Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-121

Az országgyűlés képviselőházának sâgait, a mutatkozó eltérések, a szociális bajok okait, a kiküszöbülésükre hivatott egyházi, állami és társadalmi szervezeteket, a gyógyítás eszközeit és módjait, mert csak így biztosíthatjuk az összes nemzeti erők harmonikus együttműködését, ezáltal a társadalmi kapillaritás törvényszerűségének útján felfelé törekvő népesség, társadalmi réteg természetes szellemi, erkölcsi és gazdasági szükségleteinek állandó kielégítését, így válik szociális munkánk az r evangéliumi jogrend, az új évszázadok békés fejlődésének szilárd alapjává, főként pedig magyar fajtánk és a Duna-medence néipei fennmaradásának, megerősödésének, boldogulásának, valamint a társadalmi igazságosság érvényesítésének hathatós eszközévé, szóval a magyar nemzeti társadalom akaratának megtestesítésére irányuló s állandó nemes törekvéssé. , Azt hiszem, hogy mindezt csupán a velünkszületett érzésre bízni bűn volna és ezért a szociális tanfolyamok szervezésére vonatkozó felhatalmazást külön is örömmel kell üdvözölnünk. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Bár csak ott tartanánk már, hogy a külön szociológiai tanszék felállítása, vagy a Nagy László és Tegzes László képviselőtársaimmal együtt kidolgozott és a kormány tagjainak éppen a minap átnyujtott emlékiratban érintett szociális státus és szociális főiskola kérdése is mielőbb megoldhatóvá lehetne. (Rapesányi László: Szociális érzékű kormány kellene!) Azt hiszem, semmi sem bizonyítja jobban, (Rapesányi László: Nagyon kéjeset bizonyít!) hogy ez a kormány szociális érzésű, mint éppen &A a javaslat. Ez kitűnik az általam elmondottakból is. (Zaj a szélsőbaloldalról. — Ilovszky János: Ennél szebb javaslatot igazán nem is lehet képzelni.) De reméljük, hogy ami késik, e tekintetben sem múlik. A javaslat 6. § Alap okirati, törvénykezési és közigazgatási illeték alól való mentességét biztosítja, ami az Alap tehermentesítése és célja elérésének megkönyítése érdekében okvetlenül szükséges. A 7. § az életbeléptetésről és a végrehajtásról intézkedik. T. Ház! Ha talán a kelleténél hosszasabban beszéltem erről a javaslatról, méltóztassék figyelembe venni, hogy itt ma nem csupán a törvényjavaslat előadója szólt, hanem a magyar szociálpolitikának szerény munkása is, (Éljenzés j abb felől.) mind az elmélet, mind a gyakorlat terén, továbbá a nyugati végekről tizenkétgyermekes család fiaként az ország legegykésebb vidékére, Baranyába szakadt magyar is, aki a déli végek igénytelen őrtállója lett és aki eme adottságainál fogva érzi, tudja, meggyőződéssel és joggal hirdeti, hogy ez a javaslat, amely minden ízében sajátosan magyar (Ügy van! jobbfelől.) és páratlanul eredeti, a magyar szociálpolitikai végrehajtás eszköze, a nemzet szellemi, erbölcsi és gazdasági erőinek egységes építőmunkába állítója lesz, a magyar nemzeti élet, a magyar faji őserő titokzatos, kimeríthetetlen mélységeibe nyúlik majd le, hogy onnan felemeljen minden igazi értéket. Es^ mivel fajtámat és annak múltját ismerem, értékeit becsülöm, tulajdonságait rajongásig szeretem, jövőjét pedig öröknek hiszem: az a meggyőződésem, hogy a Nép- és Családvédelmi Alapról szóló törvényjavaslat elfogadása, szervezetének tökéletes kiépítése, t intézkedéseinek további fokozatos kiegészítése olyan hon- és fajvédelem, olyan nemzetnevelés munkáját indítja el, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) amilyenhez hasonló ezeréves mul121. ülése 19 UO június ^A-én, hétfőn. 