Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-118

276 Az országgyűlés képviselőházának hogy a nemzeti szocialista pártnak egyik ifjúsági csoportjára, amely azért, hogy a katonás szellemnek, az ősi erénynek áldozzon, egyetlenegyszer elment egy kirándulásra, kimondották, — csak azért, mert ott egymást üdvözölték és úgynevezett harci játékot játszottak — hogy ez egy katonai alakulat — minden fegyver nélkül!— és ezért az embereket súlyos, nyolchónapi és azon felüli elzárásbüntetéssel sújtották ugyanakkor, amikor minden lapban olvastam és olvasom a Magyar Élet Pártja Értesítődéiben is, hogy: ifjúsági csoportunk most idement, most odament, most itt végzett ilyen és olyan zártrendű ^gyakorlatokat, stb. Amikor tehát előfordulhat, hogy embereket azért, mert a katonás szellemét akarják meghonosítani és mert tagjaikat rendre és fegyelemre szoktatják, ilyen súlyos büntetésre ítélnek el;-—; holott még nem is volt meg ez a szakaszocska, hanem egyszerűen csak ráruházzák minderre az 1921:111. törvénycikket, mert ez most a joggyakorlat — akkor mélységes aggodalommal kell fogadnom ezt a kifejezést, hogy »törvényellenesen alakuló csapat«. Mert ki fogja megszabni a mértéket és hol lesz -a. határ, hogy mi a törvényellenes csapat fogalma? Vájjon a Turáni Vadászok törvényes, vagy törvényellenes csapat-©

1

? (Egy hang a szélsőbalodalon: Az nem, mert legitimisták!) Vájjon azok a frontharcos alakulatok, amelyek szintén zárt egységben végeznek gyakorlatot és tisztelegnek, milyen alakulat lesznek? Ki fogja ezt meghatározni? A mindenkori kormányzat? Ez . nem egyeztethető össze a magyar alkotmánynak azzal a szellemével, hogy itt minden állampolgárnak egyforma kötelességei 'és egyforma jogai is vannak. Sajnos, a közelmúlt igazolta, hogy nem egészen' egyformák itt a jogok, mert amikor éppen ilyen katonaszerű alakulatokat, mint a tűzharcosok, láttunk felvonultatni politikai kérdésekben való tüntetésre ... (Gál

# Csaba: Mint a tűzharcosok hétfőn este! — Ifi. Tatár Imre: Ott a zsidók szava hangzott el! — Gál Csaba: vitéz Tóth Andrással! — If5. Tatár Imre: Ott nem a magyar nép szólalt meg, hanem a zsidóság!) Elnök: Abonvi képviselő urat kérem, tartózkodjék a közbeszólásoktól. (

F'elkiáltá s ok a szélsőbaloldalon: Egy szót sem szólt! )^ Visszavonom. Ifi Tatár képviselő úrnak szólt a figyelmeztetésem. Budinszky László: .. .akkor, t.'Ház, ilyen szövegezésben, bár jogászi munka, alapos munka, meggondolt munka, mégsem lehet így elfogadni azokat a r kitételeket, hogy^ »törvényellenesen alakuló csapat szervezésében, megalakulásában" vagy működésében ...« Ezek mind olyan tág fogalmak, hogy ide mindent à világon és mindenkit bele^ lehet magvnrázni. (Lili János: A cserkészeket is!) Ha akármelyik nemzeti szocialista pártnak összejön három fiatal tagia, összeütik a bokájukat és azt mondják: »Képviselő testvér! Itt vagyunk, üdvözöljük önt!« — akkor a közigazgatás ismert emberei biztosan rájuk fognak csapni és azt fogiák mondani: íme, itt van a törvényellenes alakulat, tessék bezárni ezeket — s akkor nem lehet tudni, hogy nem fog-e az egész parlamentáris élp.t a pártabszolutizmus síkjára, rásiklani. (Lili János: Máris ott van!) Nem lőhet eléggé aggályosnak mondanom az első szakaszt, mert ezt egyáltalán nem lehet ilyen formáiban hagyni, hiszen" ebbe, ha akarják, mindent a világon bele tudnak 118. ülése 19UO június 14-én, pénteken. magyarázni, már pedig egyáltalán nem veszélyezteti a magyar állam biztonságát, hogy három vagy négy ember katonás szellemben összejön vagy egy turistaegyletnek lehessen egy olyan csoportja, amelyet katonás szellemben nevelnek. Nincs ok rá, hogy ezek ne jöhessenek össze vagy arra, hogy ha akár egy politikai pártban három vagy négy ember keményebben összeüti a bokáját és szakít a régi liberális polgári gondolattal, akkor az rögtön »törvényellenesen alakuló csapatának minősíttessék. Az ilyen törvényhozás olyan veszély, amelytől nem lehet eléggé óvni a magyar alkotmányt és a magyar törvényhozást s roppant veszedelmes ez azért is, mert nem lehet tudni, hogy a bírói gyakorlatban ez hova fog fejlődni. A javaslat többi része mind szigorításokat tartalmaz, így a fogolyszöktetés esetében is, ami elvben helyes, mert hiszen a gyakorlatban úgyis ez volt már kifejlődve, csakhogy ennek ilyetén módon való megfogalmazását nem helyeslem. Nem tudom megérteni, hogy ha tényleg a törvénykönyvnek egységesítésére való törekvés vezeti az összes jogászokat. — tudomásom szerint ez fennáll — akkor hogyan lehet a tiltott csapatgyüjtést a fogolyszöktetést és a közhivatalnok fogalmát egy javaslatban összecsapni a helyett, hogy az egységes büntetőtörvénykönyv kiegészítésében foglalnának helyet ezek az intézkedések. Ami így létrejön, az nem egység és az eljárás csak teljes szétszórását hozza létre amúgy is rettenetesen szétszórt törvényeinknek. Ebben a 13 szakaszos kis törvényjavaslatban is legalább 4—5 törvényre van hivatkozás. Igen t. Ház! A törvény csak úgy jó, ha egyszer ű és világos, ha a magyar falusi ember megérti, megérzi és átérzi, nem pedig akkor jó, ha csak kicizellált agyú jogászok tudnak egyedül és kizárólag annak tekervényeiben eligazodni. (Malasits Géza: Éppen azért csinálják!) Ennek a fogolyszöktetésnek fogalmazása kissé túl is megy a kellő határon, mert azt mondja, hogy fogolynak azt kell tekinteni, »akit a hatóság őrizetben vagy személyes szabadságának korlátozásával felügyelet alatt tart.« Ha tehát egy ilyen valakit megszöktetnek vagy az illető elmegy, az is fogolyszöktetés. Méltóztassék megfontolás tárgyává tenni, hogy ha valaki például egy kórházban, mondjuk egy ideggyógyintézetben van, az szintén bizonyos mértékig szabadságának korlátozása alatt áll és ha ezt valamelyik hozzátartozója elviszi, mert mondjuk panaszkodik az illető, mi történik akkor? Elkövetett-e hozzátartozó fogolyszöktetést vagy sem? Az előttünk fekvő törvény java slat szerint elkövette, (vitéz Makray Lajos közbeszól.) Elkövette. Méltóztassék elhinni, hiszen az illető személyes szabadságának korlátozása alatt áll. Kérem, méltóztassék ezt is pontosabban megfogalmazni, hogy ilyen félreértések ne fordulhassanak elő. A közhivatalnok fogalmi körének kiterjesztéséről szóló 3. § voltaképpen nem a közhivatalnok fogalmát határozza meg, mert a közhivatalnok fogalma már meg van határozva, — és egyébként sem — hanem inkább kiterjeszti a közhivatalnokok fogalma alatt eddig értett iszemélyek körét újabb személyekre. Örömmel üdvözlöm azt az intézkedést, hogy a magyar királyi honvédség tényleges szolgálatot teljesítő tagjai közhivatalnokoknak tekintendők. Ennél a szakasznál azonban nem mulaszthatom el megmondani azt, hogy a nemzet vi-