Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-114

188 Az országgyűlés képviselőházának szegény családok, ahol valóban nagyon is szükség van arra, hogy a gyermekek otthon segítsenek, s ez a tanító szempontjából nem is jelent hátrányt, mert hiszen ha a tanítók sűrítik a munkájukat, akkor hat hónap alatt is el tudják érni azt a tanítási eredményt, amire a szülők számítanak. Ha ridegen alkalmazkodnánk a törvény által szabott korlátokhoz, akkor nagyon szomorú esetek fordulnának elő. Szomorú példákat tudok erre mondani, mert éppen ezzel kapcsolatban sokszor súlyos összeütközéseim voltak a csehszlovák hatóságoikkal, amikor mint tanfelügyelő szóvátettem, hogy menüyi panasz van, hogy némelyik családban nagyon rászorulnak a kisgyermek segítségére a ház körül vagy kint a határban; a legridegeb'ben elzárkóztak mindig, sőt ha magyar család üldözésére nyílt alkalom, akkor az is előfordult, — egészen pontosan emlékszem rá — hogy egy szerencsétlen apát, aki nem tudta megfizetni apró gyermeke után a bírságot, fogságba hurcoltak, ott tartottak és az ott szerzett betegségben pusztult el az a szegény ember. De emlékszem egy másik esetre is. Jött egy egyszerű ember és kért, könyörgött, hogy tegyenek valamit, mert szükség volna otthon a gyermekére, mivel a felesége beteg, egy új életet hordoz és akkor is a 10 hónapi tanításnak csak utolsó hete alól lehetett felmenteni a gyermeket orvosi bizonyítvány alapján. A javaslatban azt olvassuk, hogy öt esztendő alatt teljesen kifejlődik majd a nyolcosztályos népoktatás, ha szabad így mondanom, az anyaország területén is és a zsúfoltság is megszűnik azáltal, hogy egy-egy osztályban maximum 50-es létszám lesz. Az imént említett tanítók kérése alapján és a magam tapasztalata alapján is legyen szabad ezzel kapcsolatban kérnem, amit az államtitkár úr előbbi kijelentése alapján örömmel vettünk tudomásul, hogy az egy tanítós nyolcosztályú iskolánál is 50 legyen a maximális létszám. Örömmel hallottuk a miniszter úr tegnapi kijelentését, hogy szerinte a legnagyobb elismerés illeti meg éppen a nyolcosztályos népiskoláknál működő tanítókat, akik között valóban nagy értékek vannak. Éppen azért, mi vei ezek a tanítók többet fáradoznak és több osztály munkájával vannak megterhelve, nagyon méltányos, hogy ennél az iskolánál is éppen úgy, mint a többi iskolánál, 50-es létszámú osztályok legyenek. A miniszter úr megemlítette, hogy a kántorkérdés megoldását nagyon fontosnak ép nagyon sürgősnek tartja. Ez megnyugvással töltött el, nemcsak bennünket és nemcsak a kántortanítókat, hanem általában a híveket is, mert mindenki érzi és tudja, hogy nagy méltánytalanság történt a kántortanítókkal, amikor a külön munkáért járó i a vadalmukat teljes egészében beszámították a tanítói javadalmazásba. Minthogy a miniszter úr kijelentette, hogy anyagi áldozatok árán is rendezi a tanítók kérdé&ét és az indokol ásban^ megmondja, hogy nemcsak az állami iskolák építéséről és fejlesztéséről fog gondoskodni, r hanem a többi iskolafenntartónak is segítségére siet» bátorkodom megemlíteni azt az óhajt, hogy a felszabadult területen lévő iskolák nehéz gondját is szíveskedjék a miniszter úr lelkébe zárni és szívén viselni, mert a nyolcosztályos elemi iskolával kapcsolatban itt újra ntalnom kell arra, amit az előbb említettem, hegy a cseh hatóságok valóban sokfelé ilyen Î14. ülése 19^0 június 7-én, pénteken. külföldről kapott pénzek és erők segítségével valóságos iskolapalotákat építettek s ezzel kap csolatban nagy igényekkel léptek fel az egyházi iskolákkal és az iskolák fenntartóival szemben, úgy, hogy sok iskolát valóban erejükön felül, anyagi erejükön felül építtetvén fel, a fenntartók eladósodtak és ezzel most nagy terhek szakadtak a nyakukba. Volt már alkalmam idevonatkozó kérésünket tolmácsolni a miniszter úr előtt, .die most megismétlem. Különösen nehézségek származnak abból, hogy az 1868. évi törvény értelmében a községek magukra vállalták az egyházi iskola terhét és az ilyen iskolaépítési kölcsönt a község legalább is a kezességével magára vállalta. Az egyházközség képviselete felvette a kölcsönt, de annak annuitását a polgári község vállalta magára és most egyszerre jön a nagy akadály: a miniszteriközi bizottság egyszerűen áthúzta a község költségvetésébien &7À a tételt és így most ott állanak ata egyházak képviselői, akik a váltókat aláírták: kis vagyonkájukat dobra verhetik, aaért az iskoláért, amely tulajdonképpen állami feladatot szolgád és így az ő kis vagyonkájuk is tönkremegy. De ettől eltekintve, általános a panasz, bár azt hallottam, hogy a legutóbbi hetekben enyhült a miniszterközi bizottság eljárása, vagy legalább is elkopott a oeruzáija hegye, (Derültség.) de általános javulást nem látok. Hiszen ez óv május 30-i nappal kelt értesítés jutott a kezembe, amelyben Nagyoétény kö?r ség körjegyzője értesíti az iskolaszék elnökét, hogy az eddig évről-évre szokásos iskolai tételeket, amelyek most is 10.922 pengőt tettek ki, a miniszterközi bizottság törölte és helyette csak 200 pengőt tűrt meg a költségvetésbe» Ha így mennek a, dolgok, (Molnár Dezső: Katasztrófa lesz !) valóban katasztrófa ©lőtt állunk az, iskolázás terén. A miniszter úr volt szíves említeni, hogy ő nem híve az államosításnak, de ha ezen m úton megyünk eovább, hogy milyen megoldást fogunk találni, azt még nem tudhatjuk. (Demkó Mihály: Az egyetlen megoldás: államosítani minden iskolát! — Ellenmondások a középen. — Egy hang a középen: RuszinSzkóhan isi) Nem az egyetlen megoldás, mert lehet más megoldás is, hiszen más ország talált már megfelelő megoldást. Itt van például a most nehéz sorsban élő vagy élt, isokat átélt Hollandia, ahol a keresztény koalició idején megtalálták egymást a különböző felekezetek képviselői és dr. Kuyper protestáns vezér és Schaepman prelátus tudtak olyan megoldást keresni és találni, amely mellett az egyfhiázi iskolák fennmaradtak és gyönyörűen nevelték a gyermekeket igaz hazafiakká, a nemzet hasznos tagjaivá. Az 1920. évi törvény szerint Hollandiában ha valamely községben 40 gyermek szülője kívánja azt, hogy valláserkölcsi alapon álló egyházi iskolát állítsanak fel, akkor az állam minden további nélkül felállítja azt, a

#

z összes dologi és személyi kiadásokat vállalja és fizeti és Hollandia ebbe nem bukott bele és azt hiszem, ha Isten segítségével folytatja, nem bukik bele; most sem ebbe bukott bele. {Derültség. — Demkó Mihály: Rossz a példa!) Mi is alkalmat találhatunk arra, ha a jó Isten átsegít a nehéz időkön, hogy a keresztény fejlődés útján a magyar állam is megtalálja majd. az ily en ügyes és a népre nézve, a jiövő fejlődésére nézve hasznos megoldás módiját. Az erkölcsi színvonalat szándékozik emelni a törvényjavaslat s említi a szociális színvonal emelését is. Azt kérném, hogy mindén iskölá-