Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-118

Ast országgyűlés 'képviselőházának magyar királyi ügyészség; működése ellen ál­talánosságban azt hiszem, senki jogos kifogást nem tehet (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Ha előfordult Szolnokon, vagy másutt valamely tévedés, erre válaszom az, hogy ha igen t. képviselőtársam hozzám for­dul (Meskó Zoltán: Nem volt itt, hogy szólhat­tam volna! — Zaj. — Derültség.) és elmondja nekem az esetet, mindenkor igyekezni fogok minél előbb az illető ügyész urat figyelmez­tetni arra, hogy tévedett. Hogy ezt milyen for­mában teszem, azt méltóztassék rámbízni. (Meskó Zoltán: Meg vagyok róla győződve!) Ezzel kapcsolatosan a képviselő úr azt a ki­jelentést tette, hogy persze, az ügyészek a kor­mány utasítására járnak el. Miután ezt a szol­noki esettel kapcsolatban méltóztatott felhozni, minden félreértés elkerülése végett szükséges­nek tartom az igen t Ház előtt kijelenteni, hogy a szolnoki ügyész ebben az esetben bizo­nyára nem járt el a kormány utasítására. És most még egyet tisztázzunk. Bocsánatot kérek, nemigen szoktam személyes vonatko­zású kérdésekkel a Ház türelmiét igénybe venni, de a múltkor egyszer egy interpeHációs napon, amikor véletlenül itt ültem, várva egy hozzám intézett interpellációt, amelyre azután becsülettel válaszoltam is, egy más interpel­láció során engem mintegy attakiroztak, való­színűleg csak azért, mert itt ültem, (Budinszky László: Nem azért!) és bizonyos közbeszóláso­kat kaptam, hogy persze, utasításra jártak el, ki a felelős ezért a szegedi törvényszék fel­mentette és így tovább. Én ezt természetesen nyugodtan hallgattam, mert ha én beszélek és akkor kapok közbeszólást, arra válaszolok, ha azonban más beszél és az kap egy közbeszólást én hozzám intézve, akkor ülve maradok és nem válaszolok. Ez természetes. (Derültség.) Nem válaszoltam tehát. Most azonban méltóztassanak megengedni, hogy egészen röviden válaszoljak. A királyi ügyészek, igen t. képviselőtársam — Budinszky képviselő úrra mutatok, mert ő is egyike volt azoknak, akik közbeszóltak — tőlem egyszer kaptak utasítást és az is mindjárt minisztersé­gem harmadik napján volt. Ez az volt, hogy a valutavisszaélésekre és az árdrágító vissza­élésekre különös gondot kell fordítani, (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) ezekben a bűncselekményekben a lehető leg­nagyobb szigorral kell eljárni és itt a leg­gyorsabb eljárást követelem meg. (Élénk he­lyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Semmiféle más utasítást tőlem a királyi ügyé­szek nem kaptak és ameddig nem látok köz­érdekű olyan jelenségeket, amelyek r szüksé­gessé tesznek újabb általános utasításokat, addig nem is fognak kapni. Ha látni fogok ilyen közérdekű jelenségeket iéis nem egyes bíróság döntésével kapcsolatban kikapott ese­teket, akkor természetesen fognak utasításokat kapni. (Helyeslés a jobboldalon.) Az utasítások azonban sohasem irányulnak sem személyek, sem pártok ©lien, ezek az utasítások mindig bűncselekményekre irányulnak, akárki kö­vesse is el azokat. (Budinszky László: Ha ez igaz, akkor miért szerepel a vádiratokban is­mételten a párt neve? — Zaj. — Elnök csenget.) A párt neve? (Budinszky László: ^Mindig bele­veszik a nyilaskeresztes párt nevét!) Elnök: Csendet kérek! Budinszky képviselő urat kérem, tessék ezeket a kérdéseket más al­kalommal feltenni. (Egy hang a jobboldalon: Interpelláljon!) Radocsay László igazságügy miniszter; Nem tartozom most választ adni. de mégis vá­laszolok s kijelentem, hogy a királyi ügyész US. ülése 19AÖ június 1^-en, pénteken. 285 abszolúte nincs befolyásolva abban, hogy a vádiratot hogyan szerkeszti meg. Ez teljesen az ő belátásától függ és nem utasításra írja be a párt nevét. Nekem ugyan fogalmam sincs erről, én a bírósági ítéleteket csak az újságok­ban olvasom, kivéve a valutavisszaéléseket és az árdrágítási ügyeket, amelyekbe mindig belenyúlok, ha szükségesnek találom. (Helyes­lés a jobboldalon.) Ezzel talán válaszoltam Meskó Zoltán igen t. képviselőtársamnak is. (Meskó Zoltán: Meg kell jegyeznem, hogy én nem általánosítottam, csak egyet említettem.) Elnök: Kérem Meskó képviselő urat. mél­tóztassék a közbeszólás^któl tartózkodni. (Meskó Zoltán: Csak kérdést tettem fel.) Itt most nem lehet kérdéseket feltenni. (Derültség.) Radocsay László igazság ügy miniszter; Vá­laszoltam ezzel igen t. képviselőtársamnak az árdrágítási visszaélésekre vonatkozó felszóla­lására is, s még csak azt kívánom hozzátenni, hogy az a szigorítás, amely a 8. §-ban van, szerény megítélésem szerint és azt hiszem, igen sok olyan jogász megítélése szerint, akik résztvettek ennek a munkának előkészítésé­ben és ismerik a javaslatot, teljesen elegendő. Súlyos szigorítás ez, igen t. képviselőtársam, mert normális esetekben az eddigi hatályos jog szerint egy évig terjedhető fogházat há­romévi fogházra emeli fel a javaslat, s minő­sített esetekben pedig ötévi fegyházat szab ki. Nem azt mondom, hogy a kormány nem akaszt, hanem azt mondom, hogy akasztófa­paragrafust mégsem lehet hozni az árdrágí­tókra. Lehet, hogy valaki az árdrágítással kapcsolatban más olyan súlyos bűncselek­ményt is követ el, melyre akasztófa dukál, akkor is megkapja, de arra van hatályos jog­szabály. Budinszky képviselőtársam még azt mondta, ennél a szakasznál, hogy az elkobzást nem csak ki lehessen mondani, hanem ki is kelljen mondani. A vagyoni elégtételre vonatkozóan a javaslat azt mondja, hogy ki kell szabni és nogy ez a kiszabás elmehet egészen a vagyon­elkobzásig is. De azt imperative kimondani, hogy el kell kobozni a bűnös vagyonát, azt hi­szem, képviselőtársam, aki jogász, belátja, hogy nem lohet. Igenis kell vagyoni elégtételt meg­ítélni és ennek mérve egészen a vagyonelkob­zásig terjedhet. Azt hiszem, ez elég szigorú és megnyugtató intézkedés. Ha netán nem válaszoltam volna valamire, bár igyekeztem minden kérdésre válaszolni, el­nézést kérek. Legjobb meggyőződésem szerint ezt a törvényjavaslatot azokkal a módosítások­kal, amelyeket az előadó úr volt szíves előter­jeszteni és amelyeket én elfogadtam, így ahogy vannak, elfogadni és törvényerőre emelni, még pedig sürgősen törvényerőre emelni a nemzet szempontjából, a haza bizton­ságának és a haza nemzetközi érdekeinek meg­óvása szempontjából szükséges és hasznos, ezért tisztelettel kérem, méltóztassék azt általá­nosságban és részleteiben is elfogadni. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal, Felte­szem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavas­latot általánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfo­gadja. A javaslattal részleteiben az igazság­ügyi és a véderő bizottság fog foglalkozni. Napirendünk következő pontját a művé­szeti kamarák felállításáról és szervezetük

Next

/
Oldalképek
Tartalom