Ház! Amikor elfogadom a törvényja­vaslatot, örömmer fogadom el azt erdélyi és szegedi testvéreinkre való tekintettel, de ugyanakkor egy szerény kéréssel fordulok a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem filozófiai fakultásának díszdoktorához. Hóman Bálint Ő nagyméltóságához: járjon közbe a kultuszmi­niszter úrnál, hogy azt a szerény módosító javaslatot, amelyet a bizottságban leszek bá­tor előterjesztprn, támogassa a knltu«zkor­mányzatnál. (fili*nzé$ és taps jobbfélől. -­A szónokot üdvözlik.) Flnök: Szólásra következik? Nag-v Ferenc iegvz^: Rapcsájiyi László!. Elnök: Rapcsányi László képviselő urat illeti a szó. Fapcsányi í^ászló: T. Ház! Tökéletesén j egyetértek előttem szólott igen i Vó-nvi^lő­társfmmai abha.n, (Fmt frnna jobbfrfőh Lén-­i ifin be hozzánk! — Felkiáltások a szélsőbal oh. dalon: Hoanwpt) ho«-y a nemzeti kultúra fej­lesztése és b'^tos alapokra v^ló h^^ozése a np,nTz°+TioV elsoVnntyú érrlpke és amidőn most az plőttfink fokvő törvényjavaslathoz hozzád szólok, entern is kizá^larrosan az a '^éj -veíet»•, bo""c pzzel a hozzászóld«mtimal nómíloo- rév>-,; lágítsak-egy oly^n területre, am^ly terlHettef ' kfi^cso^tbpn .— jia ez nem i« éli a top-azo^o­R»Hb ösc7 ,5 füf orésben a?! eMtfönk feWŐ; toW vényiavaslf ttal — szükségéének tartom eW mondani azt. amit elmondandó va^vok, az^H, ' bno-v ez az intézkedés. am°lv obb^n a to>­vénvTavnslat^^n vn és törvénvpW^e fog; emelkedni, kiteriedîeu arra a területre is, ame 1 ^« rá fog-ok mutatni. Elsősorban is — és itt kizárólagosan a bölcsészkarral óhajtok foglalkozni — mi ma­gyar nemzeti szocialisták életbevágóan fontos­nak tartjuk azt, hogy a nemzet nevelésével a legfelsőbb foktól kezdve a legalsóbb fokig olyanok foglalkozzanak, akik -minden íz''ik^en magyarok, és akik a magyar szellemnek teljes és tökéletes letéteményesei. Éppen ezért most, amikor itt a magyar nemzet ifjúságának, ma­gának a magyar nemzetnek legmagasabbfokú oktatásáról van szó, feltétlenül szükségesnek tartom hangsúlyozni azt, hogy igen kívána­tos volna, ha "a magvar egyetemeket mesrtisz­titánok azoktól, akik ilyen szempontból kifogás alá esnek és itt különösképnen a zsidó e^vp­temi tanárokra gondolok. (Helyeslés a szélső­baloldalon és jobbfélől.) Itt már szó volt erről a tegnapi nap fo- < 18*

Next

/
Oldalképek
Tartalom