Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-123

Az országgyűlés képviselőházának 123. ülése 19^0 június 26-án, szerdán. 369 cember 10-én a 'fasiszta Olaszország hozott létre egy törvényt Opera Nationale Maternità e Infanzia, címen. Ez a törvény az anya- és cseesemővédelem nemzeti segélymííve voit és remekül összefogta a társadalmat és az államot. A fasiszta Olaszország ezzel a törvényei mintegy utat 'mutatott arra, hogy az anya- és csecsemővédelmet milyen irányban kell fejleszteni, hogy az valóban maradéktalanul megfeleljen céljának. A mi törvényhozásunkban is találunk igen sok teljesen új, teljesen eredeti és igen kiváló alkotást. Ezek közé sorolom a kisdedóvásról szóló 1891:

XV. ta-t és az elhagyott gyermekek gondozására megalkotott 1901:

VIII. tc.-t s annak végrehajtási utasítását. Ezek a törvények azonban a különböző országokban és nálunk is — bár egész sorozatát létesítették a kiváló törvényeknek — mind csak részletkérdéseket oldottak meg. Ez a törvényjavaslat az, amely teljesen eredeti és mégis teljesen átfogó keretet épített ki. Ebbe a keretbe beleférhet az egész magyar szociálpolitika, ha a javaslat célkitűzéseit megfelelő vezetőség maradéktalanul keresztül tudja vinni. Ez a törvényjavaslat az, amely bevezetésében kifejezetten azt mondja, hogy az alsóbb néposztályok gazdasági, szellemi és erkölcsi színvonalát óhajtja emelni. Ha ez sikerül, akkor a törvény az egész országot egy mérhetetlenül magas piedesztálra fogja felemelni. T. Ház! A törvényjavaslat ragyogó tulajdonsága, hogy a legnagyobb hangsúlyt a sokgyermekes családok segélyezésére helyezi, mert ebből implicite folyik, hogy a magyar nép szaporodása az, amit mindenáron előre akar vinni. A népszaporodásról itt már nagyon sok adatot felhoztunk a különböző törvényjavaslatok tárgyalásakor és több előttem szólott igen t. képviselőtársam klasszikusan nyilatkozott erre vonatkozóan. Ezért nem akarom e^zt részletesen tárgyalni, mindössze egy német íróra, Walter Schumanra hivatkozom, aki »Sozialpolitik im neuen Staat« című művében világosan bebizonyította, hogyan lehet megfordítani a csökkenő tendenciájú népszaporodást megfelelő szociális prevencióval, megfelelő munkaalkalmak teremtésével és megfelelő intézkedések intézményes létesítésével. Abban a törvényjavaslatban, amelyet most tárgyalunk, a legjelentősebb momentumnak azt találjuk, hogy a nép gazdasági jólétét iparkodik előmozdítani és hogy ennek a törvényjavaslatnak keretében építették ki a közjóléti szövetkezeteket. T. Ház! Ezek a közjóléti szövetkezetek előttünk már nemcsak elgondolások, nemcsak ábrándképek, mert hiszen volt alkalmunk a közvetlen környezetünkben látni és tapasztalni, hogy ezek a>z egyes helyeken már tényleg funkcionáló közjóléti szövetkezetek mit tudnak produkálni. Ezek a közjóléti szövetkezetek vannak szerény véleményem szerint hivatva arra, hogy elsősorban a mezőgazdasági munkásságnak, a mezőgazdasági lakosságnak az anyagi jólétét iparkodjanak felfokozni olyan módon, hogy megteremtsék a mezőgazdasági kisipart és ne csak megteremtsék, hanem irányítani is tudják. Megint meglévő tényekre hivatkozom. Láttam számos kis kenderfonó üzemet, azután egész csomó a mezőgazdasági kémia alapján álló üzemet, amelyekben részben el tudták helyezni néptfe'leslegünket, biztosítani tudtak népünknek abban az időben is keresetet, amikor az a téli munkában otthon pihent. Ez. az egyik legfontosabb feladata a közjóléti szövetkezeteknek. De a közjóléti szövetkezeteknek és ennek a törvénynek nemcsak a mezőgazdasági népességre kell kiterjedniük, hanem igenis ki kell terjedniük a városi proletariátusra, a városra is, mert hiszen mi átfogó magyar szociálpolitikát akarunk megvalósítani, nem pedig csak az egyes néprétegekre kiterjedőt. (Helyeslés.) Hangsúlyozom, elismerem azt, hogy agrárállam lévén, elsősorban természetesen a mezőgazdasági lakosságra kell fektetnünk a fősúlyt. Akkor azonban, amikor ezekkel a közjóléti szövetkezetekkel foglalkozunk, ki kell emelnem azt is, hogy nagyon nagy szerepük van ezeknek a szövetkezeteknek még abban, hoígy előmozdítsák, tanítsák és irányítsák a mezőgazdaság kisebb ágait is. Volt alkalmam látni a városszéli telepítésekiben, volt alkalmam látni kint a megyékben a létesülő kis méhészeteket, angoranyúlteny észeteket, selyemhernyótenyészeteket, baromfitelepeket és láttam azt, hogy annak a mezőgazdasági proletariátusnak a kis házikójában, íkis viskójában ennek az alapnak a segítségével a közjóléti szövetkezeteken keresztül ott röfögött az az álom: az a disznó, amellyel egy egész évet keresztül tudott jobb körülmények között húzni, amelyet a közjóléti szövetkezet segítségével tudott magának szerezni. Mélyen t. Ház! Akkor, amikor mi ezekre a közjóléti szövetkezetekre gondolunk, meg kell gondolnunk azt, hogy rendkívül modern szellem, érvényesült ebben az elgondolásban, amikor eszkomptálta a mai idők tanulságát. A mai idők tanulsága ott nyilvánul meg, amikor a papirosból fakadó munka detronizálta az aranyat és ezt az elvet viszi keresztül a javaslat abban a passzusában, amikor nem Shylock-szerű bankfedezeteket köt ki, hanem lehetővé teszi azt, hogy a juttatásokat a kisember természetben és munkában is vissza tudja fizetni. Ha nézzük ennek az alapnak az anyagi megalapozottságát, akkor előre kell bocsátanom, hogy én előzőleg egy tanulmányt folytattam és háromféle ilyen alapot, háromféle típust találtam. Az egyik a francia az 1843. évi június 6-i törvénnyel meghozott »Fond de concours«, vagyis a »közreműködési alap«, amely abból áll, hogy egyes magánszemélyeknek különböző departementoknak és községeknek a különböző célokra rendelt alapításait ezekre felhasználva az állam kezelte és az év végén az elszámolásiban a budgethez csatolta. Ez volt az egyik típus. A másik típus, amiben ilyen alapoknak az anyagi megalapozottságát láttam, a hollandiai úgynevezett special fondok, amelyek közül nyolc ilyenfélét ismerünk, amelyeknek különböző nyugdíj- és díjalap a rendeltetésük és ezek a special fondok tisztán a költségvetésbe vannak beékelve. A harmadik típus a Rockefellerfondation anyagi megalapozása. 1913-ban, illetve 1929 január 3-án, amikor megalapították és véglegesen megszövegezték, akkor ennek az alapítványnak, amely pedig rendkívül tekintélyes, hiszen több mint kétmilliárd dollárból áll, négy szekcióját állították föl: a természettudományi részét, az orvostudományi részét, a szociálpolitikai irészét és az általános emberbaráti, közegészségügyi és humanitárius részét. Ez tisztán magánvállalkozás. A mi alapunknak anvagi megalapozottsága ebből a három elemiből tevődik össze és akkor, amikor az 1940, évre eső költségelőirányzat, amely körülbelül 1800 millió pengőre telhető, ennek a költségelő66*