Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-90

Az országgyűlés képviselőházának 90. elnökét és vezetőségét csendőrökkel állíttatta elő és a marhavásártéri átíróházban halgattatta ki. Ezek az esetek f természetesen _ ne«m valami nagy megelégedését váltották ki az ipartestületnek. (Matolesy Mátyás: Azt elhiszem.) E miatt a gyűjtés miatt eljárást indí; tottak az ipartestület ellen engedély nélküli adománygyűjtés címén. Ez az eljárás még ma is folyik. Ha az ipartestület arra rászorult szegén ysorsú iparosoknak kérvényeket írt meg, vagy pedig adófellebbezést készített el számukra, ajkkor a főszolgabíró úr zugirászat miatt büntette meg az ipartestületet. E miatt is állandó csendőri vexatúrának voltak kitéve. Ezek az intézkedések természetesen a legnagyobb elégedetlenséget váltották ki az iparosok körében. Ebhez még azt is hozzáteszem, hogy amikor az új iparügyi miniszter urat az ipartestület üdvözölte, a főszolgabíró úr még ezt a ténykedést is kifogásolta, holott erre felsőbb utasításuk volt. E miatt olyan nagy volt az elégedetlenség, .hogy az f ipartestület jegyzője szóvátette ezt a főszolgabíró úr előtt. Itt kezdődött el az egész dolog, a főszolgabíró úr ugyanis az ipartestület jegyzőjét azonnali hatállyal felfüggesztette állásából. Megkell jegyeznem, hogy az ipartestületnek ee a jegyzője hét esztcndeií»' működött az ipartestület legteljesebb megelégedésére és soha semmiféle baj nem volt vele, csupán ez a személyes ügye a főszolgabíró úrral. Éhben az ügyben fellebbezés is volt és a vármegye alispáni hivatala felülbírálta az ügyet. Ügy határozott, hogy az ipartestületi széknek kell döntenie ebben az ügyben, amely az ipartestület fegyelmi fóruma. Az ipartestületi szék felmentő ítéletet hozott és kimondotta, hogy az ipartestületi jegyzőt vissza kell helyezni állásába. A főszolgabíró úr azonban ezt megtagadta azzal, hogy. ő az ügyet még; felülbírálja. Ez 1939 március 21-én volt és azóta állandóan bírálja a főszolgabíró úr ezt az ügyet. Az ipartestületnek egyetlen kívánsága az, hogy hozzanak végre döntést ebben _ az ügyben. Azóta mái- kineveztek két másik jegyzőt, még pedig a főbíró irodatisztjét és a jegyzőgyakomokojt, akik közül egyik sem tudta ellátni a tisztséget, viszont a régi jegyző ügyében a döntést nem hajlandó meghozni, holott az ipartestület ragaszkodásáról ismételten biztosította a régi Jegyzőt; az ipartestületek csúcsszerve, az In-ok., úgyszintén az iparkamara is többízben sürgette a döntést, azonban érthetetlen okokból nem hajlandók ebben az ügyben döntést hozni. Ellenben ezzel párhuzamosan az ipartestület volt jegyzője ellen elkezdődött egy másik ngy is. Közbevetőleg meg kell jegyeznem, hogy az ügy 1938 november óta húzódik és azóta, hogy a jegyzőt felfüggesztették és a főszolgabíró nem hajlandó állásába visszahelyezni, kezdődtek e.1^ az előbb említett személyi ügyek, személyi hajsza és rágalmak. Az ipartestület már novemberben, az ősz folyamán tudomásomra hozta ez ügyet, panaszos levelekkel árasztott el, de nem akartam addig szóvátenni, amíg magam is ki nem vizsgáltam és meg nem győződtem a dolog állásáról Személyesen beszeltem a főszolgabíróvaí, aki bizalmasan olyan vádat hozott fel, hogy azt mondottam, ha ez a vád igaz, akkor mint magyar ember nem teszek egy lépést sem ebben az ügyben. A főszolgabíró azt mondotta, hoffy két hét alatt eldől az ügy, azóta pedig több mint három hónap telt és ez a vád is igaztalannak bizonyult, mint a többi. Először ugyanis, hogy ne lehessen visszahelyezni állásába, közokirathamisításért függesztették ülése 19hO március 6-áxi, szerdán. 63 fel, illetőleg jelentették fel a régi jegyzőt. Az ügyészség kivizsgálván az ügyet, nem emelt vádat. Ezután ismételten okirathamisítással vádolták azért, mert egy Ági János nevű iparos elszakadt iparigazolványát összeragasztotta. A vizsgálat itt is őt igazolta. A múlt év elején nyomozók jöttek, akiknek az volt a parancsuk, hogy akárhonnan, ha a földi alól is, de terhelő bizonyítékot kell ellene produkálni, hogy ne kerüljön vissza az ipartestületbe és az iparosoknak ne legyen igazuk. Bizonyítékot nem tudtak produkálni, s bár ismételten azzal vádolták, hogy az ipartestület írógépjét ellopta, azonban beigazolódott, hogy az ipartestületnek nem volt írógépje, ellenben az írógép saját tulajdona volt. (Zaj.) Az ipartestületnek törvényadta joga, hogy maga válassza meg tisztviselőit és alkalmazottait, itt azonban úgy látszik nem a törvények a fontosak, hanem bogy a főszolgabíró úrnak vagy a mögötte meghúzódó magasabb személyeknek (Keck Antal: Például a Mép. titkárnak!) legyen igazuk. Teljesen mellékes, hogy a határszélen egy 500 iparosból álló ipartestületben két év óta a legnagyobb elkeseredés és fejetlenség uralkodik, közömbös az is, hogy a törvény egészen^ másképpen rendelkezik, közömbös az, is előttük, hogy a fegyelmi ügyet hat hónapon belül le kellett volna zárni és hogy másfél év óta folyik. Ez mind nem számít, a cél az, hogy nekik legyen igazuk. De tovább megyek, amikor ezt az interpellációmat bejegyeztem, azonnal elindult lenn az aknamunka. Bizalmasan tudomásomra jutottak egészen különleges és a sokat hangoztatott alkotmányos világban, mondhatnánk, megdöbbentő dolgok. Ezek a derék, tisztes iparosok és az ipartestület élén álló elnök is abban a fenyegetésben részesült a főbíró által, hogy ha nem hagyják abba ezt a dolgot, akkor elviszik őket a kistarcsai internálótáborba. (Zaj a, szélsőbaloldalon,) 1 Hol tartunk? Ebben nincs politika. Nem mondhatják, hogy nyilasok az illetők, mert ki-, jelentettem beszédem elején, hogy nem nyilasokról van szó, de én ezt az ügyet pártolóim, mert meg vagyok róla győződve, hogy az iparosoknak száz százalékig igazuk van s a hatóságok, különösen az elsőfokú iparhatóságok a törvénytélen intézkedések egész sorozatát tették meg. Kérem az iparügyi és a belügyminisztemrat, hogy a legsürgősebben nyúljon bele ebbe a kérdésbe annak az 500 iparosnak érdekében és az ő óhajuknak megfelelően s adjon elégtételt ezeknek a meghurcolt iparosoknak. (Ügy van! Ügy vem! a szélsőbaloldalon.) Ezt ugyanis elvárhatjuk azok után, amik ott történtek. Ott napi vendégeik a jugoszláv megszállt területen élő magyar véreink, akik átjönnek iparcikkeket vásárolni s nem hiszem, hogy kívánatos lenne, bogy hírül adják azt, milyen állapotok uralkodnak ebben a csonka ba/á.ban. (Ellenmondások a jobboldalon. — Keck Antal: Másokat is lehet internálni! Van, akiket kellene! — Br. Vav Miklós: Nem tetszenek magának az itteni állapotok? — Paczolay György: Csak .a főszolgabírók nem tetszenek!) Azok után, hogy az iparosok védelmére szót emeltem, személyem ellen is milyen hajszát indítottak, az nem érdekel, mert az úgyis teljesen céltalan és hiábavaló. Ismételten kérek sürgős intézkedését ebben az ügyben, mert ez elsőrendű közérdek; az iparosok érdekét ^z a helyzet, mélyen sérti és megalázó rájuk nézve. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) 11*