Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-101

350 Az országgyűlés képviselőházának IC gyában a képviselőház külügyi, igazságügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentését benyújtani. Tisztelettel kérem, hogy a benyújtott jelentés kinyomatását és __ szétosztását elrendelni és napirendre tűzése iránt intézkedni méltóztassék. Van szerencsém a m. kir. külügyminiszter úrnak az 1936. évi XXXIV. te. alapján egyes külállamokkal kereskedelmi és forgalmi viszonyainkat szabályozó egyezmények tárgyában az 1938. év folyamán tett rendeleti intézkedésekről szóló jelentésre vonatkozólag a külügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottság együttes jelentését benyújtani. Tisztelettel kérem, hogy a jelentés kinyomatását és szétosztását elrendelni és napirendre tűzése iránt intézkedni' méltóztassék. Van szerencsém az Ankarában, 1938. évi november hó 2-án kelt magyar-iraki barátsági szerződés betcikkelyezésóről szóló törvényjavaslat tárgyában a képviselőház külügyi bizottságának jelentését benyújtani. Tisztelettel kérem, hogy a jelentés kinyomatását és . szétosztását elrendelni- és napirendre tűzése iránt intézkedni méltóztassék. Van szerencsém a Yeniköyben, 1934. évi augusztus hó 25-én kelt imagyar-afgán barátsági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában a képviselőház külügyi bizottságának jelentését benyújtani. Tisztelettel kérem, hogy a jelentés kinyomatását és szétosztását elrendelni és napirendre tűzése iránt intézkedni méltóztassék. Van szerencsém a Teheránban, 1937. évi december hó 18-án kelt magyar-iráni barátsági és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában a képviselőház külügyi bizottságának jelentését benyújtani. Tisztelettel^ kérem, hogy a jelentés kinyomatását és szétosztását elrendelni és napirendre tűzése iránt intézkedni méltóztassék. Végül van szerencsém a Tökölianum és az Angelineum alapítványokat, valamint a »Julián Egyesület« iskoláit érdeklő ügyek végleges rendezése tárgyában Budapesten, 1939. évi július hó 28. napján kelt magyar-jugoszláv egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában a képviselőház külügyi bizottságának jelentését benyújtani. Tisztelettel^ kérem, hogy a jelentés kinyomatását és szétosztását elrendelni és napirendre tűzése iránt intézkedni méltóztassék. Elnök: A Ház a beadott jelentéseket kinyomatja, tagjai között szétosztatja; azok napirendre tűzése^ iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. A napirend szerint következik az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat vitájának folytatása. (Trom. 281. sz.) Szólásra következik a vezérszónokok közül ? Mocsáry Ödön jegyző: Thassy Kristóf! Elnök: Thassy Kristóf képviselő urat illeti a szó. Thassy Kristóf: T. Ház! Az egyenesadókra vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat öt részre oszlik, a szerint. r amint ez a törvényjavaslat az egyes adónemekre tartalmaz új rendelkezéseket. Az íjdójavaslatban foglalt ezt a felosztást magamévá téve, a javaslattal először általánosságban, azután pedig az egyes részletekkel abban a sorrendben, ahogyan ezt maga a törvényjavaslat előírja, kívánok foglalkozni. 1. ülése 1940 április 25-én, csütörtökön. A javaslatnak általánosságban az volna a célja, hogy reformot alkosson az egyenesadózás terén, hogy megszüntesse az ott fennálló visszásságokat, hogy jobbá, általánosabbá, a teherviselőképességihez hozzá i gazodóvá, szociálisabbá tegye az egyenesadózást az egész vo oalon. Amikor azt hallottuk hogy az egyenesadózás terén reform készül, azt hittük, hogy a pénzügyminisztériumban egy átfogó, nagy generális törvényjavaslaton dolgoznak, amely fel fogja ölelni az egyenesadókra vonatkozó összes intézkedéseket. E helyett mi történt? Kaptunk egy olyan javaslatot, amely mindennek mondható, csak nem átfogó generális javaslatnak. A beígért nagy adójavaslat helyett kaptunk eory összetoldozott-foldozott novellát. (Uonkay Ferenc: Szép mellettebeszélés!) Azt hittük, hogy kapunk majd egy olyan törvényt, amely világosan, érthető stílusban és modorban foe ja tárgyalni ezeket az intézkedéseket (vitéz Lipcsey Márton: A stílusa ellen is kifogása van?) és hozzá fog igazodni a közteherviseléshez. E helyett kaptunk egy törvényja vaslatot, amely tulajdonképpen csak arra jó, hogy egyes paragrafusokat, egyes intézkedéseket hozzon be. T. Ház! Távol áll tőlem még a gondolata is annak, hogy ne méltányolnám ezt a szőnyegen fekvő törvényjavaslatot. (Szász Lajos: Szépen »megméltányolta«!) El kell ismernem, hogy tartalmaz nagyon helyes és jó intézkedéseket, ki kell jelentenem, hogy ezzel sok tekin tétben egyetértek, azonban mégis meg kell mondanom azt, (hogy ennél sokkal jobbat, átfogóbbat és nagyobbat vártunk. (Szász Lajos: Csalódott!) Tartozom az igazságnak azzal, hogy megállapítsam, hogy ez a törvényjavaslat kezdetnek jó. Ezt a magam és pártom részéről el is fogadom, mert bízom abban, hogy amint lehetséges lesz, megfelelő jobb törvény fogja ezt követni.^ Elfogadom a pénzügyminiszter úrnak azt az indokolását, (Szász Lajos: Csodálom, hogy elfogadja, azokután, amiket mondott! — E.C.V hang a középen: Hol a konzekvencia?) hogy a mai idők nem alkalmasak arra, hogy egy nagyszabású adózási törvényreform készüljön, hogy csak a gazdasági életet alapjában meg nem rázó, fokozatos megoldás és fejlődés lehetséges. Nem tudom azonban megérteni azt, ihogy a javaslat indokolásából miért hiányzik a statisztikai alátámasztás. Miért nem állapítja meg az indokolás azt, hogy a javaslatban tervbevett adócsökkentés, a javaslatban felhozott szociális intézkedések követ! keztében mennyi lesz. mekkora lesz az az öszszeg, amely az adóbevételből kiesik, viszont nem állapítja meg még hozzávetőleg sem azt. hogy mi lesz az az összeg, amely a behozandó új adónemekkel és az adókulcs emelésével többletjövedelemként mutatkozik. örömmel állapíthatom meg azt hogy a kisembereken kíván bizonyos tekintetben segíteni ez a törvényjavaslat, de sem a mértéke nem elegendő, sem a módja rneg nem felelő, mert vajmi kevés az a segítség, amelyet ezen a téren nyújt. . í •• ! ; T; T. Ház! Ennyit tartottam szükségesnek megállapítani és a javaslatról általánosságban elmondani. Most a javaslatnak az eeryes adókra vonatkozó tételeivel kívánok foglalkozni. Nem kívánok külön kitérni minden egyes szakaszra, hanem csak azokra, amelyek felfogásom szerint kiegészítésre, javításra szorulnak. A törvényjavaslat a földadóval kezdi, én is erre kívánok először reflektálni. Az 1., 2„