Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-107

Az 07-szaggyűlés képviselőházának épúgy, mint azok a háziurak, ahol sokgyer­mekes lakók vannak, nem. pótlékban, de ked­vezményben volnának részesítendők, (Helyes­lés a jobb- és baloldalon.) meg pedig 10, tvagy 25%-os kedvezményben. Kern kell gondolni, hogy ez a sok gyermek ott a tanyán nem te­her vagy nem okoz sok gondot. A törvény maga írja elő, hogy ezekhez szülésznőt kell ho­zatni, orvos- és patikaköltségek vannak, az ilyen nagy családoknak nagyobb lakás kell, több tüzelő fogy, ezeknek több fizetés kell és inas ilyenféle. Szóval ezt az adótörvényeknél méltányolni kell, mert ha ezt nem méltányol­juk, akkor nem használunk a családvédelem­nek, hanem kárt fogunk okozni. Mert ha leihe­tetlenné tesszük a gazdának, hogy a jövőben is így járjon el és ne nézze ezt a költséget, akkor ez a népszaporodás kárára fog válni. Itt van azután egy másik pont, az, hogy az egyházi személyeknél is pótlékolják az adót 15%-kai. Ahol házassági tilalom van, ott ez a pótlékolás egyáltalában nincs indokolva. (Közi Horváth József: Hadd fizessen!) Kétség­bevon om azt, hogy ez vagyon ilag kedvezményt jelentene, mert háztartást kell vinni (Közi Hor­váth József: Megfizetjük szívesen a szegények javára!) és a háztartás többe kerül, mint ott, ahol egy megfelelő, a háztartás vezetésélhez értő asszony van. (Felkiáltások a szélsőbalol­dalon: De gyerek nincs! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Beniczky Elemér: Ez természetesen minden­kire vonatkozik. A 39. § helyett új paragrafust vennék be. A mostani szöveg nagyon homályos, ezt ki­hagynám, helyette azt venném be, hogy a ka­taszteri tiszta jöevedelem képezze az alapját a jövedelemadónak. Erre azért volna szükség, mert olyanok vetik ki az adót a pénzügyi ha­tóság részéről, akik a gazdálkodáshoz egyálta­lában nem értenek. Mégis kellene tehát valami alapot leszögezni, ami kiindulási pontul szol­gálhatna. A jövőben pedig azt kívánom, hogy olyanok eszközöljék a kivetést, akik értenek hozzá, akik gyakorlati gazdák voltak. Lesz sok olyan gyakorlati gazda, aki a mostani terhek melllett tönkre fog menni, ezeknek lehet hiva­talt adni és ezeket az adókivetésnél lehetne alkalmazni. (Zaj. — Rapcsányi László: Akkor nem kell megszavazni a javaslatot!) A javaslatot általánosságban megszavazom. Ez természetes, mert bizalommal viseltetem a kormány iránt, de részleteiben kívánok bizo­nyos módosítást. (Wirth Károly: Ilyen beszéd után nem vártuk ! ) A 41. § az esküről szól. En nem tartom helyesnek az eskü bevezetését az adóztatásnáj • Láttam, hogy mindenki fel volt esküdve Ká­roly királyra és az alkotmányra, utána min­denki felesküdött a Nemzeti Tanáicsra. Kun Béla már nem is kért esküt, mert ö már min­den esküt és vallást eltörölt. Azt is láttam, amikor borozás közben szerzik a tanukat. En az esküt nemhogy kiterjeszteném, hanem meg­szigorítanám és kisebb körre vonnám, csak a fontosabb dolgokra alkalmaznám az esküt. Az eskütől én adószaporodást nem várok és ezzel tulajdonképpeni észrevételeimet el is intéztem. Szó van itt még bizonyos büntetésekről, bírságokról. Ezeket én a régi alapon kíván­nám meghagyni, nem ilyen súlyos alakban, mert a régi büntetések és bírságok teljesen megfelelnek. Az pedig nóvum, hogy 1000 pengő bírságnál még nem lehet fellebbezni, mert a bíróságnál is, meg a közigazgatásnál is 200 pengőn felül szabad a fellebbezés, tehát itt is csökkenteném ezt az összeget s megengednem 1Ö7. ülése Í9k0 május 7-én, kedden. 541 a fellebbezést a pénzügyminiszterhez. A vég­rehajtásnál célszerű lenne az egész törvényja­vaslatot egyszerre végrehajtani, mert a rész­letekben való végrehajtás zavart okozna, új­évkor lenne majd a végrehajtás. Azért sem volna célszerű hamarább végrehajtani, mert ki kell bocsátani egy új végrehajtási rendele­tet, inert azt is be kell venni a lehetőség sze­rint, hogy a régi törvényekből milyen paragra­fusok vannak érvényben és melyeket helyezték hatályon kívül. (Zaj. — Felkiáltások a szélső­baloldalon: Késsen van már az is egyszerre.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Beniczky Elemér: T. Ház! Ezek voltak az én megjegyzéseim. Ügy gondolom, hogy ezek­kel az általam Óhajtott módosításokkal nem romlanék, de javulna a törvényjavaslat és méltányosabbá lenne téve. Azért ajánlom eze­ket a pénzügyi kormányzatnak szíves figyel­mébe, és abban a reményben, hogy ezekből a módosításokból többet figyelembe fog venni, általánosságban elfogadom a javaslatot. (Él­jenzés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra következük? Nagy Ferenc jegyző: vitéz Zerinváry Szi­lárd. Elnök: vitéz Zerinváry Szilárd képviselő urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd: T. Képviselőház A vita ilyen előrehaladott stádiumában és a pénzügyminiszter úr beszéde után mindenki görbén néz a későn felszólalókra és talán bizo­nyos fokig jogosan is. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Kép­telen vagyok a szónok beszédét hallani. Mél­tóztassanak a beszélgetéseket abbahagyni. vitéz Zerinváry Szilárd: Nekem mégis van annyi mondanivalóm, hogy a felszólalást jo­gosnak érzem, és azt hiszem, mindenkit meg fogok nyugtatni azzal a kijelentésemmel. amelyen mosolyogni fognak: kijelentem ugyanis, éspedig kötelezően, hogy a magyar parlament történetében ez a felszólalásom a legrövidebb felszólalás lesz. (Egy hang a szél­sőbaloldalon (Kölcsey Istvánra célozva): A fék már odaült mellé! — Derültséf}.) Volna néhány kis módosításom, amelyekkel ismétlem, perce­ken belül végzek. (Zaj és közbeszólások a szél­sőbaloldalon.) Kérem, ne méltóztassanak az összefüggésben megzavarni. Elnök; Kérem, méltóztassék lehetővé tenni, hogy a (képviselő úr rövidnek jelzett beszédét mentől hamarább befejezhesse. (Élénk de­rültség.) vitéz Zerinváry Szilárd: T. Képviselőház! Tisztelettel fogom kérni a 8. § kiegészítését az­zal, hogy a Hadirokkantak Országos Szövetsé­gének, a HONSz-nak székháza szintén házadó­mentességet kapjon. Azt hiszem, ezt indokolni nem szükséges. (Helyeslés.) A második szempontom, t. Képviselőház, a családivédelem legnagyobb mértékű helyeslése az adóügyi vonalon is, figyelemmel arra, hogy a magyarság csak 200 év múlva éri el mostani lélekszámának kétszeresét. Viszont a szerbek 90 év múlva, a románok 100 év múlva, a néme­tek 120 év múlva. Ugyanakkor a szlávság 1810-ben még csak 37%-a volt Európa lakossá­gának, 19604>an pedig több. mint a fele lesz. Tehát a családvédelem szempontja mindennél fontosabb nálunk. Ezért nagy örömmel üdvöz­löm a családvédelmi intézkedést. Nagyon he­lyeslem az ellenzéki oldalon ülő Pándi igen t. képviselőtársamnak azt a javaslatát, hogy az agglegényadóból tessék megteremteni a nősü­lési alapot. Felszólalásom röviden még arra vpnatko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom