Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-139

Az országgyűlés képviselőházának 139. ülése 1940. évi október hó 11-én, pénteken, Tasnádi Nagy András, Szinyei Merse Jenő és Törs Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem újjászervezéséről és a Ma-gyár Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem felállításáról szóló törvényjavaslat. — A Ház az előadó indítványára az ülés időtartamát két órával meghosszabbította. — A törvényjavaslathoz hozzászóltak: Stitz János, Rapcsányi László, Tömböly Dénes, Mester Miklós, Bálás Károly, Palló Imre, Incze Antal, Szögi Géza, Reibel Mihály, Meskó Zoltán, Petro Kálmán és Fáy István államtitkár. — A legközelebbi ülés idejének megállapí­tása. — Az ülés jegj'zőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : Hóman Bálint. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 6 perckor.) (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) Elnök: At. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Nagy Ferenc, a javaslatok mellett felszólalók jegy­zésére^ Szeder János, a javaslatok ellen fel­szólalók jegyzésére pedig Megay Károly jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak Pintér Béla és Papp Mihály képviselő urak levelét, amelyek­ben a Ház bizottságaiban viselt tagságaikról lemondanak. A Ház a lemondást tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak Tolna vármegye közönségének feliratát Mátyás király emléké­nek megörökítése tárgyában. A feliratot a Ház tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a kérvény i b i zottságn ak. Napirend szerint következik a Ferenc Jó­zsef- Tudományegyetem újjászervezéséről és a Horthy Miklós Tudományegyetem felállításá­ról szóló törvényjavaslat vitájának folyta­tása. (Iromi. 351. sz.) Szólásra következik? Szeder János jegyző: Stitz János! i Elnök: Stitz János képviselő urat illeti a szó. Stitz János: T. Ház! Még a lelkünkben remegnek azok az érzések, amelyeket tegnap keltett bennünk az az esemény, hogy 22 év után elfoglalták elárvult széküket azok az erdélvi testvéreink, akiket 22- éven keresztül nélkülözni voltunk kénytelenek. Friss levegőt, friss színt és új szellemiséget hoztak maguk­kal és ez az új szellemiségük a szabadság min­denekfelett való szeretetében nvilvánul meg. Ugyanígv új szellemet reprezentáltak felvidéki képviselőtársaink is, hozták a felvidéki szel­lemiséget, amelynek viszont alaphangja az volt, hogy a mélyebb szociális érzést igyekez­KÉPVISELŐ HÁZI KAI'LO VII, tek kidomborítani a magyar országgyűlés Há­zában. Azonban ezek mellett az újonnan hoz­zánk csatlakozott személyiségek mellett a régi tájak szellemisége, az Alföld szellemisége is ott volt, amely (mindenkor viaskodott az ele­mek harcával, az árvíz elsöprő áradata ellen odaállította a maga munkáját és visszaállította megint az országot. Hasonlókép rendkívül fon­tos szerep jut azonban a dunántúli szellemi­ségnek, amelynek sajátos vonása az, hogy a nyugatról és a délnyugatról, Itália, Német^. ország és a Nyugat egyéb államai felől jövő szellemi áramlatokát felfogta, áthasonította^ és magyarrá téve a magyar kultúra szolgálatába állította. A kultuszminiszter úr azt mondta, hogy mi nemes »lokálpatriotizmusból« állunk ki elveink megvédése mellé. En tovább viszem ezt, ez nem lokálpatriotizmus, hanem a kü­lönböző táj szeli emiségek csoportosítása, amely­ben ml igenis versenyezni fogunk egymással, nemes versenyre kelünk abban, hogy a nagy­magyar szellemiségnek minél hatalmasabb, minél erősebb építőköve legyen mindenegyes tájnak a szellemisége. (Helyeslés.) Mert^ hiszen a Felvidék szellemisége adta nekünk Rákóczit, Erdély szellemisége kiteljesedett Mátyás ki­rályban, az Alföld szellemisége vallhatja ma­gáénak az országgyarapító Horthy Miklóst (Éljenzés.) s a Dunántúh szellemisége adta a. legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt és a legbölcsebb magyart, a haza bölcsét, Deák Fe­rencet. Ezeket a szellemiségeket egyesítve aka­runk egy olyan hatalmas lángot produkálni, a magyar szellemiség lángját, amely a maga fényével a haza határain messze túl vilá­gítson! Mi ezzel a törvényjavaslattal mindjárt az­zal kezdjük első aktusunkat, hogy adunk az újonnan visszajött erdélyi testvéreinknek, mégpedig olyasmit adunk, amire nézve már az évszázadok távlatából felénk világít egy nagy tudósnak, Baconnak két szóba törnörí­18

Next

/
Oldalképek
Tartalom