Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-123

398 Az országgyűlés képviselőházának napszámot tud szolgáltatni, hány fuvart. A negyedik: egy nyilatkozat, hogyan óhajtja, milyen kormánytámogatást kíván, (Matolcsy Mátyás: Milyen kormányt kíván?) újjáépítést-© végy segélyt. Az ötödik: egy kötelezvény, ugyancsak ennyi rovattal, a hatodik: egy költ­ségvetés, falusi kőművesükre méretezve. Hát engedelmet kérek, szeretnék r látni egy falusi kőművest, aki ezt a háromszázrovatos költség­vetést ki tudja tölteni. De most tesék elkép­zelni annak a szerencsétlen jegyzőnek a hely­zetét. 80 háza dőlt össze a községnek, két kő­műves két hónapja éjjel-nappal dolgozik, mert több a faluban nincs, tehát azt kérdezem, ho­gyan állítsa ki az a szerencsétlen jegyző eze­ket a kimutatásokat, aki azonkívül még tömén­telen egyéb dologgal in el van foglalva és agyon V<an nyomorítva. (Matolcsy Tamás: A Mép.-titkárokat kellene befogni erre a célra!) Igen szomorú eseteket tudnék felhozni ez­zel kapcsolatban. Ez az oka annak, hogy a jegyző azután, részint a főispán úr^ politikai halalmát érezve maga mögött, másrészt pedig agyonterhelve a munkával, nem megfelelő­képen intézi a dolgokat vagy hasból tölti ki ezeket a kimutatásokat s akkor majd meg­látjuk, hogy a valóságban mi lesz, vagy pb­dig becsületesen jelenti, hogy nem tudja fel­terjeszteni és akkor fegyelmit kap. Ez az oka annak, hogy 1200—1500 pengős házkárokat fel­vesz a jegyző 200 és 100 pengőre, mert fizikai­lag képtelen kimenni minden tanyára, hogy megnézze, mi a kár. Ezért maga is csak odaír egy számot, ha pedig ezért panaszkodni megy hozzá a károsult, akkor egyszerűen kidobja. Nem is tudom mindegyiktől egész rossz néven venni ezt, mert nem csodálom, ha az idegze­tük felmondja a szolgálatot. (Paczolay György: Bele lehet bolondulni!) Én nagyon jól tudom, hogy Petsvármegyének nagy a ki­terjedése és az utóbbi esőzések katasztrofális károkat okoztak. Van községem, ahol a határ­ban 10.000 hold van műveletlenül víz alatt De annál inkább sürgős. — még egyszer ismétlem, — legsürgősebb segítségre van szükség, hagy a lakosság legalább lássa, hogy igenis fent törődnek vele. Mert olvassák az újságban, hosry az árvízvédelmi kormánybiztos úr me­lyik megyének mennyi pénzt utalt ki és azt kérdezik, hogy hol van az a pénz hét hete, ne­künk nem jut belőle semmi, hát milyen fal­vaknak vagy kiknek osztiák ki? Tessék el­képzelni, hogy milyen a lelkiállapotuk ezek­nek az embereknek, akik várják a segítséget és nem tudják, miért nem kapiák meg. (Ma­tolcsy Mátyás: Szörnyű dolog! Fegyelmit Bar­clay ellen és távozzék!) Ha egyszer a főispán úr nem bírja az or­szágmozgósítási kormánybiztosság és a főis­pánság teendőit, meg a Mép. szervezését egy sze­mélyben elvegezni, akkor mondjon le. (Ügy van! a széUőbaloldalon.) Neki úgyis olyan sze­mélyi ambíciói vannak, amelyek még kielégí­tésre szorulnak. (Matolcsy Mátyás: Legyen belügyminiszter!) Nem hiszem, hoe-y eléri, de lehetséges, hogy el fogja érni. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Isten ments!) Mi kívánjuk neki. csak menien el a főispáni lezíékből és jöjjön olyan ember, mint amilyen akár Tolna­meoryébc'n ^asry Baranyamegyében van, ahol m&r tető alatt vannak a házak. Ott el tudta intézni ezt a dolgot a főispán. Pestvármegyé­ben pedig a főispán egyetlen ház építését nern tudja elkezdeni. Arra kérem az igen t. belügyminiszter urat, hogy a legsürgősebben intézkedjék a ház­123. ülése 1940 június 26-án } szerdán. építkezések azonnali megkezdése és a főispán úrnak azonnali elmozdítása iránt. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A belügyi államtitkár úr kíván szólni. (Halljuk! Halljuk! a jobb- és szélsőbal oldalon. — Matolcsy Mátyás: Végre egy vá­lasz!) vitéz Bonczos Miklós államtitkár: T. Ház! A házszabályok vonatkozó szakasza alapján tisztelettel kérem, íhogy a belügyminiszter úr­hoz intézett interpellációra a választ én ad­hassam meg. (Matolcsy Mátyás: Nehéz fel­adat!) Baky László képviselő úr interpellációjá­iban azt sérelmezte, hogy az árvíz által meg­rongált és összedőlt épületek Pest vármegyé­ben nem épültek meg, illetőleg késedelmeske­dés van a vármegye vezetősége részéről. A képviselő úr ebben a tekintetben meglehetősen sötét képet festett és miután! esetleg a mélyen t. Ház tagjai közül sokan azt gondolhatnák, hogy az árvízvédelemmel, illetőleg az árvíz­károk helyreállításával kapcsolatban általá­nosságban és országosan bajok vannak (Ma­tolcsy Tamás: Nem, csak Pest megyében Bar­csay alatt! Csak ahol Baresay van! — Ma­tolcsy Mátyás: Pest megyéről^ volt szó!), meg­nyugtatásiképpen csak pár szóval akarom vá­zolni a helyzetet.; Az a kép, amely az adatok ismeretében elénk tárul, inkább megnyugtató. Az árvíz tudniillik körülbelül 10.000 házat rongált meg, amelyeket helyre kell állítani és körülbelül 4000 házat kell újraépíteni. Az első megnyug­tató körülmény az, hogy ezeknek a házaknak a helyreállításához és felépítéséhez a szüksé­ges anyagi fedezet teljesen és maradéktalanul rendelkezésre áll. Ezt elsősorban a magyar társadalom rendkívüli áldozatkészsége biztosí­totta, mert hiszen három hónap sem telt még el a felhívástól .számítva és a preliminált négy és fél millió pengő már : úgyszólván együtt van, de az ezen felül szükséges összeg is együtt van, mert a pénzügyminiszter úr jóvoltából és támogatásával összesen mintegy 7—7*5 millió­val a szükséges fedezet rendelkezésre áll.^(Ma­tolcsy Mátyás: Annál nagyobb a felelősség!) Megnyugtatásul közölhetem azt is. hogy május hó 4-én, úgy, ahogyan a képviselő úr mondotta, csakugyan kiment az az általános utasítás a törvényhatóságok első tisztviselői­hez, amely az összes közigazgatási, műszaki, szociális és számelienőrzési szempontokat sza­bályozta, elrendelte tehát, hogyan és miként kell eljárni a kárfelvételeknél és az építkezé­sek megindításánál; úgyszintén ki lettek utalva május hó 4-én az első nagyobb összegek, ame­lyek elegendők voltak arra, hogy az anyagot biztosítsá-k, megrendeljék és leszállítsák. Álta­lános, országos viszonylatban még megnyug­vással vehetjük tudomásul, hogy valóban a tÜrvénylliatósáigok legnagyobb része nagy ele­venséggel és gyakorlati érzékkel hozzálátott a dologhoz, számos törvényhatóságban már a tetőt rakják a házakra, tehát az épületek nagy­része, több mint ezer ház, már az aratás előtt tető alatt lesz. A képviselő úr interpellációjával kapcsolat­ban rá kell mutatnom azonban az érem másik oldalára is. Nem minden törvényhatóság kezd­hetett azonos feltételek mellett a munkához. Voltak olyanok, amelyek előnyösebb helyzet­ben voltak a felépítést illetőleg, voltak, ame­lyek hátrányosabb helyzetbe kerültek. Tagadha­tatlan, hogy az úgynevezett dunántúli várme­gyékben, ahol romboló árvíz volt. gyorsan le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom