Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-111

78 Az országgyűlés képviselőházána ebben az iskolatípusban. Jelenleg például Kecskeméten az elemi iskola IV. osztályában 14 pengő a tankönyvek ára. az. V. osztályban 16 pengő, a VI. osztályban 16 pengő 36 fillér. Megmondom őszintén: nyolcévi diákságom alatt a gimnáziumban alig költöttem el ennél többet tankönyvekre, mert egy| könyv csak 1~-Ú pengő voit. Ma az elemiiskolai tanköny­vek drágábbak, mint amilyenek akkor a gim­náziumi könyvek voltak. (Szöllősi Jenő: Drága á ( társszerző!) Ezek hiteles adatok Kecskemét­ről. Legyenek olcsóbbak a tankönyvek, ha ingyenes a népoktatás. (Hóman Bálint vallás­és közoktatásügyi miniszter: Nem kell meg­venni mást, csak az olvasókönyvet!) Ezek a tankönyvárak az árjegyzékből vannak kiírva, ezeket a könyveket használják az iskolákban; hogy nem kell megvenni, az lehet. Végül még a tanítóról kívánok egy-két szót szólni. A tanítót a nemzet napszámosának mondják, de a tanító tulajdonképpen a nem­zet mindenese. Bártól vagyunk, bármilyen pozíciót töltünk be, mindegyikünket ő tanított betűvetésre, ő ismertette meg velünk a szép, a jó és rossz közti különbséget, ő csepegtette belénk a szülői tiszteletet és az embertársaink iránti megbecsülést. A tanító, mint kultúr­lény, igen nagy nélkülözéssel kénytelen küz­deni, különösen a tanyákon és a falvakban; főként a tanyákon, ahol nincs telefon, nincsen posta, nincs út, nincs vasút, önfeláldozó mun­kát végeznek. Hősök ezek a tanítók, éppen ezért mindnyájunknak meg kell becsülnünk őket. Ök äzok, akik bennünket mindnyájunkat az elemi ismereteken keresztüli odajuttattak, hogy belőlünk magyar állampolgár, becsületes ember lehetett. Én a kormány iránti bizalom­mal s a miniszter úr iránti tisztelettel a leg­nagyobb örömmel és boldogsággal elfogadom ezt a törvényjavaslatot. (Helyeslés és taps a jobboldalon, — A szóntikot számosan üdvözlik ) Elnök: vitéz Váczy György képviselő úr, mint a mentelmi bizottság előadója, kíván je­lentést tenni. vitéz Váczy György előadó: T. Képviselő­ház! Graber Lajos képviselő úr mentelmi ügyé­ben a mentelmi bizottság jelentését tisztelet­tel a következőkben terjesztem elő: T. Ház! A képviselőház elnöke Gruber Lajos országgyűlési képviselőt a Képviselőház 1940. évi májusi hó 30. napján tartott ülésében tanúsított magatartása miatt a mentelmi bi­zottság elé utasította. A mentelmi bizottság az ügyet a képviselő úr meghallgatásával le­tárgyalta és megállapította a következő tény­állást: A Képviselöiház 1940. évi május hó 30. nap­ján tartott üléséről kiadott értesítő alapján megállapította, hogy Keek Antal országgyűlési képviselő napirendi ellenindítványának előter­jesztése közben többek között a következőket mondotta: »T. Ház! ... azért, mert a miniszter­elnök úr prcgrammjában állandóan az ország újjáépítését hangoztatja és ezzel szemben szo­morúsággal ismerte él, hogy míg más nemzetek kifejlesztették és megtartották azt, ami ben­nük volt, mi nem haladtunk ...« Ekkor Gruber Lajos a következő köztoeszólást tette: »Elme­orvosi vizsgálatot!« Gruber Lajos képviselőt ezért a közbeszó­lásáért Törs Tibor, az elnöklő alelnök rendre­utasította és egyben a mentelmi bizottsághoz utasította. ; Ezen tényállás alapján a mentelmi bizott­ság megállapította, hogy Gruber Lajos' ország­111. ülése 194Ú június i~ên, kedden. gyűlési képviselő a házszabályok 190. §-ának (1) bekezdésébe ütköző súlyos sértést a (3) be­kezdés szerinti közbeszólás alakjában kö­vette el. A mentelmi bizottság megjegyzi azt, hogy az elnöklő alelnök Gruber Lajos országgyűlési képviselőt ugyanabban az ülésben történt, a csendet és rendet zavaró közbeszólásáért újból rendreutasította. Ennélfogva a mentelmi bizottság a házsza­bályok 193. $-a (2) bekezdésében foglaltakhoz képest javasolja a t. Képviselőháznak, hegy Graber Lajos országgyűlési képviselő a ház­szabályok 193. §-a (4) bekezdése szerint a Ház ünnepélyes megkövetésére köteleztessék.« Elnök: Vitának helye nincs. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni 1 (Igen! Nem!) Ké­rem azokat, akik a mentelmi bizottság javasla­tát magukévá teszik, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik,) Többség. A Ház a mentelmi bi­zottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Gru­ber Lajos képviselő urat a Ház ünnepélyes megkövetésére utasítja. T. Ház! A napirend tárgyalására megálla­pított idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom. Bejelentem, hogy legközelebbi ülésünkön a na­pirend megállapítása után írásbeli választ fog adni a belügyminiszter úr Matolesy Tamás képviselő úrnak az elmebetegek ápolási költsé­gei körül tapasztalható sérelmek tárgyában március 13-án és Kóródy Tibor képviselő úrnak a Nyíregyházán a közhatóságok által fizetett alacsony munkabérek megszüntetése végett ugyancsak március 13-án _ előterjesztett inter­pellációjára. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. - ' ' i ' i l Most pedig előterjesztést teszek arra nézve, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk (Rapcsányi László: Hihetet­len!) és ennek napirendjére tűzzük ki a tárgya­lás alatt álló törvényjavaslat vitájának foly­tatását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá teszi. Az ülés elején történt bejelentésnek meg­felelően Füssy Kálmán képviselő urat illeti a szó. Füssy Kálmán: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Május 31-én pénteken, egy napirendi felszó­lalás alkalmával a nyilaspárttal szemben fe­szült hangulatban azt a kijelentést alkalmaz­tam, hogy nekik is idegem uralom alatt kellene átélniök húsz évet, mint ahogy mi átéltünk, mert akkor talán máskép viselkednének. Ezt megfelelő közheszólásnak tartottam, erre a megjegyzésemre azonban meg nem felelő és tel­jesen alaptalan választ kaptam, amennyiben Budiniszky képviselőtársam azt mondotta fe­lém, hogy a telepes birtokokból, vagyis a cseh­szlovák agrárpártok által létesített kolóniából mennyi földet kaptam. (Jandl Lajos: No, meny­nyit?) Ezt a vádat kénytelen vagyok vissza­utasítani, annyival is inkább, mert amikor a világháború után minket közel egymillió főnyi magyarságot ítélőszék elé állítottak és minden védekezésünk ellenére Csehszlovákiához csatol­tak, akkor mi ennek a szerencsétlen ítéletnek áldozataiként magunkra voltunk hagyatva és saját erőnkben kellett bíznunk, mert számol­tunk azzal, hogy a csehszlovák kormányzat ré­széről rendkívül soviniszta politikaîiak leszünk kitéve, nekünk tehát ott a magyarság részéről egy védelmi frontot kell megalakítanunk. (Jandl Lajos: Nem voltak egyedül! — Zaj. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom