Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-112
96 Az országgyűlés képviselőházának sai azonban ezt a birtokot már az 1934. év február havában továbbadták a Magyar Földhitelintézetnek, még pedig veszteséggel, mert a birtok 225.000 pengő vételárával szemben 195.000 pengős eladási árral cserélt gazdát, így ezeknek az ingatlanoknak az eladása folytán nevezettek adóköteles nyereségre nem tettek szert, következésként adókivetésnek sem volt helye. Az interpellációnak az érdi parcellázással kapcsolatos része tekintetében pedig válaszom a következő: Az Érd községben levő Károlyi-birtokon az 1931. évben történt parcellázás, még pedig olyképpen, hogy a 3600 kat. hold kiterjedésű birtokból Fuchs Artúr és Fuchs Pál 313 hold parcellázásra kaptak a Károlyi grófoktól megbízást. Ezzel a parcellázással kacsolatban az 1931. évtől kezdve sorozatos feljelentések folytán több ízben indult vizsgálat Fuchs Artúr és Fuchs Pál ellen. Az 1931. évben beadott első feljelentés szerint ugyanis gróf Károlyi Imre és gróf Károlyi Gyula a tulajdonukat képező érdi birtok egy részét fix áron eladták nevezetteknek és miután a feljelentés szerint a közbeeső vétel elhallgattatott, vevők tekintélyes illetékfizetési kötelezettségtől szabadultak meg s a parcellázás tetemes hasznát és jövedelmét Fuchs Artúr és Fuchs Pál mindenféle adótehertől mentesen élvezték. E feljelentés alapján a székesfővárosi mkir. pénzügy igazgatóság vizsgálatot rendelt el és újabb feljelentés folytán pótvizsgálat is tétetett folyamatba, sőt ettől a vizsgálattól függetlenül az 1936. évben a m. kir. illetékkiszabási hivatal is indított eljárást nevezettek ellen és közbeeső vétel címén 61.495 pengő 80 fillér vagyonátruházási illetéket szabott ki. A kiszabás ellen az érdekelt felek azonban fellebbezéssel, majd a fellebbezést elutasító határozat ellen panasszal éltek. A m. kir. közigazgatási bíróság P. 14.703/1937. számú ítéletével illetékköteles jogügylet fennállását nem állapította meg és iteletile.gr kimondotta, hogy egyrészről Károlyi Imre és Károlyi Gyula grófok, másrészről Fuchs Pál között közbeeső vétel nem történt és így a kiszabott illeték törlését rendelte el. Ezzel a további eljárás — tekintettel az ítéletre — megszűnt. A később érkezett újabb feljelentés alapján az illetékkiszabási hivatal a vizsgálatot újból folyamatba tette ugyan, de ez az újabb feljelentés úgy tartalmilag, mint a panaszok tekintetében azonos volt az 1936. évben beadott feljelentéssel, a rendelkezésre álló adatok alapján az illetékeltitkolást az érdi parcellázással kapcsolatosan sem. lehetett megállapítani. r ; , A székesfóvárosi pénzügyigazgatóság enneik a közigazgatási bírósági ítéletnek, valamint annak a bejelentésnek az alapján, hogy Máté (Fuchs) Pál, mint az érdi parcellázási irodának a vezetője, bizonyos összegű, tiszteletdíjon kívül egyebet nem kapott, amely viszont az ő ügyvédi gyakorlatából eredő jövedelemnek a (megállapításánál vétetett figyelembe, — a parcellázás után az általános keresti adó külön megállapítását mellőzte és a folyamatba tett vizsgálatot 'beszüntette. A székesfővárosi pénzügyigazgatóság az 1939. év folyamán érkezett legújabb feljelentés alapján Fuchs Artúr és Máté (Fuchs) Pál egyéni adózása tekintetében ismét elrendelte a vizsgálatot. Ennek során megállapítást nyert az. hogy úgy Fuchs Artúr, mint Máté (Fuctas) Pál a beruházási hozzájárulás kivetésével kap112. ülése 19W június 5-én, szerdán. csolatosan igénybe vették az 1938 : XX. te. 8§-ában biztosított amnesztia kedvezményt, a további eljárásra tehát ez alapon seni volt törvényes lehetőség. Megjegyzem még, hogy a Nyaraló-, Építőés Parcellázó Rt-nak, az érdi parcellázással (kapcsolatosan esak az 1938. évi január havától kezdődőleg van szerepe, ez azonban már csak a parcellázási folyóügyek likvidálására szorítkozik. Amennyiben a részvénytársaságnak a likvidálása folytán mégis keletkeznék nyeresége, ez adózás alá kerül. Megjegyzem végül, hogy Fnchs Artúr a toríhére kivetett beruházási hozzájárulást teljes egészében kiegyenlítette, Máté (Fuchs) Pál pedig a terhére kivetett beruházási hozzájárulásból a már esedékes részleteket befizette, a még nem esedékes összeg pedig ingatlannal biztosítva van. Adóhátraléka nincsen sem Fuchs Artúrnak, sem Máté (Fuchs) Pálnak. A tisztelettel előadottak szerint az interpellációban szóvá tett ügyekkel kapcsolatban nem állapítható meg, hogy a kincstár érdekei sérelmet szenvedtek volna. Tisztelettel kérem válaszom szíves tudomásulvételét. Budapest, 1940. évi május hó 19-én. Reményi-Schneller Lajos s. k., m. kir. pénzügyminiszter.« Elnök: Méltóztatnák az imént felolvasott választ tudomásulvenní? (Igen.) A Ház a választ tudomásulveszi. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a pénzügyminiszter úrnak Reibel Mihály képviselő úr részére adott (válaszát felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): Válasz Reibel Mihály országgyűlési képviselő úrnak a méheukor kiutalása tárgyában 1940 április 3-án előterjesztett interpellációjára. T. Képviselőház! A képviselő úr interpellációjában azt kérdezi, hogy mi az oka a méhetető cukor késedelmes kiutalásának. E kérdésre s az azzal kapsolatban elmondottakra a következőket van szerencsém válaszolni: Az Ínségbe jutott méhcsaládok téli és kora • tavaszi élelmezését úgy biztosítottuk, hogy abban az esetben, ha a körülmények azt indokolttá tették, a méhcsalád tulajdonosok részére a földmívelésügyi minisztériummal történt előzetes megállapodás alapján adómentes, illetve kedvezményes adótételű denaturált kristálycukrot utaltunk ki az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület folyó év- január havában ismételten kérelemmel fordult a földmívelésügyi miniszter úrhoz, melyben a anéhek koratavaszi etetéséhez legkevesebb 80 vágón adómentes denaturált kristály/cukor kiutalását kérte. A földmívelésügyi miniszter úr folyamodó egyesület kérelmét a beszerzett szakvélemények kapcsán megküldötte a vezetésem alatt álló minisztériumnak. A kérelmet haladéktalanul tárgyalás alá vétettem s 10 vágón kedvezményes adótételű kristálycukor kiutalása már másnap, további 10 vágón kiutalása pedig két hét múlva megtörtént. Ennél nagyobb mennyiségű cukor kiutalására egyrészt a jelenlegi cukorhelyzetre, másrészt a korábbi tapasztalatokra figyelemmel — mikor is a nagymérvxi cukorfel etetés a méz minőségének aggasztó mérvű rosszabbodására vezetett — lehetőséget nem találtam. Egyébként a mind gyakrabban napvilágot látó
