Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-110

Az országgyűlés képviselőházának ll — Hubay Kálmán: Ezért máskor bennünket rendreutasítottak, mi már régen ott volnánk a mentelmi bizottságban! — Wirth Károly: A magyar népet nem lehet félrevezetni! — Jandl Lajos: Beszélünk még erről! A Házon kívül is találkozunk! — Zajos felkiáltások a jobboldalon és a középen: Hát ez mi? — Grüber Lajos: Fa­ragó úr négyszemközt egészen forradal aiir és nyilas. Érdekes, hogy itt másként beszél! — Nagy zaj.) Gruber képviselő urat rendreuta­sítom. vitéz Faragó Ede: Nagyon sajnálom, hogy nem hallgatták meg gondolatom továbbmonda­sát és így óriási tévedésbe kergették magakaT, mert ha megengedték volna, hogy tovább moud­jam mondatomat, az egész incidens elmaradt volna. (Zaj.) Nem én vagyok ebben a hibás, ha­nem az urak hibásak: nem hagyják az embert beszélni, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Miért gyanúsít!?) Nem hallgatták meg a mondatomat, hanem megzavartak, (\H álljuk! Halljuk! jobb fe­lől. — Maróthy Károly: A napirendről beszel­jen, ne támadjon!) Furcsának találom azt, ha valaki kisajá­títja magának a tengelyhatalmak győzelmét, furcsának találom, hogy valaki mások nagy győzelmét, mint különös érdemeket, minden­képpen magának akarja. (Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon: Kicsoda? Kicsoda? — Egy hang a szélsőbaloldalon: Maguk csinálják! —­Maróthy Károly: Miért támad! — Hubay Kál­mán: Miféle hang ez már megint? — Maróthy Károly: A napirendről beszéljen! Nem ezért ka­pott szót! — Hubay Kálmán: Micsoda hang ez már megint?) Elnök: A képviselő urat figyelmeztetem, hogy a hang elbírálását méltóztassék az el­nökre bízni. Az a hang, amely az önök oldalá­ról állandóan hallatszik, mindenesetre állan­dóan zavarja a képviselőház tárgyalásának rendjét. Faragó képviselő urat pedig arra ké­rem, szíveskedjék a napirendi javaslatról be­szélni. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Erre figyelmeztet, arra kér!) vitéz Faragó Ede: A zajban választási dol­gokat emlegetett az egyik képviselő úr; azt hiszem, azokkal nem érdemes foglalkozni (Fel­kiáltások a. szélsőbaloldalon: Üljön le! Üljön le!) Ezek mindkét oldalra bőséges anyagot ad­nának. A megbékélést akarjuk szolgálni őszin­tén. (Nagy zaj és ellentmondások a Szélsőbal­oldalon.) A megbékélést azonban nem szolgálja a napirend megváltoztatása, nem szolgálja a munka menetéről való letérés, nem szolgálja azoknak a vitáknak provokálása, amelyek csak ellenzékieskedésben nyilvánulnak meg. (Nagy zaj.) Az ilyen viták csak arra alkalmasak, hogy itt egymással szembekerüljünk. Tisztelettel javaslom a megbékélés érdeké­ben, hogy maradjunk az elnöki napirend mel­lett, végezzük el a mi munkánkat úgy, ahogyan azt az elnök úr javasolta, fejezzük be ennek a most folyó tárgyalás alatt álló törvényjavas­latnak tárgyalását. (Zaj a szélsöbaloldalon. — Egy hang a szélsöbaloldalon: Nem olyan idő­ket élünk!) Ha ezt elintézzük, jó munkát fo­gunk végezni és én ezért tisztelettel javaslom az elnöki napirend elfogadását. (Helyeslés és taps jobbfelől. — Gruber Lajos: Gyenge volt a taps!) Elnök: Ezekután kérdezem, méltóztatnak-e az én napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen! — Nem!) A Ház az elnök napirendi ja­vaslatát teszi magáévá. Az ülés elején történt bejelentésnek meg­0. ülése 19 UO május 31-én, pénteken. 