Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-129

486 Az országgyűlés képviselőházának 129, ülése 19 hO július 22-én

y hétfőn. politikád magatartása az 1938:

XIX. te. 167. Vába ütköző magatartás megállapítására nem alkalmas, az eljárást — az állandó összeférhetlenségi bizottságnak a házszabályok 62. §-áiiak (1) bekezdése b) pontjában foglalt rendelkezéstől hasonló esetekben eltérő és a képviselőház által tudomásul vett gyakorlatának megfelelően azért, mert az érdemleges tárgyalásra nem alkalmas — meg kellett szüntetni. K. m. f. Putnoky Móric s. k., az állandó összeférhetlenségi bizottság elnöke. Huszovszky Lajos s. k„ az állandó összeférhetlenségi bizottság jegyzője.« II. »A képviselőház állandó összeférhetlenségi bizottsága 1940. évi július hó 16-án tartott ülésében Oláh János budapesti hírlapírónak Abonyi Ferenc és alább megnevezett 18 társa országgyűlési képviselők ellen a Hubay Kálmán és Vágó Pál által beterjesztett, a népcsoportok önkormányzatáról szóló törvényjavaslat támogatására és az 1938:XIX. te. 167. ^-ára alapított összeférhetlenségi ügyben a házszabályok 62. § alapján lefolytatott tárgyalás után megtartott zárt ülésben meghozta és nyílt ülésben kihirdette a következő határozatot: Az állandó összeférhetlenségi bizottság a tárgyi, tartalmi és a bejelentő személyi azonosságánál fogva Oláh János budapesti hírlapírónak Abonyi Ferenc. Budinszky László, gróf Serényi Miklós, if j. Tatár Imre, Zeöld Imre Péter, Kóródy Tibor, Wirth Károly, Rapcsányi László, Lili János, Vajna Gábor, Gál Csaba, Kran ez Eajmund, Kovarcz Emil, Gruber Lajos, Osia Sándor, Mokcsay Dezső, gróf Széchenyi Lajos, Jandl Lajos és Tóth János országgyűlési képviselők elleni összeférhetlenségi bejelentéseket egyesítve és együttesen bírálva el, — azokat az összeférhetlenségnek jogi és tárgyi alkatelemei hiányában érdemi tárgyalás alá nem bocsátja, hanem az eljárást megszüntetni rendeli. Az eljárás során költség nem merült fel és így a részben határozni nem kellett. Erről a házszabályok 75. $-a alapján a Ház elnökét értesítjük. Indokolás: Oláh János hírlapíró Abonyi Ferenc és a rendelkező részben megnevezett 18 társa országgyűlési képviselők ellen azonos tartalommal azért tett összeférhetlenségi bejelentést, mert a Hubay Kálmán és Vágó Pál országgyűlési képviselők által: »A Magyar Szent Korona területén élő népcsoportok önkormányzatáról és anyakönyvezéséről« — benyújtott törvényjavaslatot támogatták és azzal azonosították magukat. ; Az állandó összeférhetlenségi bizottság hivatalos tu'dtomása alapján és a 115. számú Napló betekintése után megállapítja, hogy a Ház elnöke a fenti törvényjavaslatra a Háznak 1940 június 11-én tartott ülésében a következő megállapítást és indítványt tette: »A formájában házszábályszerű indítványt természetszerűleg áttanulmányoztam és megállapítottam, hogy az indítvány a magyar államiságot alapjaiban támadja meg«. »Ezért javaslom a t. Háznak, hogy az indítvány ne nyomassék ki, ne 'osztassék szét a Ház tagjai közötti és hogy ezzel a javaslattal a Ház érdemben soha ne is foglalkozzék«. Megállapítható, hogy a panaszl'ottak cselekvősége, — Tóth János országgyűlési képviselő kivételével, ki a bejelentőnek 1940 június 30-án hitelesített névaláírással ellátott bejelentése és a Ház 115. számú Naplójának megjegyzése szerint is az