Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-90

Az országgyűlés képviselőházának 90. ülése 19 AO március 6-án, szerdán. Miskqlczy István képviselő úr, mint a köz- ! gazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Miskolczy István előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém beterjeszteni a képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának az 1989/40. évi hivatalos statisztikai munkatervről a m. kir. miniszterelnök által benyújtott jelentés tárgyában készített jelentését. Tisztelettel kérem, hogy a jelentés kinyomtatását és szétosztását elrendelni és napi rendretíízése iránt intézkedni méltóztassék. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja és tagjai között szétosztatja. Napi rendretűzése iránt napirendi javaslatomban fo gok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a polgári és kereskedelmi ügyekben nyújtandó kölcsönös: jogsegély tárgyában Ankarában kelt magyartörök egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat ^tárgyalása, (írom. 170. sz.) Vályi Lajos előadó urat illeti a szó. Vályi Lajos előadó: T. Ház! A polgári és kereskedelmi ügyekben nyújtandó kölcsönös jogsegély tárgyában Ankarában 1938 június hó 18-án kelt magyar-török egyezmény szerves to vábbfejlesztése annak a nemzetközi kapcsolatnak, amely a legutóbbi 15 esztendő során a magyar királyság és a török köztársaság között kiépült. A barátsági szerződést az 1924. évi XVI. te, a kereskedelmi egyezményt az 1930 : XXXVI. te, a letelepedési egyezményt az 1927:XXVII. te, a semlegességi, békéltető eljárási és választottbírósági szerződést az 1930 :

1. te. és végül a kiadatási és bűnügyi jogsegélyegyezményt az 1935 : XVI. te. cikkelyezte be a magyar törvénytárba. A magyar-török kiadatási egyezmény tárgyalása során a török kormány fejezte ki óhaját, hogy a két állam egyezményileg rendezze a polgári és kereskedelmi ügyekben nyújtandó kölcsönös jogsegély kérdését is. Ennek a kezdeményezésnek következménye a törvényjavaslatiban foglalt egyezmény, újabb bizonyítékául Magytarország mkidenkori őszinte készségének, hogy a más államokkal szemben fennálló viszonyát a kölcsönös megbecsülés szellemében jogi alapon rendezze. Az ankarai polgári jogsegélyegyeamény lényegében nemzetközi perjogi konvenció tárgyában és elveiben pontosan követi az 1909. évi XIV. te.-ben foglalt hágai polgári jogsegélyegyezmény nyomait, fogalmazásában és szerkezetében azonban szabatosabb, világosabb és korszerűbb. Magyarország és az európai államok legnagyobbréi&ze már rlégóta tagjai a hágai perrendi konvenciónak, Törökország azonban mind a mai napig nem csatlakozott ehhez, és éppen ezért a most tárgyalt egyezménynek külön érdeme és érdekessége, hogy általa Magyarországnak sikerült elsőízben elfogadtatnia a török kormánnyal a hágai polgári jogsegélyegyeamény nagyfontosságú, bevált intézményeit és alapelveit, .még pedig az ellenérdekű félnek is olyan megelégedésére, hogy a tárgyalások befejezésekor török részről ezt az egyezményt mintaegyezméinynek nevezték, amelyet a török kormány más álla- \ mokkái hasonló tárgyban^ kötendő nemzetközi ' szerződéseinél is zsinórmértékként kíván alkalmazni. A tárgyalás alatt álló törvényjavaslatban foglalt egyezmény a polgárig és kereskedelmi ügyekben a két állam polgárainak bírói védelme és a (Szerződő államok bírói hatóságai által egymás részére nyújtandó kölcsönös jogsegély kérdésének szabályozását tartja feladatának. Ebben a feladatkörben mozgó nevezetesebb megállapításait röviden összefoglalva a következőkben ismertetem. A szerződő felek állampolgárai a másik fél területén ugyanolyan bírói védelemben részesülnek, mint a belföldiek. Azok a felperesek vagy beavatkozók, akik a szerződő felek valamelyikének területén, laknak, nem kötelezhetők semmiféle perköltségbiztosíték letételére abból az okból, mert külföldiek vagy mert nincs a belföldön lakóhelyük vagy tartózkodási helyük. Viszont a perköltségbiztosíték alól mentes, felperes vagy beavatkozó ellen, ha pervesztes lesz, saját hazájában is egyszerűsített feltételek mellett lehet végrehajtani a másik szerződő állam bíróságai által a perköltségekre vonatkozólag hozott marasztaló határozatokat. Bármelyik szerződő fél állampolgárai a másik fél területén ugyanolyan feltételek mellett ré-Besülnek a szegénységi jog kedvezményében, mint a belföldiek. À bírósági iratok kézbesítése és a másik fél területén íoganatosítandó bírói cselekményekre irányuló megkeresések az egyezményben megbatározott módozatok és feltételek mellett teljesíttetnek, ha. ez nem sérti a megkeresett szerződő fél felségjogát, biztonságát vagy közrendjét. Polgári vagy kereskedelmi ügyekben személy fogság sem végrehajtási mód gyanánt, sem biztonsági rendszabályként nem alkalmazható a másik szerződő fél polgáraival szemben oly esetekben, midőn belföldiekkel szemben sem volna alkalmazható, s a személyi fogság megszüntetése tekintetében is a szerződő^ felek állampolgárait egyenlő elbánás illeti meg. Viszont a szerződő felek kérelmére kölcsönösen tájékoztatják egymást jogszabályaikról és biztosítják egymás részére egymás jogszabályai hitelességét. Remélhető, t. Ház, hogy ezeknek a hágai egyezmény nyomán kipróbált és bevált megállapodásoknak a hatása kedvezően fog érvényesülni a hazánk és a török köztársaság között fennálló, de normális nemzetközi viszonyok között még feltétlenül fejlődésre hivatott polgári és kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlődése területén és hozzá fognak járulni a két nemzet közötti hagyományos és mindkét nép köztudatában és érzelmeiben rejlő és élő rokonszenv kimélyítéséhez. Adja az Isten, hogy a megpróbáltatások fellegei aninél hamarabb elvonuljanak a nemzetek társadalmának egéről és a visszatérő béke, bizalom és építő együttműködés szelleme adjon alkalmat a nemzetközi szerződések, közöttük a most letárgyalt egyezmény minél hatásosabb, minél áldásosabb érvényesülésére. A törvényjavaslatot változatlan alakban ajánlom a t. Háznak elfogadásra. Elnök: Kíván valaki a javaslathoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki, nem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni'? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja és azt részletes tárgyalás és jelentéstétel céljából átteszi az igazságügyi és külügyi bizottsághoz. Napirend szerint következik a m. kir. külképviseleti hatóságok okiratkiállítási és ok-