Képviselőházi napló, 1939. V. kötet • 1940. február 27. - 1940. május 21.

Ülésnapok - 1939-107

Az országgyűlés képviselőházának itt a magyar képviselőházban is. (Helyeslés a középen.) Nagyon kérem azokat a képviselő urakat, akik olyan erős kritikát szoktak gyakorolni, hogy testvéri szívvel, testvéri érzéssel szolgáljuk a magyar ügyet, hiszen mi egyet akarunk s ebben találkozunk: javítani, reformokat hozni, mert sokat be kell hoznunk, hiszen még elmaradottak vagyunk. De tekintetbe kell vennünk a körülményeket is, azt, hogy Magyarország súlyos helyzetben volt a vesztett háború után s a román megszállás miatt is. De most, hogy a Felvidék felszabadult, új, erősebib gazdasági boldogulásra is

1 lehetőségek vannak. Nagyon kérem az összefogást most, amikor körülöttünk világégés van. Legalább mi magyarok értsük meg egymást, ne lássunk egymásban ellenséget. A magyar népért, a reformokért összefogva* szeretettel együtt dolgozzunk és amint a törvényjavaslaton à szociális érzés, az újjáépítési szándék szelleme végigvonul, nagyon kérem minden képviselőtársamat, tegye ezt magáévá és a jövőben is csak építő szándékkal mondjanak itt kritikát, mert nekünk vigyáznunk kell a meglévő értékekre, úgyis kevés kincsünk van, mindent őriznünk kell, különösen minden tekintélyt, mert a tekintélyrombolás ma a legnagyobb bűn, egyenlő a hazaárulással, (Úgy van! a jobboldalon.) Én ezt a törvény javas! afot örömmel elfogadom és kérem a pénzügyminiszter urat, hogy amint tegnap bejelentette, a vízszabályozás ügye a napirendről többé le ne kerüljön. Minél előbb hozza ezt a képviselőház elé, hogy a millió és millió tétlen kezet munkába állítsuk és a magyar nép számára megmentsük a sok értékes talajt, termővé tegyük, hogy ezzel is a magyar nemzeti vagyont gyarapítsuk. A javaslatot tisztelettel elfogadom. (Élénk éljenzés, helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Horváth Ferenc. Horváth Ferenc: T. Ház! Amikor pár évvel ezelőtt a pénzügyminiszter költségvetésj beszéde során bejelentette, hogy a szobakonyhás lakásoknak adómentességet biztosít, ennek a Háznak s minden pártnak a helyeslésével találkozott. Az előttem szólott Bertalan képviselőtársam beszédéből azt vettem ki, hogy ő ezen az intézkedésen némi kritikát is gyakorolt. Később hozzátette, hogy ezt az intézkedést továbbfejleszteni szeretné. A magam részéről az intézkedést teljesen helyesnek tartom, de egyetértek előttem szólott Pintér képviselőtársammal is, hogy ez az intézkedés abban a szellemben, amely ebből a törvényjavaslatból kisugárzik, a családvédés szempontjából javításra, korrektúrára szorul és azt javaslom és arra kérem az igen t. pénzügyminiszter urat, — amit nem első alkalommal teszek most itt a Házban szóvá — hogy azoknál a nagy családoknál, ahol a családtagok száma az Ötöt meghaladja, — napszámosokról van szó, olyan kategóriákról, amelyeknek keresete a napszámbér évi összegét nem haladja meg — a házadómentességet a második szobáira is ugyanezen feltételek mellett terjesszük ki. (Élénk helyeslés a jobboldalon és középen.) A gyakorlatban számtalan esettel találkoztam, — már itt szó volt róla — amikor az 107. ülése 19 kO május 7-én

f kedden. 535 ilyen nagy családok a másik szobát kamráid ból alakították át, azért, mert hat-nyolc-tíz embert egy szobába 'összezsúfolni mégsem lehetett és hogy egy szükségmegoldást teremtsenek, a kamra lépett elő szobává. Az adótörvény kedvezményeinek hatása alatt ezt visszafelé kellett fejleszteni és a szoba visszafejlődött kamrává azért, hogy az adókedvezményt a család a maga részére biztosítsa. '• Azt hiszem, hogy megfelelő intézkedés pénzügyileg nem jelentene olyan terhet az államkincstárra, hogy megvalósítható ne lenne. Teljesen egyetértek Bertalan képviselőtársamnak egy másik megállapításával, amelyben a vidéki és a budapesti bérházak bér; értéke közötti differenciára utalt. Tudjuk azt, — hiszen az állam az állami alkalmazottak lakbérénél, amikor a különféle fokozatokat megállapítja, maga is elismeri — Hogy a vidéki és a budapesti bérházak bérértéke között' lényeges különbség van. Régebbi adótörvényeink ezt figyelembe is vették, ez a differencia azonban az újabb törvényes intézkedések folyamán egészen minimálisra redukálódott. Az a javaslatom és kérésem a pénzügy: miniszter úrhoz, hogy ezt a differenciát méltóztassék nagyobbá tenni olyanformán, hogy a budapesti bérházaknál megmaradna a mostani helyzet, a vidéki bérházaknál pedig legalább 3—5% differencia mutatkoznék azok javára. T. Ház! A törvényjavaslat 7. §-val kapcsolatban, amely arra vonatkozik, hogy az állami földmérés, a kataszteri helyszinelés és a földadónyilvántartás közegeinek helyszíni működésével kapcsolatos költségeket az illető községek terhére lehet hárítani, én a mérnöki kérdést akarom csak röviden szóvátenni, mégpedig abból a szempontból, hogy kultúrmérnökökben máris hiány mutatkozik. Ezen a téren számtalan feladat vár megoldásra, csak a tagosításra gondolok és földbirtokpolitikai törvényeink végrehajtására. Ha e téren nem történik intézkedés, e törvények végrehajtása szakemberek hiányán fog meghiúsulni és ezért én arra szeretném kérni a pénzügyminiszter urat, hogy miután ezek az intézkedések három minisztérium hatáskörébe is tartoznak: a földmívelésügyi minisztériuméba, az igazságügyminisztériuméba és a, pénzügyminisztériuméba, a három közül a pénzügyminiszter úr fogadja gondjaiba • ezt a kérdést és iparkodjék talált ösztöndíjak létesítésével lehetővé tenni, hogy ezeknek a kérdéseknek megoldása, amelyek rendkívül fontosak az országra, a szakemberek hiányán hajótörést ne szenvedjen. T. Ház! A törvényjavaslat 17. Va is igein fontos, mert lehetővé teszi, hogy a kereseti adót elengedjük azoknál, akik két katasztrális hold földet, illetőleg annyi földet bérelnek, amelynek kataszteri tiszta jövedelme a 25 pengőt nem haladja meg. Egy másik intézkedés lehetővé teszi azt, hogy azok a törpebirtokosok, akiknek földje a 100 aranykorona kataszteri értéken alul marad, a földadó alól mentesüljenek. Más^ az eset azonban, ha öt-tíz hold saját földdel bíró ember bérel két holdat és más az eset, ha teljesen nincstelen bérel öt-hat hold földet. (Ügy van! Ügy van!) A magam részéről ezt az egész kérdést egy nevezőre hoznám és azt mondanám, hogy minden olyan esetben, amikor az illető törpebirtokos által megművelt földnek a kataszteri tiszta jövedelme, a saját és a bérelt tulajdon együttesen, a 100 aranykoronán alul marad, teljesen mentesíttessék a kereseti adó alól, Azt hiszem, ez logi-