Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-110

Az országgyűlés képviselőházának 110. voltunk.« (Hubay Kálmán: Ma már mást mond!) »Ma különösen, a jelen órákban, hetekben, években talán minden nemzetnek sorsa bizonytalanabb, mint azt a boldogult, álmodozó és megelégedetten heverő XIX. században gondolták. Éppen ezért kell összefognunk. Nem közhely, ha azt mondom, ebben a pillanatban különösen fontos, hogy az ember együtt tartsa, összefogja a nemzet erejét.« »Minthogy a fenti idézetből kétségtelen, hogy itt egy, a kormányprogrammját érintő nyilatkozattal állunk szemben, olyan nyilatkozattal, amellyel szemben a bizalmi kérdés felvetését elengedhetetlennek tartom, a házszabályok 132. § 4. pontjára hivatkozva kérem elnök urat, hogy napirendi felszólalásomat engedélyezni szíveskedjék. Szöllősi Jenő s. k.« (Felkiáltások a jobboldalon és a középen: Éljen a miniszterelnök!) Elnök: Szöllősi Jenő képviselő urat illeti a szó. Szöllősi Jenő: T. Ház! Mint pártonkívüli képviselő, aki talán egyedül kerültem be a parlamentbe hivatalosan is pártonkívüli programmal, érzek annyi lelki függetlenséget, hogy pártszenvedélyektől eltekintve, (Füssy Kálmán: Nem gramofónlemez ez?) nyugodtan szóljak hozzá és felvessem a bizalmi kérdést itt a parlament színe előtt. (Rapcsányi László a jobboldal felé: Talán kellemetlen 1) Én a nemzeti szocializmus nagy eszméit tiszta magyar f fogalmazásban és a magyar földnek megfelelő tartalommal vallom a magaménak, (Helyeslés és éljenzés a szélsőbaloldalon.) mindamellett eszmeköröm nem akadályoz meg abban, hogy meg tudjam gátolni magamban azt, hogy pártoskodóan foglalkozzam egy olyan kérdéssel, amely meggyőződésem szerint a nemzet színe előtt nagy felelősséget kíván. Kérem a t. Ház r minden tagját, hogy amikor én meggyőződésemnek adok kifejezést és kijelentem itt a Ház előtt, hogy a nemzet érdekéiben valónak tartom, hogy egyrészt külpolitikánk kétarcúsága miatt és az, ebből a nemzetre származó nagy károk miatt, (Nagy zaj és ellenmondások jobbfelől és a középen. — Baross Endre: Csa% magyar külpolitikánk van. — Rajniss Ferenc: Mi is magyar külpolitikát csinálunk! ^Mondja valaki, hogy nem azt csináljuk!) másrészt pedig a magyar belpolitikai élet teljes elposványosodása miatt... (Folytonos nagy zaj. — vitéz Lipes'ey Márton közbeszól. — Kóródy Tibor: Lipesey beszél most, vagy a szónok? — Gruber Lajos: Nekünk is szabad kiabálni?) Elnök: Csendet kérek! Szöllősi Jenő: ... tehát egyrészt külpolitikai, másrészt belpolitikai okok miatt felvessem a bizalmi kérdést és azt a megállapítást tegyem, hogy ebből a politikából már elég és ennek a politikának le kell vonni a konzekvenciáit: akkor a Ház minden tagja ezt olyan szemmel nézze és olyan lelkülettel hallgassa, amely felülemelkedik a pártok keretein. Hidegen, meggondoltan akarok ezzel a kérdéssel foglalkozni (Egy hang jobbfelől: Ez helyes!) és rá akarok mutatni elsősorban arra az óriási szakadékra, amely a miniszterelnök űr nyilatkozatai és politikája között a gyakorlatban fennáll. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Hogy a kettő közötti nagy különbséget bemutathassam, mégegyszer idézem a miniszterelnök úr következő mondatát (olvassa): »Nem közhely, ha azt mondom, eb- l KÉPVISELŐHÁZI "NAPLÓ VI. illése 1940 május 31-én, pénteken. 