elnöki indítvány mellett szavazott — abban állott, hogy az elnök javaslata ellen szavaztak, vagyis a mellett, hogy a panaszolt Hubay—Vágó-féle indítvány érdemei tárgyalás alá bocsátassék. Tekintve azt, hogy a javaslat tartalmi ismertetése nélkül egymagában az a ..tény, hogy a panaszlott országgyűlési képviselők az elnöki indítvánnyal szemben a javaslatnak tárgyalás alá vétele mellett szava ztak, — nem minősíthető oly ténynek, mellyel a törvényjavaslatot annak sérelmezett rendelkezéseivel együtt támogatták volna és hogy azzal a Ház előtt magukat azonosították volna, — figyelemmel továbbá arra is, hogy a panaszolt képviselők a Háznak június 11-i ülésén a házszabályok 131. <§>-t szerint vita nélkül lényegében csak a felett szavaztak, hogy a: »bejegyzett házszabályszerű indítvány kinyomassék és szétosztassék-e« — feltehető, hogy a panaszolt országgyűlési képviselők ily előkérdés tárgyában való szavazásnál a pártpolitikai életben szokásos szolidaritásnál fogva adták le szavazataikat, így az általuk alá nem írt és a Ház előtt részleteiben nem is ismertetett törvényjavaslat kifogásolt rendelkezéseire a felelősségük nem terjeszthető ki. Ezek alapján nyilvánvaló, hogy a panaszlott országgyűlési képviselőkkel szemben az 1938: XIX. te. 167. §-ában írt és súlyos jogkövetkezményekkel egybekötött összeférhetlenség jelenségei nem forognak fenn. Ezért a rendelkező rész szerint határoztunk. Az állandó összeférhetlenségi bizottságnak kialakult és a Ház határozatai által minden egyes esetben joggyakorlata az, hogy a házszabályok 62. § (1) bekezdés b) pontja esetében is az összeférhetlenségi bejelentést csak akkor bocsátja az ítélő-bizottság döntése alá, ha a 83. § (1) bekezdése szerint az ügy érdemleges eldöntésre alkalmas, — de a nyilvánvalóan alaptalan és a tárgyi alkatelemeket is nélkülöző összeférhetlenségi 'bejelentést saját r hatáskörében megszünteti. A Tóth János panaszlott országgyűlési képviselővel szemben azon az alapon beadott visszavonó kérést, hogy nevezett az elnöki javaslat mellett szavazott, — hogy tehát vele szemben az összeférhetlenségi bejelentés nyilvánvaló tévedésen alapszik — az állandó öszszeférhetlenségi bizottság azért nem vette figyelembe, mert a bizottságnak gyakorlata szerint, de a panasz közjogi természeténél fogva is az összeférhetlenségi bejelentés viszszavonásának jogi hatálya nem lehet. Kelt Budapesten, a képviselőház összeférhetlenségi bizottságának 1940. évi július hó 16-án tartott üléséből, Putnoky Móric s. k., az állandó összeférhetlenségi bizottság elnöke. Huszovszky Lajos s. k., az állandó összeférhetlenségi bizottság jegyzője.« Elnök: A Ház az állandó összeférhetlenségi bizottság határozataira vonatkozó bejelentést tudomásul veszi. vitéz Tóth András képjviselő úr mint t a mentelmi bizottság előadója kíván jelentést tenni. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A képviselőház elnöklő alelnöke Gruber Lajos képviselőt a képviselőház 1940. évi június hó 26-án tartott ülésében tanúsított magatartása miatt a mentelmi bizottsághoz utasította. , '•-., A mentelmi bizottság az ügy tárgyalására 1940. évi július hó 5. napjának délelőtt 11 óráját tűzte ki és a tárgyalás^ idejéről s helyéről nevezett képviselőt értesítette. A mentelmi bizottság a képviselőház 1940. évi június hó 26-án tartott üléséről kiadtott