Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-123
Az országgyűlés képviselőházának 123. ülése 19 W június 26-án, szerdán. 415 nem akarnak semmik sem lenni, csak Magyarországot boldognak, erősnek, nemesnek és nagynak akarják látni, állást foglalnak a mai kormányzati rendszerrel szemben, akkor ezek a jelenségek azok, amelyek miatt joggal foglalnak állást és joggal gondolják azokat a súlyos dolgokat, amelyeket gondolnak. Az igen t. miniszter urat, akinek hálásan megköszönöm, hogy eljött interpellációmra, mert úgy látszik, ez sajnos, a magyar parlament szokásaiból lassanként kivész, arra kérem, ne méltóztassék az egész mezőgazdasági kamarai ügyet az akták ügyének látni, mert az ebben lévő aktákat most már mázsálni kell és lassanként több mázsa kerül ki az aktákból, mint a marhakivitelből. Ne méltóztassék az aktákat nézni. Méltóztassék az ország közvéleménye előtt megbecsült, erős, értelmes, a mezőgazdaságnak, az ügyvitelnek, a szabályzatnak és a törvénynek igaz ismerőjét, mint miniszteri biztost, vagy kormánybiztost a Mezőgazdasági Kamara élére állítani és el nem engedni onnan addig, amíg véglegesen és tökéletesen rendet nem teremtettek és nem tudják az önkormányzatot olyan formán visszaadni a nemzetnek, hogy az kötelességét komolyan teljesíteni tudja. (Nagy taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván nyilatkozni. vitéz gróf Teleki Miháiy földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Őszintén meg kell mondanom, szívemet szomorúság tölti el amiatt, hogy az Országos Mezőgazdasági Kamaránál miiyen rendellenes dolgok és zavarok jelentkeztek az utóbbi esztendőben. Magam is sokat dolgoztam a kamarában és tudom, hogy a gazdatársadalomnak évtizedes kívánsága volt a mezőgazdasági kamarák felállítása, mert elsősorban vélte, hogy a kisemberek és kisgazdák védelmét a kamarán keresztül minden más érdekkel szemben biztosítani tudja. A kamarai intézményre feltétlenül szüksége van tehát a gazdatársadalomnak. Arravonatkozólag, hogy az ilyen struktúrában maradjon-e meg, mint a mai, vagy bizonyos mértékig átalakult struktúrában, a mostani interpellációra adandó válaszomban kitérni nem kívánok, csak leszögezni kívánom, hogy szükség van helyesen és jól működő kamarára. Meg kell állapítanom azt, hogy a kamarában bizony — azt lehet mondani — másfél, sőt esetleg két év óta úgynevezett interregnum van. Amióta Mecsér András elnöksége megszűnt, (Zajos felkiáltások a bal- és szélsőbaloldalon: Éljen Mecsér András!) igen nagy nehézségek mutatkoztak a kamara megalakulása körül. Okozta ezt részint az, hogy a Dunántúli Mezőgazdasági Kamaránál a választások elhúzódtak, részint pedig az, hogy a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamarában t sokáig nem tudták a választásokat lebonyolítani. Ez volt az a huza-vona, amelynek következtében az interregnum a Kamarában bekövetkezett. (Paczolay György: Ott is kubikos diktatúra van Miskolcon!) Elnök: Kérem Paczolay ( képviselő urat, méltóztassék csendben maradni, vitéz gróf Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: Amidőn az Országos Mezőgazdasági Kamara első közgyűlése megtartatott, mindenki, aki az újságokat olvasta, láthatta a lapokból, hogy micsoda botrányok, micsoda rendellenességek, rendetlenségek történtek ott a Kamarában. Ahelyett, hogy gazdatársaink egymást megbecsülve, örültek volna, hogy végre megvalósulhat az Országos Mezőgazdasági Kamara, ott olyan rendellenességek és olyan zaKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ VI. vargások történtek, hogy éppen a kamarai intézmény presztízsének és tekintélyének fenntartása érdekében én akkor a Kamare autonómiáját felfüggesztettem és miniszteri biztosként Nuszer János államtitkár urat bíztam meg. Az államtitkár úr talán három vagy négy hónapig vezette a kamara ügyeit. Én azt hittem, hogy az ő vezetése alatt a Kamara hangulatában olyan összhang fog bekövetkezni, amely lehetővé teszi, hogy az új elnökválasztás a Kamara presztízsének és tekintélyének megcsorbítása nélkül, teljes mértékben meg fog valósulhatni. Amidőn Nuszer János elnöklése alatt megtartottuk a közgyűlést, amely az új elnököt megválasztotta, akkor észrevehetődött mindjárt, de később is, hogy bizony a lelkek harmóniája a Kamarában nem teljes és bizony meglehetős diszharmónia van még ma is a Kamarában. Rá kell azonban mutatnom egypár olyan pontra, amelyeket Kajniss igen t. barátom az interpellációjában megemlített. Legyünk őszinték, itt személyek harca fejlődött ki és ez a személyeskedés van hátrányára az egész gaz-> da társadalomnak. (Bodor Márton: Nem mehet rovására <az országnak!) Az Országos Mezőgazdasági Kamarának megválasztott elnöke, Khuen-Héderváry Károly, amint én értesültem a mostani legutóbbi kamarai közgyűlésen tett bejelentéséből, igazgatósági tagságairól, legalább is a Budapesti Gőzmalomnál viselt igazgatósági tagságáról lemondott. Máté Imre felfüggesztése körül azt hiszem, bizonyos nézeteltérések forogtak fenn és az ő felfüggesztésére vonatkozóan a kamarai törvény értelmében tulajdonképpen az igazgató választmány meghallgatása után kellett volna az elnöknek eljárnia. (Rajniss Ferenc: Ez helyes!) Ez lett volna a teljesen rendes lebonyolítása az ügynek. Sajnos, ez nem így oldódott meg a Kamarában, és lehet, hogy ennek a következménye az, hogy a Kamarában még mindig rendellenességek és zavargások vannak. A rnult közgyűlésen, amelyet talán öt vagy hat nappal ezelőtt tartottak meg, igen sokan felszólaltak pro és kontra, az elnök intézkedéseit kritizálva. Többek között felvetődött az alelnökök megválasztásának és az igazgatóválasztmány kiegészítésének a kérdése. Meg kell állapítanom, hogy az első, a december 7-iki közgyűlés után a munkástársadalomnak, tehát az első kúriának, amely tulajdonképpen a legnépesebb, — statisztikai adat nincs most itt előttem — csak egyetlen egy képviselője volt az igazgatóválasztmányban. Ezt akartom én mindenképpen reparálni és úgy akartam reparálni, hogy sikerült nekem egyes kamarai igazgatóválasztmányi tag urakat lemondatnom és békés megegyezéssel lehetővé tenni, hogy helyettük a nmnkáskúriából kerüljenek be megint igazgatóválasztmányi tagok, mert szükségesnek tartom, hogy az első kúriában legalább négy igazgatóválasztmányi tag legyen. (Helyeslés.) A kamarai törvény nem mondja ki expressis verbis, hogy hánynak kell lennie, de benne van az, hogy lehetőleg kamaránkint és kúriánkint elosztva kell a választásokat megtartani. Én az első kúriát annyira fontosnak tartom, hogy annak ellenére, hogy az osztószám 3-5 lenne, szükségesnek tartom, hogy az első kúriából négy ember legyen benn. En ezt a kérdést békés úton-módon kívántam f elintézni és a múlt közgyűlésen meg is történt. Ami már most a Máté Imre ellen megindi62