Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-115
196 Az országgyűlés képviselőházának Bemutatom, a t. Háznak Somogyi Ferenc képviselő úr levelét, amelyben katonai szolgálatának tartamára a Háztól szabadságot kér. Méltóztatnak a kért szabadságot megadni? (Igen!) A Ház a szabadiságot megadja. A t. Ház tudomására hozom, hogy Juresek Béla képviselő úr írásban összeférhetlenségi bejelentést tett önmaga ellen. A bejelentést a házszabályok 68. §-a értelmében az állandó összeférhetlenségi bizottsághoz teszem át. A t. Ház tudomására hozom, hogy legközelebbi ülésünkön írásbeli választ fog adni a miniszterelnök úr Hubay Kálmán képviselő úrnak Eckhardt Tibor országgyűlési képviselőnek Magyarország FŐméltóságú Kormányzóját súlyosan, sértő nyilatkozata tárgyában múlt év november 15-én előterjesztett interpellációjára és a belügyminiszter úr Szöllősi Jenő képviselő úrnaik a makói Faksz.-házakra kitűzött tömeges árverések tárgyában ez év március 6-án előterjesztett interpellációjára. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Bemutatom a t. Házniak a Fővárosi Közmunkák Tanácsának felterjesztését, amellyel a Fővárosi Pénzalap 1940. évi zárókimutatását (az 1870. évi X. te. 27. §-a értelmében a törvényhozásnak megküldte. A záró'kimutatást betekintés végett leteszem a Ház asztalára s egyben bejelentem, hogy azt a törvény rendelkezése értelmében később a felsőházhoz fogom áttenni. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Mielőtt napirendünk tárgyalására áttérnénk, a házszabályok értelmében vita nélkül kell döntenünk a miniszterelnök úrnak a napirend 2. pontját képező törvényjavaslatra vonatkozóan tett indítványáról, amely annak két ülésnapon belül való letárgyalását célozza. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a miniszterelnök úr indítványát magukévá tenni? (Igen!) Akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani, hogy a kétharmad többséget megállapíthassam. 1 (Megtörténik.) Kérem ezért a jegyző urat, szíveskedjék az igennel szavazókat megszámlálni. Szeder János jegyző (megszámlálja az igennel szavazókat): 184. Elnök: Méltóztassanak helyet foglalni. Igennel szavaztak 184-en. Most kérem, szíveskedjenek felállani azok, akik az indítvány elleti vannak. (Megtörténik.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a nemmel szavazókat megszámlálni. Megay Károly jegyző (megszámlálja a nemmel szavazókat): 40. Elnök: Méltóztassanak helyet foglalni. Nemmel szavaztak 40-en. A házszabályokban előírt kétharmad többség az indítványt magáévá tette, így azt elfogadottnak jelentem ki. Ennekfblytán a házszabályok értelmében a felhatalmazási törvényjavaslatot nyolcórás ülésekben fogjuk tárgyalni. Napirendünk első pontját a (kivételes hatalomnak 1940. évi szeptember hó 2. napjával kezdődő, további négy hónapra terjedő meghoszszabbítására irányuló miniszterelnöki előterjesztés felett való vita nélküli döntés alkotja, (írom. 311. sz.) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a kivételes hatalomnak további négy hónapra, tehát 1940. évi június hó 2-ik napjáig terjedő meghosszabbításához hozzájárulni? (Igen!) A Ház a kivételes hatalomnak további négy hónappal való meghosszabbításához hozzájárul a miniszterelnöki előterjesztést hasonló eljárás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirendünk szerint következik az 1931. évi 115. ülése 19UO június 11-én, kedden. XXVI. tc.-ben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása, (írom. 310* sz.) Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy az egyes pártok részéről a következő vezérszónokokat jelentették be: a Magyar Élet Pártja vitéz Magasházy képviselő urat, a Független Kisgazdapárt Nagy Ferenc képviselő urat, a Nyilaskeresztes Front Matolcsy Mátyás képviselő urat, a Szociáldemokrata Párt Peyer Károly képviselő t urat. A most bejelentett vezérszónokokat a jegyző urak a házszabályoknak megfelelően az egyes pártok nagysága szerinti sorrendben, de váltakozva fogják az előadó úr után szólásra hívni. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Krúdy Ferenc előadó urat illeti a »zó. Krúdy Ferenc előadó: T. Ház! Amint emlékezni méltóztatnak, a törvényhozás az 1930. évi XXXI. tc.-ben felhatalmazta az akkori kormányt arra (Mozgás és zaj. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.), hogy külföldi kölcsönt veigyen fel bizonyos beruházások céljaira és e kölcsön felvételének érdekében a szükséges tárgyalásokat folyamatba tegye. A tárgyalások ideje alatt következtek be azok az események, amelyekeit azóta is általában világgazdasági krízisnek nevezünk: ennek első etapja a mezőgazlasági árak rohamos zuhanása volt, imajd azt követőleg az ipari árak alászállása is. A nemzetközi piacon a nyersanyagárak alászállása, majd ezzel összefüggésben a foglalkoztatottság megs'zűkülése és a munkanélküliség rohamos megnövekedése következett be, általában pedig mindazok a jelenségek, amelyeket gazdasági krízisként a magunk bőrén is elég kellemetlen formában éreztünk. Ennek az egész állapotnak kimélyítéisérc hatott közre az a bizalmi válság, amelyet jelentékeny részben a gazdasági érdekellentétek kimélyítése és egyúttal az autarchikus elzárkózás felé való törekvés is művelt. Ezekkel az eseményékkel volt jelentékeny részben összefüggésben, hogy Ausztriának akkor egyik vezető pénzintézete súlyos válságba jutott s az osztrák állam különös beavatkozása és áldozatkészsége, valamint a nemzetközi pénzügyi körök hozzájárulása is szükséges volt ahhoz, hogy a nagyobb baj elkerülhető legyen. Ugyanakkor Németországban a krízis súlyos jelenségeit mutatta az ottani gazdasági élet, ami jelentékeny részben azzal volt összefüggésben, hogy Németországnak jóvátételként súlyos fizetéseket kellett teljesítenie a külföldnek. Az a közhangulat, amely ezzel járt, a magántőke menekülésével karöltve, arra késztette a német kormányt, hogy igen szigorú intézkedéseket tegyen folyamatba, olyanokat, amelyektől a további gazdasági baj és krízis kimélyítését elkerülni remélhették. Hozzánk abban az időben a világgazdasági krízisnek ez a súlyos hullámzása nem jutott el, s bár abban az időben Ausztria és Németország felé gazdasági életünk semminemű függőségben nem volt, mégis kormányzatunkat minden várható gazdasági baj elkerülése érdekében az események olyan intézkedésekre indították, amelyeknek bevezetéseképpen július 14, 15 és 16-ára a bankok és takarékpénztárak pénztárainak zárvatartását rendelte el azzal a hatállyal, hogy e zárvatartás a magánjogi kö-telezettségek teljesítése szempontjából ez a három nap vásárnapnak tekintendő. Ezt íkövetőleg f a gazdasági élet normális menetének biztosítása érdekéből a