53 felelően döntenünk kell most még arról, meg­adja-e a Ház az engedélyt Prőhle Sándor kép­viselő úrnak sürgős interpellációja előterjesz­tésére. Kérdezem, méltóztatnak-e az engedélyt megadni? (Igen! Nem!) Akik az engedélyt megadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörté­nik.) Kisebbség. A Ház a sürgős interpelláció előterjesztésére nem adta meg az engedélyt. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Hubay Kálmán: Nekik nem sürgős! Majd, ha egypár ember belehal!) T. Ház! Bejelentem ezekután, hogy Hubay Kálmán képviselő úr személyes megtámadta­, tás címén szót kért. A szót a képviselő úrnak megadtam. Hubay Kálmán: T. Ház! A most folyt napi­rendi vitában Faragó igen t. képviselőtársam a legsúlyosabb gyanúsításokkal illette azt a pár­tot, amelyhez tartozni szerencsém van, többek között azzal, hogy mi a tömegeket félrevezet­jük, s hogy mi egy külföldi nagyhatalomnak a győzelmét a magunk számára akarjuk elköny­velni. T. Ház! A legkomolyabb formában kényte­len vagyak úgy a magam, mint az egész ma­gyar nemzeti szocializmus és a ^Nyilaskeresztes Párt nevében az ilyen természetű inszinuációkat visszautasítani. (Élénk helyeslés és taps a szél­sőbaloldalon.) A képviselő úr vegye tudomásai, hogy akkor, amikor a nép elé mentünk, min­denkor komoly igazságokkal mentünk oda, (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Igen t. képviselő úr, én az elmúlt választási küzdelem során 92 helyen tartottam beszédet. A magyar királyi kormány engem megtisztelt azzal, hogy a par­lament legkitűnőbb gyorsíróit küldte ki beszé­deim jegyzésére, akik még azt is feljegyezték, hogy Hubay Kálmán lélekzett. A beszédeket be­terjesztették a belügyminiszter úrhoz. Márpe­dig ahogyan engem a belügyminiszter úr sze­ret, ha történetesen csak egy fél mondat is lett volna bennük, amely alkar az izgatás, akár a lázítás, akár a félrevezetés tényálladéki elemeit magában foglalta volna, a belügyminiszter űr nem lett volna túlságosan szégyenlős ellenem a legbrutálisabb eljárást megindítani. Ez az egyike Másrészt, t. Ház, nem vagyunk hajlandók tűrni, hogy guruló pénzekkel vádoljanak min­ket, (Rapcsányi László a padot verve: Nem tűr­jük! — Bodor Márton a padot verve: Nyilván! — Folytonos nagy zaj. — Az Elnök többször csenget.) és akkor, amikor a miniszter urat ezért felelősségre vonjuk, a miniszterelnök úr ezért elégtételt nem ad. Elnök: Kérem, képviselő úr, ha az elnök csenget, méltóztassék idefigyelni és beszédét abbahagyni. Kapcsányi László és Bodor Már­ton képviselő urakat a Ház méltóságát sértő magatartásuk miatt rendreutasítom. — Tessék folytatni. Kérem azonban a képviselő urat, mél­tóztassék nyugodt hangot használni, mert^ kü­lönben ne csodálkozzék, ha a másik oldalról is indulatokat vált ki. Hubay Kálmán: Én máris bocsánatot kérek a Háztól, de talán méltóztatik megengedni: ami­kor az embert idegen guruló pénzek felvételé­vel vádolják meg bizonyítékok nélkül és ugyan­akkor elégtételt nem adnak ... Elnök: Ezzel senki sem vádolta meg a kép­viselő urat. Hubay Kálmán: A miniszterelnök úr vá­dolt meg. Elnök: A képviselő úr Faragó Ede képvi­selő úr által tett nyilatkiozat miatt kért sze­8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom