Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-90

66 Az országgyűlés képviselőházának 90. ülése 19UO március 6-án, szerdán. erről a nemzetet, mert ez egészségtelen és helytelen. (Felkiáltások bal felől: Sürgetni szabad! — Égy hang a szélsőbaloldalon: Húsz éve gondolkoztunk, most már cselekedni kell!) Az uraknak a sürgetés a mesterségük, nekim nem. (vitéz Lipcsey Márton közbeszól. — Keck Antal: Az a baj, hogy már itt voltak és mégsem történt semmi! — Ilovszky János: Folyton belelármáznak! Tessék tiszteletben tartani egy kicsit a miniszterelnök urat! — Zaj.) Én az ón szisztémámat nyugodtan fogom tovább folytatni és ez így lesz jobb. Ami pedig az olaszokkal való összehasonlítást illeti, nekünk — mint talán méltóztatnak tudni — az utóbbi másfél esztendő alatt pótolnunk kellett hadseregünk felszerelésében azt, amire más nemzeteknek, olyan nemzeteknek, amelyek a háború végén mint győztesek, nem is voltak még leszerelve, 20 esztendejük volt. Legutóbbi másfél esztendőnket ez foglalta le. Ha nekem ma annyi pénz állana rendelkezésemre föld birtokreformra, mint amennyi ahhoz tényleg kell, akkor egészen más módon tudnánk ebben a tekintetbon haladni. (Matolcsy Mátyás: Soha sem volt erre pénz!) De mindenki megértette azt, — a kormánypárt, is az ellenzék is — hogy szociális ós egyéb vonalakon nagyon sok mindenfélét háttérbe kellett szorítanunk — nemcsak a földbirtokreform tekintetében, hanem más vonatkozásokban is — azért, mert ezt az egy kötelességünket kellett elsősorban teljesítenünk. Rendkívül drága kötelesség volt és mindig sokszorta több összeget emészt, mint amennyi összeg egy-egy ilyen szociális reform keresztülvitelére kell. (Keck Antal: Biró Pál 10 milliót síbolt ki! — Egy hang középen: Milyen összefüggésben van ez a földbirtokreformmal? — Keck Antal; Hogy nincs pénz egyes dolgokra! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Azért vannak százezer peng ős fizetések! — Zaj.) Elnök: Kérem, méltóztassanak csendben lenni! Gróf Teleki Pál miniszterelnök: Többek közt megcsináltuk a társulati adó és egyéb adók reformját, de nem vagyok hajlandó a gazdasági élet kontinuitását megszakítani és egy bizonyos Stichtaggal — határnapra — az országot átformálni. Ez lehet az urak szisztémája, de nem az enyém és amíg én itt ülök, nem is lesz. (Elénk taps a jobboldalon és a Jcözépen. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Addig nem lesz reform?!) Kérem válaszom elfogadását. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen — Egy hang a szélsőbaloldalon: Marad minden a régiben!) Elnök: Kérdem at. Házat, méltóztatnak-e a miniszterelnök úr válaszát tudomásul venni! (Igen! ~ Nem!) Akik tudomásul -veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörtémik.) Többség. A Ház a miniszterelnök úr válaszát tudomásul vette. (Tost László: Nagy szeretettel. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Választás előtt vagyunk, úgy-e? — Tost László: Engem a mandátum nem érdekel !,) Következik Matolcsy Mátyás képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. \.

t Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz a kunszentmiklósi- időközi választáson Pest megye főispánja által elkövetett válaszási visszaélések tárgyában. lok a miniszterelnök úrhoz, adjon számunkra határozott és félreérthetetlen megnyugtatást arra nézve, hogy mikor, milyen mértékű, milyen természetű, milyen ütemű földrendezést kíván és hajlandó a magyarság érdekében megtenni. {Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon. — Matolcsy Tamás: Melyik esztendőben*?) Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólni. Gr. Teleki Pál miniszterelnök: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Nem hallottam ugyan a képviselő úr egész interpellációját, de azt hiszem eleget hallottam ahhoz, hogy képet alkossak magamnak róla. A földreformjavaslat tárgyalása egészen rendesen és normálisan folyik, egyik etappról a másikra, (Matolcsy Mátyás: Két év óta!) s a biztosíték arra, hogy a törvény meglesz, az, hogy én megmondottam, hogy meglesz. (Ügy 'van! Úgy van! — Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Matolcsy Mátyás: De mikor? — Keck Antal: Nem közömbös!) Ha már kérdez, kénytelen vagyok azt mondani: valószínűleg értesült már a képviselő úr arról, hogy rövid idő múlva meglesz és ennek következtében jegyezte be interpellációját. (Maíolesy Mátyás: Ugyan kérem! Hat héttel ezelőtt bejegyeztem és a földművelésügyi miniszter úr megkért, hogy ne mondjam el. Hogy lehet azt mondani, hogy ezért jegyeztem be most? Hat héttel ezelőtt bejegyeztem és aföldmívelésügyi miniszter úr kért meg, hogy ne mondjam el! — Zaj.) Elnök: Matolcsy képviselő urat kérem, méltóztassék meghallgatni azt a választ, amelyet kért a miniszterelnök úrtól. (Matolcsy Mátyás: Hat hete bejegyeztem és ilyeneket mond!) Gr. Teleki Pál miniszterelnök : Mint a t Ház is és az országgyűlés másik háza is láthatta, én igyekszem a komoly javaslatokat komolyan megtárgyaltatni; sem itt, sem a másik Házban neun igyekszem oktrojt gyakorolni a. javaslatoknak túlzott gyorsasággal és meggondolatlanul való áthajszólása érdekében. Quod tini justum, alteri aequum: ami méltányos ennek a Háznak, az méltányos a másiknak is. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.— Matolcsy Mátyás: Csupa érdekelt! — Zaj.) Itt is, ott is lehetnek érdekeltek, ezt vice versa tehet mondani, de egyik Háznak sincs jogában a másikat sérteni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen. — Felkiáltások a baloldalon: De kritizálni lehet! — Maröthy Károly: Nem tanácsos!) Kritizálni lehet, de kritizálni a másik Háznak is jogában van! Ez azonban teljesen alaptalan kritika. Bocsánatot kérek a képviselő úrtól, de én már a számadataiban sem nagyon bízom, mert más alkalommal, amikor adatait tudományosan vizsgáltam, tudományos számaiban, is igen sokszor tévedéseket találtam. (Matolcsy Mátyás: Nem tudom, mire vonatkozik ez, miniszterelnök úr? — Zaj.) Mostani számadatai nem érdekelnek, nem is fogom ezeket sokat vizsgálni, mert annyi időm nincs; de amikor mas számait vizsgáltam, — amikor tudományosan foglalkoztam velük -— megállapítottam, hogy a képviselő úr számai nem állották ki a kritikát. Ennyit mondhatok. A javaslat most már letárgyaltatott mind a két Házban s ide visszajön (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mikor?), minimális differenciával a felfogásokban. (Maró

thy Károly: Akkor miért nem szavaztuk már meg?) Nem látom be, hogy miért kelljen az embernek mindennel olyan irtózatosan sietnie. (Egy hang a szélsőbaloldalon: 'Elhamarkodottan! — Derültség a szélsőbaloldalon.) Le fogom szoktatni