Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-123
Az országgyűlés képviselőházának mert hiszen, ha az egyik oldalon családi házakat fogunk létesíteni, a másik oldalon nem engedhetjük meg, hogy a kisbirtokos ember családi házát éppen a betegségi segélyezés hiánya miatt elárverezzék. Én nagyon sok emberrel találkoztam éj3 megható példáit látom a tiszta magyar családi életnek. Láttám ötholdas gazdát, aki fe leségének ápolási költségeit úgy teremtette elő, hogy öt holdjából eladott először e°ry holdat, azután a másik holdat. {Pap József: Hány tönkremegy!) Van parasztember, akinek élete a földszerzés és vagyona mégis így elporlad. Amikor nem jövünk betegsegélyezési alappal a mezőgazdasági munkások részére és ezzel a meglévő exiszteneiákat pusztulni hagyjuk, akkor hogyan akarunk újakat csinálni'? Megítélésem szerint ez napnál fényesebben mutatja azt, hogy itt csak összefüggő egészben lehet cselekedni. Tildy Zoltán igen t. képviselőtársam azt mondta, hogy szinte restelli kimondani, de mégis azt kéri, hogy amikor a javaslat végrehajtására kerül sor, ne kapjon helyet a pártpolitika. Természetes, hogy ebben a kérdésben mindnyájan így gondolkozunk, de pp. ezen a téren nem tudok bízni. Olyan példáit láttam már az ellenkezőjének éppen a közigazgatás egyéb ágaiban, amikor a legmél'tányosa»bb esetekben sem lépett közbe gyógyító'ag a belügyminiszter úr, hogy én már nem tudok bízni ebhen a tekintetbem Hivatkozom például arra, hogy a kunszentmiklósi választás alkalmával sürgönyileg jelentettem be a belügyminiszter úrnak egy — szerintem — alkotmánysérelmet. Erre azonban még máig sem kaptam választ. (Paezolay György: Alkotmánysértés a túlsó oldalon nincs! Nekik minden szabad!) Én azt kérem a belügyminiszter úrtól, hogy a szociális közigazgatást különítse el a politikai közigazgatástól, körülbelül olyan formában, -mint ahogyan ez az egészségügyi közigazgatás terén megvan. De még egy igen fontos dologra hívom fel a t. Ház figyelmét. Nem elég szociálisan nevelni azt a tisztviselői kart. amely ezt a javaslatot végre fogja hajtani, hanem azoknak hatalmat és pragmatikát is kell adni. mert a tisztviselői pragmatika nélkül MZ M kis falusi jegyző nem lesz képes végrehajtani a maga elgondolását. A szociális gondoskodás egyenlő a szegényembernek a hatalmassal és a gazdaggal szemben való megvédésével, (Űav van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Egy komoly példát szeretnék felhozni erre vonatkozólag-. Most az árvízveszedelem idején egy, osanádvármegyei községben a nagybirtok területéről szabályellenesen rávezették a vizet a kisemberek földjére. A jegyző kiment, megállapította, látja a tényt és betömette az átvágást. A legközelebbi nap azonban megint ki volt nyitva. Szeretném megállaníttatni. mert-e az illető erről jelentést tenni felfelé. Nekem is az a nézeteim, hogy a szerteszét ágazó szociális biztosítás terén ep ,Tr összefogó erőt kell hozni. Amikor a tbc- és vénereás-javaslatot tárgyaltuk, én már akkor tisztelettel azt javasoltam a belügyminiszter úrnak, hogy adiuk ezt a munkát egy kormánybiztos kezébe, aki képes lesz az összes miniszteri tárcák idevonatkozó anyagával erőteljesen, egy kézzel cselekedni. Ugyanezt hozom most itt indítványba, támaszkodva Stitz igen t. barátom javaslatára. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ VI. 123. ülése 1940 június 26-án, szerdán. 375 , Szavaimat azzal fejezem be, hogy szerintem az egész nemzet számára új szervezeti forma, osztálytalan társadalom kell. (Keek Antal : Rendszerváltozás !.) nemzeti tervgazdálkodás, új munkaértékszemlélet az új jövedelemeloszlás céljából, új népnevelő közoktatás: egyszóval nemzetiszocialista rendszerváltozásra van szükség. (Úgy van! Ügy van! — Taps a szélsőbaloldalon.) Ezért a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául nem tudom elfogadni. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. — Pándi Antal: Azon majd nem lesz csorba!) Elnök: T. Ház! Tegnapi ülésünkben úgy határoztunk, hogy az interpellációk meghallgatására f 1 órakor térünk át. Ezért a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzzük ki a ma tárgyalt törvényjavaslat vitájának folytatását, M ! I ! í '- K-n Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévé teszi. Bejelentem a t. Háznak, hogy gróf Serényi Miklós képviselő úr a házszabályok 143. §-a 1. bekezdésének b) pontja alapján, félreértett szavai valódi értelmének helyreállítása, érdekében szót kért. Az akkor elnöklő alelnök úr a szót a képviselő úrnak a napirend letárgyalása utánra adta meg. Miután napirendünket már letárgyaltuk, a képviselő urat a szó megilleti. Gr. Serényi Miklós: T. Ház! Nagy sajnálattal olvastam a gyorsírói jegyzetekből, hogy Tildy Zoltán igen t. képviselőtársam abból, hogy én Bethlen István grófnak 1927-ben a parlamentben elmondott beszédéből egyes részleteket idéztem, azt a következtetést Vonta le, hogy én életre* akarom kelteni itt a parlamentben a felekezeti harcot. „ \ T. Ház! Aki az én közéleti működésemet ismeri, az jól tudja, hogy én soha, de soha nem tettem különbséget magyar és magyar kö'zött felekezeti hovatartozás miatt és mélységesen elítélek mindenkit, aki a keresztény felekezetek között viszályt akar szítani. (Elénk helyeslés « baloldalon és a szétsőbalodalon.) mert tudom, hogy e mögött mindig zsidók állnak, mint nevető és profitáló harmadik. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Én vallom Prohászkának, nagy püspökünknek nagy kijelentését és elvét: ő azt hirdette, hogy aranyhidat kellene emelni Pannonhalma és Debrecen között. T. Ház! Bethlen István beszédét nem csupán azért idéztem, mert alá akartam támasztani azokat a statisztikai adatokat, melyek közül sokat éppen a protestánsok maguk készítettek, így például Kiss Géza kákicsi lelkész adatai szerint 44 községet kell az Ormánysághoz számítani, amelyekben 1863-ban 624, 1873ban 550, 1883-ban 509, 1903-ban 468, 1903-ban 308, 1913-ban 252, 1923-ban 238, 1933-ban pedig már csak 145 református gyermek született. Nagyon jól tudom, hogy sok többgyermekes, sőt hat 1 hétgyermekes református lelkész lakik az Ormányságban tiszta egykés községekben, sőt azt is tudom, hogy a reformátusok rengeteget íí -. lak és ankéteztek az egyke leküzdése ellen, szerintem azonban ezeket a kérdéseket komoly tettekkel kell megoldani: ezeket a tetteket pedig a mindenkori kormányelnöktől várjuk, de sem a Bethlen-kormány, sem a jelenlegi Teleki-, 'kormány nem bizonyította be, hogy az egyke, 57
