Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-119
Az országgyűlés képviselőházának 119. ülése 1940. évi június hó 17-én, hétfőn, Tasnádi Nagy András elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A miniszterelnöknek a német «llamf Jt és a német haderőt üdvözlő felszólalása Páns elfoglalása alkalmából. — Az igazságügyi és véderőbizottáág betérj sztètfce együttes jelentését a magyar állam biztonságát és nemzetközi érdekét veszélyeztető egyes csel.kmtnyelt büntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. — A legközelebbi ül's idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációs könyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr- Teleki Pál, vitéz Bartha Károly, gróf Csáky István, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Radocsay László, Reményi-Schneller Lajos, vitéz gr. Teleki Mihály. (Az ülés kezdődik délután 12 óra 21 perckor.) (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) Elnök: A t. Há.z ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Boczonádi Szabó Imre, az egyéb jegyzői teendők ellátására pedig Porubszky Géza és Spák Iván jegyző urakat kérem fel. Bejelentem a t. Háznak, hogy abból az alkalomból, hogy a német hadsereg elfoglalta Párizst (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán. A képviselők felállva tapsolnak) és birtokába vette Trianont és Versaillest, (Élénk éljenzés a Ház minden oldalán.) üdvözlő táviratot intéztem a képviselőház nevében Göring Hermannhoz, (Elénk éljenzés a Ház minden oldalán.) a német birodalmi gyűlés elnökéhez, A Ház a bejelentést tudomásul veszi. A miniszterelnök úr kíván szólni. Gr. Teleki Pál miniszterelnök: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Utolsó ülésünk óta a győzelmes német hadsereg átvonult Párizson. Német őrségek állanak a versaillesi palota előtt, —• amelyben a németeknek —- és a hozzá tartozó trianoni pavillon táján, amelyben mákunk magyaroknak kellett egyformán válogatottan megalázó körülmények között, (ügy van! Ügy van!) bensőnkben, soha egyetlen részükben el nem fogadott, kegyetlenül kigondolt és embertelenül követelt kényszerbékét aláírni. (Ügy van! Ügy van! a Ház minden oMalá m _ Egy hang a jobboldalon; Vesszen Trianon!) A németeknek e z dicsőség és elégtétel, nekünk magyaroknak szimbolikus jelentőségű Öröm és erős hitünk igazolása, hogy az, ami besúgók hazugságaiból és vak gyűlöletből fakadt, magában hordja a megsemmisülés csira'KÉPVISELOHÁZI NAPLÓ VI. ját és a'z igazságnak van feltámadása. (Ügy van! Ügy van! a Ház minden oldalán.) ' Visszaemlékezem a magyar nemzet Apponyi Albert vezette delegációjának megaláztatására, de visszaemlékezem erős hitére is igazságunkban és jövőnkben. Amikor akkor is jobbkezemmel, Csáky István gráf úrral (Hoszszantartó élénk éljenzés a Ház minden oldalán.) igazságunkat bizonyító és nemcsak igazságunkat bizonyító, de 'Európa érdekét is okosan szolgálni törekvő főjegyzékünket és annak harminckét mellékletét a Quai d'Orsay-ra küldöttem, tudtam és tudtuk, mindnyájan, hogy mindezt számba sem fogják venni, de tudtam, meg voltam győződve róla, hogy valamikor még gondolni fogunk erre a pillanatra, talán keserűen, talán megbánással. Hallom újra Apponyi Albert szavának kondulását, lelkiismereteket ébreszteni próbáló érvelését. Tudta ő is, tudtuk mi is, akik körül ültük, hogy körülbelül süketeknek beszél. De tudtuk azt is, hogy egyszer Apponyi Albert szava, f< ! g még a fülekbe csendülni. Es ma, tisztelt Ház, Versailles és Trianon és a párizskörnyéki békék Európája nincs többé. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Versailles csarnoka előtt, a húsz éve megbélyegzettnek őrsége áll, de áll Őrsége a világháború ismeretlen francia katonájának és a francia nemzet legnagyobb katonafiának, Napóleonnak sírjánál is. A versaillesi megtorlás sincs többé. (Éljenzés jobbfelől.) Húsz évig élt csak a konokul rögzített megnemértés. Hiábavaló volt minden érv, minden meggyőzés, minden próbálkozás, minden panasz, minden keserűség és elnyomatás látása és feltárása, — úgy, hogy a megnemértésnek egy cinikus tényét, még nemrég is kellett, hogy tapasztaljam. A magyar nemzet országgyűlései — az országnak ebben a termében, amelynek falai még 43