Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.
Ülésnapok - 1939-107
Az országgyűlés képviselőházának 1 tában fogant meg és mindazok, akik ennek a törvénynek alapján a nemzet terheiben a jövőben részt fognak venni, a korszerű Magyarország felépítéséhez mindenki a maga gazdasági erejéhez képest majd egy homokszemcsével, majd egy téglával, majd más javakkal hozzájárul. Én tehát mint mezőgazdasági kultúrájú területnek, mint a falu népének képviselője, ezt a kisemberek, a kisgazdák, a kisiparosok megerősítésére irányuló, szociális és családvédelmi szempontokat érvényesítő javaslatot elfogadom., (Éljenzés és taps jobb felől. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Nagy Ferenc jegyző: Beniczky Elemér. Elnök: Beniczky Elemér képviselő urat illeti a szó. Beniczky Elemér: T. Ház! Az adónovellajáyaslat vitája végéhez közeledik. A pénzügyminiszter úr is elmondotta már nagyértékű felszólalását és így a vitának további felesleges húzását a magam részéről is feleslegesnek tartom. (Helyeslés' jobbfelől.) Ezért a legrövidebb en fogok beszélni. A javaslatnak azokat a részeit kívánom bírálat tárgyává tenni, amely részeket módosítani óhajtanék. Ez nem jelent bizalmatlanságot a pénzügyi kormányzattal vagy a kormánnyal szemben, sőt a legmelegebben óhajtom, hogy kormányunk továbbra is erős kézzel tartsa a hatalmat kezében és a nemzet erőit összefogva, úgy a belpolitikában, mint a külpolitikában jelentős eredményeket tudjon felmutatni . Ezek után remélem, hogy bírálatomat nem fog-ja a miniszter úr rossznéven venni. Általánosságban természetesen kifogásolnom kell és sehogyan sem tudom helyeselni ezeket a folytonos adóemeléseket. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Elismerem, hogy kisemberek bizonyos kedvezményekben részesültek, az utóbbi öt évben mégis már annyi adóemelésben és teheremelésben volt részünk, hogy én ezt a legnagyobb aggodalommal nézem és félek attól, hogy a gazdasági élet ezt a s»k terhet nem fogja megbírni. Azok, akik az adót fizetik, folytonosan panaszkodnak, azok, akik nem fizetik, erről a sok újabb teherről talán meg is feledkeztek. Veszedelmesen szaporodik a pótadó, nem a községek pazarlása miatt, hanem azért, mert sok állami feladat költségével a községek vannak megterhelve. Jó] tudjuk, hogy az utóbbi években a tűzoltásra sok pénzt kellett feltenni. Most államosították a körorvosi intézményt, de a körorvosok felemelt fizetése a községek terhére megy. Behozták a Bockefeller-alap terhére a védőnői intézményt, és amikor már behozták, az alap tovább nem viselte a költségeket. Még sok más teher szintén a községet terheli, úgyhogy tulajdonképpen községfejlesztési oélra egyáltalában nem jut semmi, mert a személyi kiadások a nagy pótadót teljes egészében felemésztik. Amikor a mostani miniszterelnök úr elsőízben volt miniszterelnök, az ő idejében, de még a következő kormányok alatt is a községi pótadó a megyei pótadóval együttesen 70% volt és a 70%-on felüli részt már államsegélyből fedezték," majd elválasztották a megyei pótadót a községitől, a megyei pótadó feltornászódott lassankint 30%-ra. (Egy hang à jobboldalon; Harmincöt is van! — Bánó Iván: Harminckilenc is van!) Nálunk 30%, és hogy ez csökkenjen, arra nincs is kilátás, 07. ülése 19UO május 7-én, kedden. 539 mert még az öregségi biztosításhoz is hozza kell járulnia a törvényhatóságnak, tehát ez fenn fog maradni a legnagyobb takarékosság mellett is. A községeknél pedig lassankint évről-évre 5—10%-kai emelkedett a pótadó, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) úgyhogy sok helyen már a 150%-ot is eléri. (Koródy Tiboir: És nem egyenlő!) Ennek ellenére a községek minden fejlődéstől el vannak zárva. Ez természetes is az általános drágulásban, amikor az ipari munka drágult, a napszámok drágultak, (Kóródy Tibor; Azok kevéssel!) úgyhogy az utak sem voltak fenntarthatók az eddigi összegből; 10% volt az útadó, korábban a gyalogos és az igás közmunkaváltság is csekélyebb volt, ezt mind emelni kellett. Ezt az emelést még legjobban panasz nélkül tűri a közönség, mert ennek közvetlen hasznát látja, hiszen ha jó utakkal rendelkezik, azt mindenki szívesen veszi; de a teher minden; esetre itt is megvan. A jövedelemadó már évek óta 60%-kai van pótlékolva,, de most az ősszel ínségadó címén ismét 20%-kai pótlékolták, hogy abból az úgynevezett vármegyei szociális alapot dotálják. Inségadó címén vetették ki ezt, de amikor tényleg ínség van, akkor mégis külön hozzá kell járulni az ínségenyhítés költségeihez, mert még ez is kevésnek látszik. (Tauf fer Gábor: Mire fordítják az ínségadót?) Az öregségi járulék teljesen új teher, ezt 25%-osra szaporították; a hegyközségi járulék, a mezőőri járulék emelkedése mind terhet jelent a gazdálkodó lakosságra. Az ebadó, az ebeknek veszettség" elleni kötelező oltása szintén mind helyes dolog, de szintén terhet jelent, hogy a közvetett állami adókról ne is beszéljünk. Ha valaki valamit vásárol, akkor már adózik is. Ezt én nem kifogásolom, mert ; elismerem, hogy az államnak szüksége van bevételekre. De ha azután valaki ezeket az adó• kat valahogyan meg is- tudja fizetni, akkor váratlanul megint újabb teher hárul rá, pél: dául egy haláleset, amikor örökösödési adót ; kell fizetnie. Ezt is kívánatos volna legalább a kisebb embereknél leszállítani, nem emelni, mert így félő, hogy ezt a terhet sokan nem ; bírják meg és így ősi vagyonukat kénytelenek prédára bocsátani. Vannak azután még más terhek is, amelyek teszem fel a mezőgazdaságot, de az ipart | is nagyon érintik. Például a leventekötelezettség, mert elvonj munkától az embereket. Elismerem, hogy erre is szükség van. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Beniczky Elemér: Ott van a cselédek fizetése, már a bevonuló cselédeké is. Vannak azután holmi váratlan körülmények, mint sertésvész, száj- és körömfájás. Legutoljáira hagyom a vagyondézsmát, amiről már mindenki megfeledkezett. (Egy hang a jobboldalon: Nem feleékeztünk meg!) A vagyondézsma kettős adóztatást jelent, mert ez a jövedelemadónál nem számít be, tehát nem a valódi jövedelem után fizetjük a jövedelmi adót, hanem egy fiktív, nem létező jövedelem után, mert a jövedelemből a vagyondézsmát már lefizettük s ez a közteher nincs levonásba hozva. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Nagyon jó beszél! — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Ezt azért hoztam fel, hogy megkérdezzem, hogyan lehet a magángazdaságtól azt kívláflmi, hogy elvégezze szociális feladatát, amikör minden pénzét elveszi az állam? (Tauffer Gábor: Azért el kell végeznie!) Szociális feladatát, különösen a földbirtokososztály, századok óta elvégezte, (Egy 82*
