Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-139
Az országgyűlés képviselőházának 139. ülése 1940. évi október hó 11-én, pénteken, Tasnádi Nagy András, Szinyei Merse Jenő és Törs Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem újjászervezéséről és a Ma-gyár Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem felállításáról szóló törvényjavaslat. — A Ház az előadó indítványára az ülés időtartamát két órával meghosszabbította. — A törvényjavaslathoz hozzászóltak: Stitz János, Rapcsányi László, Tömböly Dénes, Mester Miklós, Bálás Károly, Palló Imre, Incze Antal, Szögi Géza, Reibel Mihály, Meskó Zoltán, Petro Kálmán és Fáy István államtitkár. — A legközelebbi ülés idejének megállapítása. — Az ülés jegj'zőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : Hóman Bálint. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 6 perckor.) (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) Elnök: At. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Nagy Ferenc, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére^ Szeder János, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Megay Károly jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak Pintér Béla és Papp Mihály képviselő urak levelét, amelyekben a Ház bizottságaiban viselt tagságaikról lemondanak. A Ház a lemondást tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak Tolna vármegye közönségének feliratát Mátyás király emlékének megörökítése tárgyában. A feliratot a Ház tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a kérvény i b i zottságn ak. Napirend szerint következik a Ferenc József- Tudományegyetem újjászervezéséről és a Horthy Miklós Tudományegyetem felállításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása. (Iromi. 351. sz.) Szólásra következik? Szeder János jegyző: Stitz János! i Elnök: Stitz János képviselő urat illeti a szó. Stitz János: T. Ház! Még a lelkünkben remegnek azok az érzések, amelyeket tegnap keltett bennünk az az esemény, hogy 22 év után elfoglalták elárvult széküket azok az erdélvi testvéreink, akiket 22- éven keresztül nélkülözni voltunk kénytelenek. Friss levegőt, friss színt és új szellemiséget hoztak magukkal és ez az új szellemiségük a szabadság mindenekfelett való szeretetében nvilvánul meg. Ugyanígv új szellemet reprezentáltak felvidéki képviselőtársaink is, hozták a felvidéki szellemiséget, amelynek viszont alaphangja az volt, hogy a mélyebb szociális érzést igyekezKÉPVISELŐ HÁZI KAI'LO VII, tek kidomborítani a magyar országgyűlés Házában. Azonban ezek mellett az újonnan hozzánk csatlakozott személyiségek mellett a régi tájak szellemisége, az Alföld szellemisége is ott volt, amely (mindenkor viaskodott az elemek harcával, az árvíz elsöprő áradata ellen odaállította a maga munkáját és visszaállította megint az országot. Hasonlókép rendkívül fontos szerep jut azonban a dunántúli szellemiségnek, amelynek sajátos vonása az, hogy a nyugatról és a délnyugatról, Itália, Német^. ország és a Nyugat egyéb államai felől jövő szellemi áramlatokát felfogta, áthasonította^ és magyarrá téve a magyar kultúra szolgálatába állította. A kultuszminiszter úr azt mondta, hogy mi nemes »lokálpatriotizmusból« állunk ki elveink megvédése mellé. En tovább viszem ezt, ez nem lokálpatriotizmus, hanem a különböző táj szeli emiségek csoportosítása, amelyben ml igenis versenyezni fogunk egymással, nemes versenyre kelünk abban, hogy a nagymagyar szellemiségnek minél hatalmasabb, minél erősebb építőköve legyen mindenegyes tájnak a szellemisége. (Helyeslés.) Mert^ hiszen a Felvidék szellemisége adta nekünk Rákóczit, Erdély szellemisége kiteljesedett Mátyás királyban, az Alföld szellemisége vallhatja magáénak az országgyarapító Horthy Miklóst (Éljenzés.) s a Dunántúh szellemisége adta a. legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt és a legbölcsebb magyart, a haza bölcsét, Deák Ferencet. Ezeket a szellemiségeket egyesítve akarunk egy olyan hatalmas lángot produkálni, a magyar szellemiség lángját, amely a maga fényével a haza határain messze túl világítson! Mi ezzel a törvényjavaslattal mindjárt azzal kezdjük első aktusunkat, hogy adunk az újonnan visszajött erdélyi testvéreinknek, mégpedig olyasmit adunk, amire nézve már az évszázadok távlatából felénk világít egy nagy tudósnak, Baconnak két szóba törnörí18