Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-120

290 Az országgyűlés képviselőházának a Haz tudomásul veszi. A javaslatot a Ház részletes tárgyalás céljából annakidején ki fogja adni a miniszter úr által megjelölt tbizottságoknak. A^ belügyminiszter úr kíván ismét szólni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Ház! Van szerencsém a Túrkeve megyei városhoz pénzügyi ellenőr kiküldése tárgyában tett jelentésemet benyújtani. Kérem, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közigazgatási bizottsághoz utasítani. Elnök: A, Ház a jelentést kinyomatja, tagjai között szétosztatja és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közigazgatási bizottságnak kiadja. T. Ház! Napirendünk egyetlen pontja a magyar állam biztonságát és nemzetközi érdekét veszélyeztető egyes cselekmények büntetéséről szóló törvényjavaslat egyes szakaszai felett való döntés. (írom. 316. sz.) Felkérem János Áron előadó urat, szíveskedjék a bizottság által eszközölt módosításokat ismertetni. (Halljuk! Halljuk! jobbfeló't.) János Áron előadó: T. Képviselőház! A képviselőház igazságügyi és véderőbizottsága folyó hó 17-én tartott ülésében részletes tárgyalás alá vette a magyar állam biztonságát és nemzetközi érdekét veszélyeztető egyes cselekmények büntetéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet a képviselőház 1940. évi június hó 14-én tartott ülésében már általánosságban elfogadott. A részletes tárgyalás során a bizottság a törvényjavaslat szövegét három helyen kiegészítette, illetőleg módosította. Ezek a módosítások és kiegészítések a következők: Az 1. §-hoz újj utolsó bekezdésként a következő szöveget iktatta be (olvassa): »A csapat fogalma alatt a jelen § alkalmazása szempontjából katonai jellegű szervezettel bíró és katonai fegyelem alatt tartott, nagyobbszámú résztvevőből álló alakulatot kell érteni.« A bizottság szükségesnek látta ennek a renídélkezesnek a felvételét, hogy a tiltott csapatgyüjtés tényálladékának a bűntettekről és vétségekről szóló 1878 : V. te. (Btk.) 161. Vától eltérő szövegezése mellett a csapat fogalma — az eddigi bírói gyakorlatnak megfelelően — a katonai jellegű szervezettel bíró és katonai fegyelem alatt tartott alakulatokra vonatkozzék. A 9. §-hoz két új utolsó bekezdésként a bizottság a következő szöveget iktatta be^ (olvassa): >A határnak meg nem engedett módon való átlépése kihágás és tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő, ha a tettes a határ őrzésére kirendelt hatósági közeg felszólításának nyomban engedelmeskedik vagy a határon észrevétlenül történt átlépés után a legközelebbbi magyar hatóságnál (hatóság közegénél) haladéktalanul önként jelentkezik és mindkét esetben igazolja vagy hitelt érdemlő módon valószínűsíti, hegy érvényes, útlevelet önhibáján kívül nem tudott szerezni és a magyar határ átlépésére súlyos egyéni körülményei kényszerí tették.« »A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési térületén a hl. kir, rendőrségnek mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. A pénzbüntetésre az 1928 :X. törvénycikk rendelkezései irányadók.« A 11. Vhoz a következő új szövegezést iktattabe a bizottság (olvassa): »Az eljárás a 10. § első bekezdésének"1., 3—5. pontjaiban meghatározott büne^ejekméiiyek miatt, valamint az 120. ülése 19U0 június 19-én, szerdán. ezeknek a második bekezdés szerint minősülő eseteiben is az; ország egész területére a budapesti kir. büntetőtörvénys'zéknél alakított öttagú különtanáes (1938: XVI. te. 1. §) hatáskörébe tartozik.« »Ez a rendelkezés a katonai büntetőbíróságok hatáskörét nem érinti.« »A 10. § első bekezdésének 2. pontjában meghatározott bűncselekmények miatt — ideértve ezeknek a második bekezdés szerint minősülő eseteit is:—• a. polgári büntető bíráskodás alá tartozó személyek tekintetében is a katonai büntőbíróságok játrnak el és az illetékes parancsnok jogait kizárólag a m. kir. honvéd vezérkar főnöke gyakorolja.« A szakasz új szövegezésével a bizottság félreértések elkerülése végett és az 1940 :IX. te. 4. Vának második bekezdésében kifejezett tiöcrvényhozói felfogásnak megfelelően, kifejezetten kimondotta, hogy a 10. § első bekezdésének 2. pontja alá eső, azaz katonai titok tekintetében elkövetett bűncselekmények tekintetében az illetékes parancsnok jogait kizárólag a magyar királyi honvéd vezérkar főnöke gyakorolja. Tisztelettel kérem a képviselőházat, méltóztassék a töirvényjavaslatot elfogadni. Elnök: T. Háiz! A törvényjavaslat részleteire vonatkozó határozatainkat a házszabályok értelmében vita nélkül fogjuk meghozni. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Porubszky Géza jegyző: (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. §~ait. A címet és az 1—3. §-okat a Ház elfogadja.) Elnök: Az előadó úr a 3. § után új szakasz felvételét kívánja javasolni. Az előadó urat illeti a szó. János Áron előadó: T. Képviselőház! Az együttes bizottság foglalkozott azzal a kérdéssel is, vájjon nem kellene-e a (büntetőtörvénykönyv 479- §-ában meghatározott hivatali titoksértés vétségét a honvédelemről szóló 1939. évi II. t.-c. 194. §-ában meghatározott hivatali titoksértés vétségével összhangba hozni és kifejezetten rendelkezni arról is, hogy a jövőben a hivatali titok fogalma alatt az üzemi és üzleti titkot is érteni kell. Minthogy a felvetett kérdések alapos megfontolást igényeltek, a bizottság úgy határozott, 'hogy a hivatali titok megsértésére vonatkozó új szakasz felvételét kimondotta, azt tartalmilag meghatározta, egyébként a javaslat előadóját felkérte, hogy a szükséghez képest elkészítendő új szakaszt a t. Képviselőház döntése során indítvány formájában terjessze elő. A bizottság álláspontjának megfelelően tisztelettel bátor vagyok indítványozni a következő új '4. § felvételét (Olvassa): »Hivatali titok megsértése. A Btk. 479. Va helyébe a következő rendelkezés lép: Vétséget követ el és öt évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki közhivatalnoki állásánál (3. %.). hivatalos megbízatásánál vagy a hatósággal fennálló szolgálati vagy szerződéses viszonyánál fogva birtokába vagy tudomására jutott hivatali titkot nyivánosságra hoz, illetéktelen személlyel közöl, illetéktelen személynek más módon hozzáférhetővé tesz vagy saját céljára felhasznál. Az első bekezdésben meghatározott büntetés alá esik az is, aki hivatali titoknak jogosulatlanul birtokába helyezkedik vagy az ily módon megszerzett hivatali titkot mással közli, közzéteszi, vagy saját céljára felhasználja.