Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-124

Az országgyűlés képviselőházának 12&. is hoznak. Ezért örömmel üdvözlöm ezt az adót, mert én nem vagyok híve annak a pesti szel­lemnek, amely mindent önmaga részére akar biztosítani, mert szentül vallom, hogy Buda­pest akkor helyesen fővárosa az országnak, ha a belőle kisugárzó szellemiség és anyagi erő a vidék elhanyagolt erőit felemeli és megerősíti, mert csak így^ lehet Budapest a magyar élet fájának egészséges koronája. (Éljenzés.) Bízom abban, hogy ha a vidéken valóban egészséges szociálpolitika lesz, akkor nem fog­nak beözönleni Budapestre azoknak az éhes és elesett embereknek tömegei, akik akadályozták itt a szociálpolitikai működést azzal, hogy ka­ritászra kényszerítették a székesfőváros szo­ciálpolitikai ügyosztályát* mert akkor a maga falujában is meg fogja mindegyik találni a szociálpolitikai kielégülést. Laky igen t. képviselőtársam azt mondotta, hogy a magasabb munkabérek miatt jönnek fel ezek az emberek Budapestre. Az előbb vol­tain bátor hivatkozni Imrédy Bélának arra a beszédére, amelyben azt mondotta, hogy a szo­ciálpolitikai működést nem lehet szétválasz­tani a helyes közgazdaságpolitikai működéstől, tehát a munkabér kérdése a vidék szempontjá­ból is helyes közgazdaságpolitika körébe tar­tozik és csak ez az összefüggés eredményez helyes 'szociálpolitikát. T. Ház! A Budapest szempontjából elveszett Összegeket könnyen pótolhatónak tartom, a koldusadó helyes kimunkálásával. Budapest ka­ritatív tevékenységét t. i. a koldusadókból fe­dezi; ez önkéntes megajánlás a hatóság és az egyházak részére. Éppen azért kell megfelelő társadalmi közszellemet teremteni Budapesten is, hogy a koldusadót, tehát az elesettek, a be­tegek, az elaggottak és nyomorékok támogatá­sára szolgáló adót szívesen és erkölcsi köteles­ségérzetből ajánlják meg az emberek, hogy ne akarjanak kibújni alóla, hanem szívesen hoz­zák meg mind a hatóság, mind az egyházak ka­ritatív szalgálatának oltárára ezt az áldozatot. T. Ház! Szakítani kell az utcán a koldu­soknak adandó fillérekkel, szakítani kell a köz­vetlen hála beinkasszálásának gyönyörűségével, (Helyeslés.) mert tudni kell, hogy még kari­tatív működést is csak szisztematikusan és központosítva lehet kifejteni, és a f krisztusi szeretet csak akkor nyilvánul meg, és az em­beri léleík csak akkor lesz a krisztusi szere­tetre méltóvá, ha az adakozást nem a hála köz­vetlen beszédére alapítják, hanem arra a szi­lárd meggyőződésre, hogy ha nekem több van, mint az elesetteknek, akkor azoíkon segítenem kell. (Élénk helyeslés.) T. Ház! Kernelem, hogy a társadalom ösz­szefogása Budapesten is meg fogja teremteni ezt a közszellemet. Mégis, hogy a Ház tagjai tisztában legyenek azzal, hogy Budapest milyen szociálpolitikai működést fejtett ki, tisztelet­tel ismertetem, hogy 10 esztendő alatt, tehát 1929-től 1939-ig a székesfőváros 90-5 millió pen­gőt fordított szociálpolitikai célokra, az ínség­adóból való bevétele pedig 71 millió pengő volt, tehát körülbelül 19-5 millió pengőt viselt a székesfőváros saját háztartásának terhére, óriási összegek ezek, amelyek illusztrálják a székesfőváros szociálpolitikai működését. Hogy részleteiben, nagy vonásokban megmutassam, mire mentek ezek az összegek, bátor vagyok e tekintetben is néhány számadatot ismer­tetni. Az étkeztetési akcióra 48-5 millió pengő, a felruházási akcióra 3'2 millió pengő, a szel­lemi szükségmunkára csaknem 7 millió pengő, a fizikai ínségmunkára 6-5 millió pengő, a ülése 194.0 június 27-én. csütörtökön. 419 hajléktalanok lakbérére — amelyet helyettük fizetett ki a főváros, hogy ki ne lakoltassák őket — körülbelül 2 millió pengő, a szegényjo­gon rendelt gyógyszerékre több mint 2-5 mil­lió pengő, majdnem 3 millió pengő, a munka­készséget igazoló ínségmunlkára körülbelül 1,300.000 pengő, a munkanélküliek karácsonyi és egyéb pénzsegélyére pedig körülbelül 8 mil­lió pengő ment el. Állítom, hogy a székesfővárosnak, ha nem is teljes egészében a szociálpolitika eszményi vonalán való 10 esztendős működése eredmé­nyezte azt, hogy Budapesten nem volt forra­dalmi megmozdulás, állítom, hogy a főváros szociálpolitikai szervezetének helyes, az embe­rekig lemenő működése eredményezte, hogy az a nagy nyomorúság, amely Budapesten külö­nösíképpen kiütközött, nem tört ki lázadásban és az emberek bizonyos türelemmel várták az idők jobbrafordulását. A székesfőváros szociálpolitikai működése évről-évre fejlődött. Az első esztendőkben a fő­város tulajdonképpen még nem is szociálpoli­tikai működést, hanem közjótékonysági műkö­dést fejtett ki. Nagyon sok kiváló névtelen és neves munkása volt a székesfőváros szociál; politikai szervezetének. Ezek lankadatlanul küzdöttek az íróasztal mellett, a törvényható­ságban és kint a szegények között azért, hogy a székesfőváros közjótékonysági működése szo­ciálpolitikai működéssé alalkuljon át. E'z a lassú, szisztematikus munka a székesfőváros­ban minden vidéki várost és helyet megelőző­leg igenis sikerrel járt, mert a főváros a szo­ciálpolitika útjára lépett és olyan intézkedé­seiket léptetett életbe, amilyen intézkedéseket ez a javaslat most az egész országra nézve kí­ván hozni. T. Ház! A székesfőváros szociálpolitikai szervezetének rendkívül nagy feladatai van­nak. Ezúttal csak az államtól átvett barakk­telepek folyamatban lévő megszüntetésére uta­iok. Ha nem kerültünk volna olyan nehéz gazdasági helyzetbe, t amilyenben vagyunk, amikor is az anyaghiány az építkezést meg­nehezítette és a drágulás folytán a rendelke­zésreálló pénz gyorsabban fogy el, akkor egy­két esztendőn belül megszűntek volna a szé­kesfőváros területén a barakktelepek. (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő fog­lalja el.) A székesfőváros szociálpolitikai működése is a családvédelem, irányában halad — ami rendkívül fontos — a családon belül pedig a gyermietkvédelemre fordítja a legnagyobb gon­dot. Ezt a célt szolgálja az a terv, amely — úgy tudom — az államnál is meg fog történni, hogy eddig a főváros, által nagy összegekkel támogatott Stefánia szervezetet a székesfővá­ros az őt illető részben át fogja venni. Rend­kívül nagy feladata van a székesfőváros szo­ciálpolitikai szervezetének, és úgy látóim a bel­ügyminiszter úrnak ebből a javaslatából, hogy szándéka a családvédelmi ónunkat az, ország­iban is szisztematikussá tenni. Ezért anély tisz­telettlel felhívom a figyelmét és kérem a bel­ügyminiszter urat, hogy a^ fővárosban is se­gítse elő a szétszórt szociálpolitikai státusok egyesítését és a saotciálpolitikai státusnak, a szociálpolitikai hadseregnek a megteremtését, T. Ház! Az alap kiemelt feladata a tör­vényben az, hogy a sokgyermekes osialádokat intézményesen támogassa, továbbá, hogy gon­doskodjék a gyermekvédelmi feladatok ellátá­63*

Next

/
Oldalképek
Tartalom