Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-112

Az országgyűlés képviselőházának ügyminiszter úr ő nagyméltósága lkat felkérni, hogy sürgősen intézkedjenek a m, kir. honvédség, csendőrség és államrendőrség kötelékéből a zsidó, a zsidóeredetű, a zsidókkal öszszeházasodott és a zsidókkal barátkozó tisztek és altisztek eltávolítása érdekében, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Tábornok is van!) Ezt a nagy pucolást, amelyet szemhunyorgatva megígértek nekünk, a mai napig nem látjuk. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hunyorgatnak! — Gruber Lajos: Sőt, az ilyenek a legderekabb emberek, mert zsidó feleségük van! Schweinitzer úr!) A dolognak egy baja van. Madách megemlékezik az Ember tragédiájában Luciferen keresztül, egy pontról, amely pontot, ha neki kezébe adunk, kiforgatja sarkaiból a világot. Itt vannak a Leók! Fogjuk meg ezeket a Leókat, de eréllyel, hatalommal és tegyük őket a dolgozók munkatáborába. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Gyerünk!) Nyissuk meg az internálótábort, a fegyházat és a börtönt, bocsássuk ki onnan azokat, akik a magyar nemzetért szálltak síkra s ma ott szenvednek és tegyük helyükbe ezeket a zsidókat, akik a nemzet megrontásáért dolgoztak, (Wirth Károly: Az összes zsidókat internálni!) hadd tanulják meg ott a munkát! Menjen először Leó és menjen utána az a had, amely a magyar nemzet sírját akarja megásni most is suttogó propagandával, nyilvános sajtópropaganQával, vesztegetésekkel, csalásokkal, síbolásokkal, mert ezek mind hazaárulók, ezek így akarják tönkretenni a hazát. t Kérdezem én a belügyminiszter urat, hajlandó-e ezt az internálótábort megteremteni és azt a zsidóságot, amely az országnak nagy felelősséggel tartozik azokért a bűnökért, amelyeket elkövetett ellene, munkatáborba kényszeríteni és az ország területéről sürgősen eltávolítani? (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a belügyminiszter úrnak. Következik Baky László képviselői úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Kovách Gyula jegyző (olvassa): »Interpelláció vitéz gróf Teleki Mihály földmívelésügyi . miniszter úrhoz az abonyi báró Harkányi-féle kastély azonnali kisajátítása tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy Abony község belterületén egy 40 holdas parknak a közepén 22 esztendeje teljesen lakatlanul áll a mintegy 60 helyiségből álló báró Harkányi-féle kastély? 2. Hajlandó-e a miniszter úr ezen ingatlant haladéktalanul kisajátítani és közcélra (szanatórium, kórház, sporttelep vagy házhelyek) igénybevenni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Baky László: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Egy olyan közérdekű ügygyei jövök a t. Ház elé, amely egészen érdekesen és véletlenül kiegészíti az előttem felszólalt képviselő urak eddig ^ adott helyzetképét. Ez is egy mozaik arra nézve, hogy Magyarországon még.milyen állapotok lehetnek, hogy a zsidóság mennyire asszimilálódott és egyáltalában felveti azt a kérdést, hogy ebből a. példából követve asszimilálódhatik-e a zsidóság? Abony község 17.000 lakosával egyike azoknak az alföldi nagyközségeknek, amelyek a legnehezebb és legsúlyosabb szociális és egészségügyi viszonyok között élnek. Ebben a községben a legnagyobb százalékú tüdővészmegbeKXPVISELÖHÁZI NAPLÓ VI. 112. ülése 19kO június 5-én, szerdán. 123 tegedés van az ország összes községei között. A belvizek által különösen ebben az esztendőben súlyos károkat szenvedett ez a község. Egészségtelen, mély helyen kénytelenek építkezni az ottlakók, mert a községnek nincsen terjeszkedési lehetősége. Még ma. is egymás után dőlnek össze azoknak a szegény magyar embereknek a vályog-viskói, akiknek az egyetlen vagyonuk az a kis vályogház volt, amelyben laktak. A községnek nincsen kórháza, de nincsen sporttelepe, nincsen leventeofthona, nincsen fürdője sem. Ugyanakkor Abony község legegészségesebb helyén 22 esztendeje lakatlanul áll a báró Harkányi család kastélya (Bodor Márton: Ügy van!) egy 40 holdas gyönyörű paradicsomi park közepén. Néhány képviselőtársammal együtt néztük meg ezt a kastélyt. Olyan képet nyújt, mint Rotterdam a bombázás után. (Ügy van a szélsőbaloldalon.) Romhalmaz, csak a falai állanak, — meg kell hagyni, hogy nem vályogfalak, miként a szegény magyar paraszt házáé, hanem végig tiszta téglafalak — az ajtók letépve, a szárnyfák, a parketta feltépve és 22 esztendeje ilyen állapotban vannak Abonynak legszebb, legegészségesebb helyén. A park közepén egy bővizű artézi kút van, ugyanakkor a nagy kiterjedésű községben nem áll rendelkezésre megfelelő víz. Ez a kastély a taktaharkányi báró Harkányi családé, amely azelőtt a kevésbbé hangzatos Kopéli, illetve Koppel nevet viselte. Az ingatlan kétötödrészben báró Harkányi, egyszerűbben Koppel Sándor tulajdona, kétötödrészbem báró Brandenstein Gyuláné, született Koppel Erzsébeté, egyötödrészben gróf Degenfeld Schomburg Miklósné, született Koppel Ilonáé. A két utóbtbi hölgynek a községben 88 katasztrális hold földje, báró Koppel Sándornak pedig 1000 katasztrális hold földje van. A tulajdonosok közül báró Koppel Sándor évente egyszer-egyszer le szokott menni, de csak cséplés idején a birtokára. (Bodor Márton: Zsebelni!) Elnök: Bodor képviselő urat kérem, ne használjon inparlamentáris kifejezéseket. Rendreutasítom. Baky László: A két hölgy, ha nem Franciaország és Palesztina térképét tanulmányozza csupán, hanem Magyarországét is, akkor talán a térképről tudja, hogy hol fekszik ez a gyönyörű ingatlan. Ennek a törzsökös zsidó családnak a szociális érzésére jellemző, hogy egy Öreg magyarnak a gondozására van bízva ez a kastély, ez az öreg magyar 43 esztendeje áll a Koppel család szolgálatában és évi bére 8 mázsa rozs, 8 mázsa búza és félhold kukorica. Tessék elképzel ni, igen t. Ház, hogy ennek a családnak a megítélése szerint mit érdemel egy olyan becsületes magyar cseléd, aki 43 éve áll a család szolgálatában. (Paczclay György: Bőkezű arisztokraták 0 A községnek kórháza nincs, Szolnok, Cegléd a két legközelebbi hely, ahol kórház van, mind a kettő túlzsúfolva. Igen szomorú esetek történnek és a drága magyar emberélet pusztul azért, mert egy 17.000 lakosú község nem rendelkezik kórházzal, sem szülőotthonnal, nem is beszélve az igen nagy halandóságról és arról a súlyos állapotról, amelyet a tüdőyész okoz az országban. Ismétlem, a statisztikák szerint Abony egyike a legnagyobb százalékban tüdőbetegségtől megfertőzött községeknek. Ez a park ideális hely lenne egy^ kórháznak, gyönyörű sporttelepet lehetne építeni, min18