Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-108

562 Az országgyűlés képviselőházának 4, bekezdése értelmében alulírottak a napirend megállapítására 'vonatkozó elnöki indítvány ellen ellenindítvány-, illetve kiegészítő indítványunkat abban terjesztjük elő» hogy méltóztassék az ülés napirendjére Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak a Házon kívül, Kassán, 1940. évi május hó J3-án, a kormány programmját érintő nyilatkozata alapján a bizalmi kérdést felvetni. Ezen javaslatunkat kellő időben tesszük meg, mert az elhangzott miniszteri nyilatkozat óta még a t. Ház ülést nem tartott. Ezen indítványunkat szóval kívánjuk megokolni. Mély tisztelettel: Budinszky László s. k.. országgyűlési képviselő. Keek Antal s. k., országgyűlési képviselő.« Elnök: T. Ház! Amint a házszabályoknak általam felolvasott szakaszából megállapítható, az elnök a felszólalást a tett indítvány alapján csak akkor engedheti meg, ha valamelyik miniszternek a kormány programmját érintő nyilatkozata alapján kívánja az indítványt lévő képviselő a bizalmi kérdést felvetni. (Marothy Károly: Erről van szó!) Ebből világosan következik, hogy az elnök kötelessége az indítvány átnyuitásakor elbírálni, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Aha! Aha!) vájjon a nyilatkozat, amelyet napirendre tűzni kívánnak, a kormány programmjával összefüggő-e, amiből pedig okszerűen következik, hogy az indítványban pontosan és világosan meg kell jelölni, hogy a miniszternek mely nyilatkozatát s_ közelebbről a nyilatkozat mely részét kívánják napirendre tűzni. (Maróthy Károly: Ez formalizmus!) mert ellenkező esetben az elnök egyáltalában nincsen abban a helyzetben, hogy elbírálhassa, vajion ' a kérdéses nyilatkozat összefügg-e a kormány programmiával. vagy sem. (Ügy van! Ügy van! a .jobboldalon.) Minthogy pedig, amint méltóztatott hallani, az előterjesztett indítvány csak állítja azt. hogy a kormány programmiával van összefüggésben a. nyilatkozat, de azt a kijelentést, amelyet felszólalás tárgyává kíván tenni, meg nem jelöli, ennélfogva a házszabályok értelmében az indítványt tevő képviselő úrnak nem adhatom meg a szót. (Nagy zai a szélsőbaloldalon. — Egy ho^q a s?élsőba

}

oldalon? Szmkosr>rt — Kovarez Emil: Eli en a béke! — Maróthy Károly: A házszabályokhoz kérek szót!) T. Ház! Ezek után kérdezem, méltóztatnak-e az elnök napirendi Javaslatát elfogadni? deren! — Nem!) Akik aj elnök napirendi javasIn tát elfogadják. méltóztassanak felállani. (Megtörténik. — Zai a szélsőbaloldalon. — Egy hang a szélsőbal oldal on; Rúgó!) Többség! A Ház az elnök nanirendi javaslatát elfogadta. ( Ko var ez Emil: Eli en a béke! — Keek Antul: A lelki megbékélés! — Kovarez Emil: Még beszélni sem szabad! Mire való a parlament? — állandó zaj a szélsőbaloldalon. — Kovarez Etnjl (az asztalt ütve): Tessék most megint lolM békéről beszélni!) Kovarez Emil képviselő urat rendreutasítom. (Folytonos zaj.) Maróthv Károly képviselő úr a házszabályokhoz kért szót. A képviselő úrnak a szót megadom. Maróthy Károly: T. Képviselőház! Védtelenül fontos doloe\ hogy a házszabályok mikénpen nyernek alkalmazást. Mint méltóztatnak tudni, a házszabályok legújabban, az új ciklus számára egyszer már módosíttattak, még pedig igen nagy mértékhen. Már most ha a szigorítás megtörtént, akkor a gyakorlat semmi esetre sem tartalmazhat további szigorításokat. 108. ülése 1940 május 21-én, kedden. Azt kérdezem, t. Ház, hogy ez a határozat, amelyet most méltóztatnak hozni, nem teszí-e teljesen illuzóriussá azt a jogot, hogy a képviselő egyáltalában felszólalhasson a napirend tárgyában. (Ügy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Teljes mértékben így van. Ha a házszabályok formalizmushoz akarták volna kötni a felszólalási jogot, akkor pontosan megmondották volna, milyen írásbeli módon, milyen megkötöttségekkel, milyen további kikötések mellett kellett volna előterjeszteni ezt az indítványt. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A házszabályok azonban csupán azt mondják, hogy amikor a képviselő jelentkezik felszólalásra, jelentkezésével egyidejűleg kell az indítványt írásban is beterjesztenie. Most két képviselőtársunk tisztára udvaríasságoól előre 'benyújtotta az indítványt és így volt módjában az igen t. elnök úrnak a részletekbe menően boncolni ezt a bejelentést, de ha a felszólalásra való jelentkezésükkel egyidejűleg nyújtották volna be, akkor nem is lett volna mód arra, hogy az elnök úr mindezt ilyen részletesen mérlegelje. (Ügy van! a szélsöbaloldalon.) Én feltételezem az elnök úr részéről a teljes jóhiszeműséget ebben a kérdésben és azt hiszem, hogy áz elnök úr, miután megtette ezt az indítványt, hogy két képviselőtársunk ne kapja meg a felszólalási jogot, a maga részéről tulajdonképpen belátja, hogy tévedett és ezért én azt kérem, ne tekintse ezt precedensnek, mert ha ezt precedensnek tekintjük és ha magunkat a továbbiakban ehhez akarjuk alkalmazni, akkor az a házszabályokban biztosított jog, hogy képviselők hozzászólhatnak a napirendi indítványhoz, tisztára formalizmustól és tisztára az elnök személyétől függő joggá válik. Akkor már nem a házszabályok döntenek, hanem az elnök dönt ebben a kérdésben, tehát nem a képviselőház határozata, hanem az elnök előterjesztése az irányadó, ennélfogva megszűnik az a fontos jog, hogy ilyen időkben, amikor valóban nem tudjuk, hogy melyik pillanatban melyik ország roskad össze... (Nagy zaj és mozgás a jobboldalon. — Keek Antal: Azért kell megtárgyalni minden kérdést! Azért kell együttmaradni állandóan és folyton tárgyalni, nem pedig folyton elnapolni! — Állandó zaj. — Elnök csenget. — Gruber Lajos: Ez struec-politika! — Baross Endre: A sokat locsogó országok mind eltűnnek!) Ha igen t. képviselőtársamnak a kormánnyal együtt az az álláspontja, hogy a képviselőház veszedelmes, (Rajniss Ferenc: Fel kell oszlatni!) akkor tessék a képviselőházai feloszlatni. (Ügy van! Ügy van! a szélsőtbaloldalon. — Zaj. — Elnök csenget. — Keek Antal: Tessék nyíltan diktatúrát csinálni! — Iíajniss Ferene: A felelősséget vállalni!) Ha a kormánynak az az álláspontja, hogy a képviselőházra ilyen fontos időkben, ilyen soradön tő időkben egyáltalán nincs szükség, akkor a kormány ezt nyiltan mondja meg. (Rajniss Ferenc: És vállalja a felelősséget! — Törs Tibor: Igen! A többség vállalja a felelősséget! — Keek Antal: Emeljük fel mégegyszer a fizetést, azután menjünk haza! — Folytonos zaj. — Elnök csenget.) A Teleki igen t. miniszterelnök úr kormányát megelőző kormánynak miniszterelnöke, Tmrédy Béla kötelességének tartotta még olyan időkben is, amikor a képviselőház nem ült együtt, az ellenzéki képviselőket tájékoztatni a külpolitikai kérdésekben. (Turchányi Imre: Az más volt!) Ez az igazság! Most pedig a Teleki-kormány intézkedése következtében el