51 ben a pillanatban különösen fontos, hogy az ember együtt tartsa, összefogja a nemzet erejét.« Kérdem, t. Ház, hogy mi történt ennek a szent célnak az érdekében először belpolitikai vonatkozásban? (Hubay Kálmán: Éhségsztrájk Nagykanizsán!) A mostanihoz hasonló nyilatkozaton, a kassai megnyilatkozáson kívül, amelyben a miniszterelnöki úr kijelentette, hogy higgadtan, nyuglodtan gondolkodó ellenzékre szükség van — alig valami. (Felkiáltások jobbfelől: De olyan is legyen azt) Hozzá kell tennem, hogy a parlamentben két parlamenti pártközi konferencia kivételével ebben a vonatkozásban semmi fontos nem történt. Hogyan fest ez a nagy nemzeti összefogás a. gyakorlatban? A nyilatkozatokban az áll, hogy az ellenzékre szükség van. Figyeljük azonban meg, t. Ház, azt az ellenzékirtást, amely a gyakorlatban bekövetkezett. (Rapcsányi László: Díszére válik a kormánynak! — Br. Vay László: Az ellenzék önmagát irtja! — Maróthy Károly: De ebből nem élhet a kormány!) Az időközi választásoknak egyikén-másikán résztvettem. Voltam Kunszent

1miklóson is és mondhatom, hogy soha ellenzéki jelölt higgadtabban nem lépett fel és ellenzéki jelölt érdiekében soha higgadtabb választási harcot nem folytatták. Mégis a törvénytelenségek egész sorát tapasztaltam, amelyeket táviratilag is bejelentettem a belügyminiszter úrnak. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Jó helyen! — Maróthy Károly: Naiv ember!) Elintézetlenül hagyták. Külön kineveztek egy választást vezető főszolgabírót és megtorlás nélkül engedték, hogy a főispán beleavatkozzék a választási küzdelembe. (Kóródy Tibor: A törvény ellenére!) Mutassak még rá a nagy nemzeti összefogás további tüneteire? Rámutathatunk-e a földbirtokreform megbékéltető, nyugodt és gyors lefolytatására, vagy a zsidóbirtokok igénybevételére. (Derültség a szélsőbaloldalon.) 3, niondd három hold földet vettek eddig igénybe Csanád vármegyében. Vagy hivatkozzam arra a gyorsaságra, amely az összefogást igazán előmozdítani akaró minimális napszámbérek megállapítása körül történt? Itt az aratás, A törvényhozónak az az akarata, hogy a törvény visszaható erővel erre az évre is érvényesüljön és a gyakorlatban még semmi sincs sehol. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Lassan járj, tovább érsz!) Vagy hivatkozzam arra az összefogó munkára, amely itt, a parlamenten helül mutatkozik? Hivatkozhatom elsősorban a házszabályok kezelésére, másodsorban az interpellációs napok kihagyására, (Egy hang a szélsőbaloldalon: EQkonfiskálására!) a pártinterpellációk új rendszerének bevezetésére, (Felkiáltások jobbfelől: Mi köze hozzá?!) egy képviselő mentelmi jogának letartóztatással való felfüggesztésére és a politikai vita lehető teljes élmellőzésére, aminek itt a Házban szemtanúi vagyunk, (Maróthy Károly: Elaltatják a politikát!) hiszen a miniszterelnök úr még annak az igazán politikai javaslatnak is hozzászólás nélkül való 'keresztülvitelét tartotta szükségesnek, amelyet a rendkívüli hatalom meghosszabbításáról terjesztett a Ház elé. (Rapcsányi László: Szájkosár az egész vonalon!) A mai tisztázatlan kül- és belpolitikai helyzetben a sajtó már arról kezd írni, hogy nyári szabadság következik. Ha azonban a miniszterelnök úrnak az a meggyőződése, hogy ez. a 8