313 tunk során többször megmenthette volna népünket a társadalmi, kulturális és gazdasági felemelkedés természetes jogának elismeréséért vívott meddő, nemzetőrlő harcoktól. Erősen hiszem, hogy a magyar országgyűlés minden egyes tagja ugyanilyen meggyőződéssel és bízó reménységgel ítéli meg ezt a gondosan előkészített, vaslogikával felépített és tökéletesen megszerkesztett kerettörvényt, amelynek (benyújtásáért vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter urat (Éljenzés a jobboldalon.) és kiváló munkatársait nemcsak részünkről, de az egész magyar nemzet részéről is mindenkor méltán illeti köszönet, mert az az' ősi magyar hagyományokhoz híven, az intézményes családvédelem útján, az önök és szent magyar hivatás betöltését szolgálja. (Éljenzés jobbfelől.) Arra kérem tehát a t. Házat, méltóztassék a javaslatot általánosságban elfogadni. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Mocsáry Ödön jegyző: Serényi Miklós gróf. Elnök: Gróf Serényi Miklós képviselő urat illeti a szó. Gr. Serényi Miklós: T. Ház! ötven évvel ezelőtt Magyarországon minden ezer lélek 45 újszülöttnek adott életet. Ma a születési arányszám csupán húsz ezrelék, vannak azonban egykés községek, ahol az ezer lélekre eső születés tízezreléken alul van, így például Albertfalván, Rákosligeten, Mátyásföldön, Pestújhelyen csupán három lelket adott ezrenként magyar népünk a magyar jövőnek. (Felkiáltások a szélsőbaloMalon: Szörnyű!) A legszomorúbb, szinte katasztrofális helyzet van azonban Baranyában, ahol a 224 kö'zség közül 112 tartozik az egykés községek közé, tehát a községeknek 50 százaléka nem éri el a 15 ezrelékes születési arányt. De a többi község egyike sem éri el az országos arányt, a 20 ezrelékes számot. Tehát ha ez a folyamat az országban tovább folytatódik, a születések száma nemsokára mélyen a 20 alá süllyed és akkor bekövetkezik az az álloipot, hogy az ország összes községeit egykéseknek kell majd minősíteni. Hogy ez milyen szörnyű katasztrófát okozhat, csak rá kell mutatnom arra, hogy a körülöttünk lévő államok milyen rohamosan szaporodnak. Ha ennek tudatára ébredünk, akkor el kell határoznunk, hogy igenis a legszigorúbb törvényekkel kell ebben a tekintetben intézkednünk. Oroszországban a népszaporodás 1935-ben ezrelékekben kifejezve 40, Délszláviában 34, Bulgáriában 26, Romániában 31 és Németországban a legújabb családvédelmi törvények * után a születések és a házasságok szám a r évről-évre szaporodik. Csak nálunk nem történik semmi ezen a téren. Ha pedig ölbetett kézzel nézzük nemzetünk pusztulását, akkor az fog bekövetkezni, hogy ezek a szomszédaink, amelyek máris kárörvendezve nézik nemzetünknek ezt az apadását, túlsúlyuknál és túlszaporodásuknál fogya húsz 1 év múlva majd irtóhadjáratot fognak indítani Magyarország ellen és majd a trianoni állapotoknál is rosszabb helyzetet fognak itt teremteni. Ha most a házasságot vizsgáljuk, meg kell állapítanom, hogy Magyarországon jóval több ember él házasságban, mint a többi szomszédos államban. Kenéz szerint nálunk 15 évesnél idősebb férfiaknak 60 százaléka él házasságban, Németországban 58, Belgiumban 55, Olaszországban 54, Svájcban 50, Ausztriában 48 százalék. A hiba tehát nálunk csak az, hogy a há-